Mennyivel erősebb egy stúdióvaku, mint egy rendszervaku és egy LED állandó fényforrás?

0

Aki már foglalkozik egy jó ideje a fotózás világítástechnikájával, jól tudja, hogy az egyes fényforrások fényteljesítményét más és más módon adják meg a gyártók.

Egy rendszervaku esetében a teljesítményről csupán egy kulcsszám próbál információval szolgálni, amely ugyan igyekszik gyakorlati szempontokat figyelembe véve informatív lenni, valójában teljesen alkalmatlan még a rendszervakuk összehasonlítására is. Miért? A kulcsszámot adott érzékenységen (tipikusan ISO100-ra vonatkoztatva) adják meg, ami még jó, azonban a zoomfejes vakuk esetében gyártója válogatja, hogy milyen zoomállásnál. Mivel nagyon nem mindegy, hogy a vaku fényenergiája egy 24 mm-es objektív látószögének megfelelő területen oszlik-e el, vagy egy 200 mm-es tele látószögéhez igazított szűk területen, ezért az összehasonlíthatóság alapja az lenne, hogy azonos zoomállásnál adják meg a kulcsszámot a gyártók. Míg a Canon és a legtöbb 3rd party gyártó a legnagyobb zoomállásra (tipikusan 105mm-re, vagy 200mm-re) adja meg a kulcsszámát (pl. 60-as, ISO100-on, méterben), a Nikon általában 35 mm-es gyújtótávolságnál ad meg értéket.
A gyakorlati haszna a kulcsszámnak ott lenne, hogy ezzel meghatározható lenne, hogy milyen távolságig hatásos a vakufény, pl. egy 60-as kulcsszámú vaku F4 rekeszen, ISO100-on 60/4=15 méterig, F2,8 rekeszen 60/2,8=21 méterig képes bevilágítani a témát (persze figyelembe kell venni, hogy ez milyen zoomállásra vonatkozik). Sajnos a gyártók csak egyetlen kulcsszámot adnak meg, így nem összevethetők a vakuk, hiszen egyiknek 200mm-es, másiknak 105mm-es a maximális zoomállása (illetve a Nikon megint csak másképp számol).

A stúdióvakuknál egy fokkal jobb a helyzet, hiszen ott a nyers (azaz a kondenzátorokban tárolt) energiát adják meg Joule-ban, vagy Wattmásodpercben (Ws – Wattsecundum). Általában ennek javarésze fényvillanás formájában ki is nyerhető, bár így is van olyan energia, ami nem a fény előállítására megy el, hanem hőenergiává alakul. Ez arányaiban azonban hasonló az egyes vakucsövek között, így nem torzítja jelentősen a kibocsátott fénymennyiség összehasonlíthatóságát.
Igaz, semmilyen átjárhatóság nincs a Ws és a kulcsszám között, már csak azért sem, mert a stúdióvakukra is olyan reflektort szerelünk, amilyet csak akarunk, ráadásul ritka esetben használunk egy stúdióvakut fényformáló nélkül (márpedig a fényformálók is jelentősen módosítják a fényenergiát).

Az állandó, azaz folyamatos fényt adó fényforrások esetében sok esetben a Lux-ot adják meg (1 Lux 1 négyzetméterre jutó 1 lumen fényáram 1 méterről), bár ez távolság függő, így az összehasonlításhoz azt is figyelembe kell venni, hogy a fényforrástól milyen távolságra adták meg ezt az értéket. Másik lehetőség a fényáram, azaz a lumen megadása, ahol viszont arra is kell figyelnünk, hogy a fényforrás milyen sugárzási szögű (ezt a LED-es izzóknál és reflektoroknál is figyelni kell). A LED-es videólámpák, vagy fotós műtermi lámpák esetében szinte kizárólag Lux adat szerepelhet a specifikációk között, jobb esetben. Hiszen van, amikor csak a LED Wattban mért energiafelvételével kell beérjük, ami pedig az égvilágon semmit sem árul el arról, hogy végeredményben milyen fényességű a panel (ráadásul magas színhőmérséklet, azaz hideg fény esetén a fényáram is erősebb, mint alacsony színhőmérsékletnél, azaz melegebb fénynél).

Ezt a káoszt már sokan elátkozták, több fotós már fel is szólalt annak érdekében, hogy valamilyen módon szabványosítsák, tegyék összehasonlíthatóvá a gyártók az egyes fényforrások világosságának mértékegységeit. De szemlátomást a gyártókat ez egy kicsit sem izgatja.

Nem úgy Kevin Greenhough kanadai portréfotóst, aki időt és energiát nem kímélve végigtesztelt egy rakás Godox fényforrást és lemérte azok maximális fényteljesítményét, ezzel pedig egy csapásra összehasonlíthatóvá tette az egyes termékeket.
Az eredmények alapján nem meglepő módon a LED-es fényforrások teljesítettek a legrosszabbul, igaz, nála a legkomolyabb LED panel a Godox VL300 volt, amely 300 Watt energiafelvételű és 77.000 Lux megvilágítást ad 1 méterről (gyártó adata). Ennél azért bőven vannak combosabb LED fényforrások, mint a Nanlux Evoke 1200, ami 1200 Watt teljesítményfelvételű (Fresnel lencsével pedig 56.000 Luxot adhat 3 méterre).
A tesztelő listájában szerepel egy Godox LED1000 panel is, a LED-es fényforrások csúcsán, ezt azonban nehéz értelmezni, tekintve, hogy biztosan nem tud nagyobb fényt adni, mint egy 300 Wattos stúdió LED. Bár állítólag minden egyes fényforrást ugyanazon a fényformálón keresztül, fénymérővel tesztelt, elképzelhető, hogy ennél az egy fényforrásnál nem került szoftbox a panel elé.

Ami érdekesebb, az a rendszervakuk és stúdióvakuk eredménye. A mért adatokból jól látható, hogy egy átlagos, csúcsteljesítményű, azaz 60-as kulcsszámú rendszervaku nagyjából egy 100 Ws-os stúdióvakuval van pariban (legalábbis azonos szoftboxban használva, nyilván a rendszervaku saját zoomfejével erősebb, mint a 100 Ws-os stúdióvaku a szoftboxon keresztül).
Ami még jól látható, hogy az erősebb rendszervaku (60-as kulcszámú, 200mm-es zoomfejes) a közepes teljesítményű rendszervakuhoz (36-os kulcsszámú, 105mm zoomfejes) képest szintén csak 1/3 Fé-kel 25%-kal) erősebb. Legalábbis a mért vakuk között (három, illetve két vakut próbált ki Kevin).

Az kicsit nehezen érthető még, hogy a Godox AD100 Pro miért csak 1/3 Fé-kel gyengébb az AD200 Pro-hoz képest és miért 1 Fé-kel erősebb (dupla fényteljesítmény) csak az AD100 Pro-hoz képest az egyébként háromszor nagyobb teljesítményű AD300 Pro. Az AD200 és AD300 között egyébként a reálisnak látszó 2/3 Fé különbség van (1,6×, avagy 60%-kal erősebb fényt ad az utóbbi). Talán az AD100 esetében is van valami mérési probléma, jó lenne több 100 Ws-os vakut látni a sorban, amiből kiderülhetne a turpisság. Vélhetően az AD100-nál valami miatt erősebb fény jutott a fényméröhöz, a reális itt az lenne, ha az AD100 fele akkora teljesítmény leadására lenne képes, mint az AD200 (ez esetben pedig a 60-as kulcsszámú vaku végeredményben kicsit erősebbnek is bizonyulhat egy 100 Ws-oshoz képest).

Mindazonáltal a kapott adatok így is érdekesek és érdemes ezeket áttanulmányozni.
A cikk a StrobePro oldalán olvasható el!

Camlapkép: StrobePro