A terméknév feladata

0

Korábban úgy gondoltam, hogy a jó termék elnevezésének a következő feltételeknek kell megfelelnie:

  • könnyen megjegyezhető,
  • egyértelműen megkülönbözteti a terméket a többi hasonló terméktől,
  • jól érthetően mutatja, hogy hol helyezkedik el a termék a termékskálán

Az ezredfordulóig a digitális fényképezőgép nevek többé-kevésbé meg is feleltek ezeknek a feltételeknek, mára azonban a gyártók teljesen elvesztették a talajt a lábuk alól. Sony DSC-O92Az egész talán a Sony P sorozatának megjelenésével kezdődött: P1, P30, P50, P20, P3, P5, P31, P51, P71, P9, P2, P7 ebben a sorrendben, miközben a számok sem a felbontásra, sem az optikára, sem pedig a kategóriára nem utaltak. A Sony kínálatának átláthatatlanságát fokozta, hogy szépen lassan kikopott a Mavica név, így az utóbbi években minden Sony fényképezőgép Cyber-Shot volt. Canon EOS 1D Mark II NBár a Canon elnevezési stratégiája egy darabig jó ellenpéldának tűnt (EOS, PowerShot és Ixus mint kategórianevek, a kategóriákon belül pedig logikus terméksorozatok), de az utóbbi időben ott is meneszthették a logikusan gondolkodó marketingeseket, mert olyan neveket sikerült összehozniuk (pl. EOS 1D, EOS 1Ds, EOS 1D Mark II, EOS 1Ds Mark II, EOS 1D Mark II N – ki tudja megmondani, hogy melyik név mögött mi van?), amitől egy átlagos vásárlónak égnek áll a haja. Panasonic Lumix DMC-FZ50A logikátlan elnevezések idei bajnoka egyértelműen a Panasonic (bár a Sony is sokáig versenyben volt a legújabb tükörreflexes fényképezőgépének elnevezésével – mai napig nem tiszta, hogy mi a gép hivatalos neve). Az még talán elfogadható egy ekkora gyártónál, hogy minden fényképezőgép a Lumix márkanév alatt fut, de az már nehezen magyarázható, hogy az FX sorozatban az FX9-es után miért az FX01, majd az FX07 következett. Az FZ sorozatban az FZ30 utódjának adott FZ50-es (FZ40 helyett) név is csak a tippelők kicselezésére volt jó, a cég termékeit figyelő vevőket inkább csak összezavarja. Az érthetetlen elnevezési gyakorlatra még hosszasan lehetne sorolni a példákat, de nem fér a fejembe, hogy a gyártóknak miért áll érdekében a vevők összezavarása. Minden gyártó állítja, hogy évekre előre tervezik a modelljeiket, így a pl. Canon mérnökeinek rajzasztalain már készülnek a 3-4 év múlva piacra kerülő modellek. Ennyi tervezés mellett nem kellene egyszer leülni és meghatározni a marketing és PR egyik legfontosabb elemének tekinthető elnevezési konvenciókat?