Miért ne (csak) a mAh értéket figyeld egy akkumulátornál?

0
1 189

Már régebb óta kikívánkozik belőlem ez a bejegyzés, de valamiért soha sem tartottam annyira fontosnak, hogy rászánjam az időt a megírására. A tegnapi fényképezőgép bejelentés azonban végleg elszánttá tett, s most billentyűzetet ragadtam. Ismert tény, hogy ha egy akkumulátor kapacitásáról, töltéstároló képességéről beszélünk, legyen az akár mobiltelefon, akár tablet, akár fényképezőgép, szinte minden esetben a milliAmperórák kerülnek szóba. Tudjuk, hogy egy jobb féle ceruzaakksi 2700 mAh-s, hogy egy Eneloop tartós akku 2100 mAh-s, hogy egy fényképezőgépbe való Li-ion akksi általában 1300-1700 mAh-s. De sokan nem tudják, hogy ezeket a számokat önmagukban soha sem lenne szabad összehasonlítani.

Miről is van szó? Az akkumulátorok töltéstároló képességét valóban Amperórában, vagy ennek ezredrészében, milliAmperórában adjuk meg, ez azonban csak egy az akku energiatároló képességét befolyásoló paraméterei közül. Fontos még az akku feszültsége is.

Kicsit szemléletesebb példával élve: adott három különböző vödör, amelyben vizet szeretnénk tárolni. Egyik vödör 20 cm magas, másik vödör 15 cm magas, a harmadik pedig 25 cm magas. Melyik vödörben tudunk több vizet tárolni? Ugye elsőként neked is az ugrott be, hogy hát persze, hogy a 25 cm magasságúban? De nézzük meg az alábbi ábrát:
vodrok

Ez alapján ugye már nem is olyan egyértelmű, hogy melyik vödörbe fér több víz? Hiszen eltérő alapterületűek, így akár az is lehet, hogy a kisebb magasságú, de nagyobb alapterületű vödörbe fér a legtöbb víz!

Az akkumulátoroknál ugyanígy van. A töltéstároló képesség, vagy más szóval kapacitásként emlegetett Amperórán felül nagyon fontos paraméter még a feszültség. E kettő érték szorzata adja meg végeredményben a tárolt energia mennyiségét, amelyet Wattórában adhatunk meg.
A gyártók azonban a legtöbbször csak a feszültséget és a töltéstároló képességet adják meg, a vásárlók pedig sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy nem csak az amperórákat kell figyelni.

Nézzünk néhány konkrét példát, melyik akku mennyi energiát képes tárolni?

2700 mAh kapacitású ceruzaakku, 1,2V feszültségű cellával: 1,2×2,7=3,24 Wh (négy akku eszerint 4×3,24=12,96 Wh)
2330 mAh kapacitású B-740 Li-ion akku (Samsung NX Mini), 3,8V feszültséggel: 3,8×2,33=8,85 Wh
860 mAh kapacitású Canon LP-E10 akkumulátor (Canon EOS-1100D, EOS-1200D) 7,2V feszültséggel: 7,2×0,86=6,2 Wh
1800 mAh kapacitású Canon LP-E6 akkumulátor (Canon EOS-70D) 7,2V feszültséggel: 7,2×1,8=12,96 Wh
1230 mAh kapacitású Nikon EN-EL14a akkumulátor (Nikon D3300), 7,4V feszültséggel: 7,4×1,23=9,1 Wh
2500 mAh kapacitású Nikon EN-EL18a akkumulátor (Nikon D4s), 10,8V feszültséggel: 10,8×2,5=27 Wh

Azaz hiába 2700 mAh kapacitású egy ceruzaakksi, ha kettőt használunk egyszerre a gépünkben, sokszor akkor is kevesebb energiát tudunk kinyerni belőle, mint egy átlagos Li-ion akkuból, amelyet fényképezőgépben használnak. Ugyanakkor hiába szerepel nagyobb szám a Samsung NX Mini akkumulátorának kapacitás értékénél, az egy cellás, 3,6V-os kialakítás miatt az energiatároló képessége jócskán alulmarad az átlag fényképezőgép Li-ion akkumulátoráétól.

A konklúzió tehát az, hogy ezután soha se csak a kapacitás értéket figyeld, hanem az energiatároló képességet, amely a feszültség és a kapacitás szorzata (adatlapjainkon mi igyekszünk feltüntetni a tárolt energia mennyiségét is).

Fontos persze arról is beszélnünk, hogy egy akkumulátorban tárolt energiát a legritkább esetekben tudjuk maradéktalanul kivenni, hiszen egy ceruzaakku feszültsége a töltöttségének és áramerősségének függvényében nagyon leeshet, ezért van az, hogy egy két ceruzaakkus fényképezőgép általában nagyon kevés képet képes készíteni és hamar kikapcsol ceruzaakkuról, míg tartós elemmel jól használható (az elem feszültsége nem esik oly’ mértékben). Ugyanakkor a Li-ion akkukból sem lehet maradéktalanul kivenni minden kósza elektront, sőt, a gyártók által közölt feszültség és kapacitás értékek sem 100%-osan összevethetők. Emellett pedig az sem mellékes, hogy egy fényképezőgép milyen fogyasztású, illetve a gépet mennyit használjuk bekapcsolt LCD-vel, és mennyit csak optikai keresővel.

A CIPA által javasolt gyári mérések általában jó irányszámoknak mutatkoznak, bár egy Nikon D4s esetében ez is csalóka lehet, hiszen ez pont az a kategóriájú fényképezőgép, ahol nem szokás 10 percet várni két kép elkészítése között, hanem ráhasal a fotós az exponáló gombra és nyomja neki, amíg akció van. Egy ilyen esetben viszont a CIPA ajánlású méréshez képest sokkal-sokkal több kép lesz készíthető (nem véletlen, hogy a Nikon saját mérése szerint egy feltöltéssel 5960 kép készíthető a D4s-sel, míg a CIPA ajánlású mérés szerint vizsgálva ez a szám csak 3000 kép).

A CIPA egyébként a következőket ajánlja a fényképezőgépek akkuteljesítményének mérésére:

  • a gyártó által javasolt alapértelmezett képminőség
  • a gyártó által javasolt alapértelmezett felbontás
  • minden második kép maximális teljesítményű vakuval készüljön
  • motoros optikai zoom esetén minden kép előtt teljes tartomány bejárása (nagylátószögtől teléig, vagy telétől nagylátószögik), illetve az is elfogadott, ha minden második kép előtt nagylátószög-tele-nagylátószög úton mozgatják a motoros zoomot
  • gyártó által alapértelmezett fénymérés
  • környezeti hőmérséklet: 23°C, páratartalom: 50%
  • az első képet a bekapcsolástól számított 30. mp-ben kell elkészíteni, a további képek 30 mp-enként követik egymást
  • minden tizedik fotó után ki kell kapcsolni a fényképezőgépet, majd újra bekapcsolni

A tesztet addig kell végezni, amíg a gép az első kikapcsolását nem produkálja.

Jól látható, hogy egy sorozatlövő gép esetében a fenti teszt nem ad reális eredményt, de egy átlagos kompakt fényképezőgépnél igen hatékony tud lenni.

További infók a CIPA ajánlásról: http://www.cipa.jp/std/documents/e/DC-002_e.pdf

Hozzászólások

hozzászólás

Hozzászólás

Ezzel az e-maillel már van regisztráció ezen a site-on. Használd a Belépés funkciót vagy adj meg másikat.

Hibás felhasználónevet vagy jelszót adtál meg

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.