Hallottunk már RGB-ről (JPG képek, fényképezők, monitorok), CYMK-ról (nyomdaipar), és most tanuljunk egy kicsit az LAB színmódról. Mi is az? Honnan származik? Mire használjuk?
A Lab (ejtsd: elábé) egy speciális színmód. Ez a világosság (Lightness), valamint a zöld-bíbor különbsége és a kék-sárga különbsége értékeit írja le. Ezt a két utóbbit egyszerűen az ábécé két első betűjével jelölték meg. �?gy lett „a” és „b”. Ezt a színrögzítési módot a színes televíziós képátvitelhez dolgozták ki. A színes televíziózás kezdeti időszakában fontos volt, hogy a kisugárzott színes adást a fekete-fehér készülékek is tudják fogni fekete-fehérben. Ezért az egyik csatorna a „világosságjel”, ez egy önmagában is használható fekete-fehér képet hordoz. A szín-információt a másik két csatorna adja hozzá, mintegy kiszínezve azt. Az „a” betűvel jelölt csatorna a telített zöld és bíbor komplementer színpár közötti színeket tartalmazza. A „b” csatorna a telített sárga és kék színek közötti értékeket hordozza. A számítástechnikában a Lab mód a Kodak Photo CD képformátummal jelent meg. Ezt eredetileg a televízión való visszajátszásra fejlesztették ki. Ennek a színkezelésnek számos gyakorlati előnye van, ezért fontos ismerni.
(forrás: Fotóvilág.hu)
Kis összefoglalást kaphatunk a fotonlog oldalon, hogy használhatjuk az LAB színmódot élesítésre, színtelítettség növelésére (videóval). Az utólagos képfeldolgozásban jártasabbaknak elég lehet a rövid, kulcsszavakban ismertetett segítség, de aki részletesebb leírásra vágyik, Brian Auer írásaiból lépésről lépésre olvashatják, hogy hogyan használják az LAB élesítést, illetve az LAB telítettség finomhangolást.
