Archívum

A digitális fényképezőgépekkel ismerkedőknek szóló cikksorozatunk második része a képérzékelők méretével és arányaival foglalkozik.

A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.

Az egyik legrosszabb, amit tehetsz egy színes képpel, hogy elveszed a színeit (deszaturálod), s ráfogod, hogy az a fekete-fehér kép. Nos, nem. Az csak...

Mekkora ötlet kell ahhoz, hogy egy gyártó merészet gondolva kitalálja, hogy az objektívébe ne csupán a lencsetagokat és az autofókusz lehetőségét építse, hanem magát...

Nem, ez most nem egy újabb fényképezőgép/objektív ajánló. Ezekkel ugyanis a fotósok általában már rendelkeznek. De akkor mit lehet nekik venni? Nem kell kétségbe...