Archívum

Manapság lassan az számít különcnek, aki megőrzi bőre tisztaságát és nem tetováltat legalább egy nonfiguratív grafikát a testére, de a szocializmusban igazi különc az volt, aki akármilyen kezdetleges módszerrel, de rávarrta/rávarratta a testére a mondanivalóját, ha mást nem, hát azt, hogy "ÜSS".

A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.

Bizonyára sokan tudtok róla, hogy érdekes hosszú expozíció felvételek készíthetők acélgyapottal, hiszen ezt meggyújtva és magunk körül megpörgetve pofás fényjelenség hozható létre: Igaz, manapság már...

Érdekes kérdés, s nem mindegy, hogy melyik oldalról nézzük. A minap hívták fel a figyelmem egy történetre, ahol a fotós - az ő szempontjai...

Avagy az azonos expozíciók titka.