Archívum

Családi fotók az 1940-es évekből.

A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.

A sokszor előkerülő témát főképp profi fotósoktól hallhatjuk, s nem feltétlenül csak itthon, hanem külföldön is. De vajon szabad-e ingyen fotózni? Vagy ezzel tényleg...

Sam Hurdon washingtoni esküvőfotós blogjában mutatta be, hogyan és milyen rendszer szerint archivál. Gyanítom, kevesen vagyunk, akik ezt nála precízebben művelnénk... Lehetne paranoiának is...

Korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a Valentin napi fotózással, most egy olyan módszert mutatunk be, amelyhez kicsit komolyabb felszerelés szükséges, de végeredményében emiatt eleve jobb...