Szinte a véletlen szülte azt a felfedezést, mely talán változást hozhat a jövő érzékelőgyártásában is. A Harvard fizikusa, Dr Eric Mazur és végzős diákcsoportja egy új félvezetőréteget fedezett fel, melyet fekete szilíciumnak neveztek el.
Egy hagyományos szilícium ostyán kén-hexaflourid gázt alkalmaztak, melyet egyébként a félvezetőipar a nyomtatott áramkörök előkezeléséhez használ. A gáz hatására a szilíciumlap megfeketedett. Az elektromikroszkópos vizsgálat később kimutatta, hogy a felszínt megszámlálhatatlan, nagyon apró tüske takarja. A „félresikerült” végeredmény nem tántorította el a kutatókat, hogy alaposabban is megvizsgálják az anyagot. Ennek során kiderült, hogy a fekete szilícium lapka nagymértékben fényérzékeny. A hagyományos érzékelőfelületekhez képest 100-500x nagyobb érzékenység máris új irányt szabott a kutatásnak.
A Harvard valószínűleg a napokban adja el a jogokat az SiOnyx vállalatnak (melynek többek között maguk a kutatók is befektetői, vagy alapítói), amely 11 millió dollárt fizetett a licenszért. Az új anyag felhasználását kezdetben az éjjellátó készülékekben tervezik. Az anyagot időközben számos tudományos és vállalati kutatócsoport is vizsgálja, melyről már kiderült, hogy kétszer annyi látható fényt képes begyűjteni, mint a hagyományos szilikon, valamint olyan -eddig láthatatlan – infra tartományokra is érzékeny, melyre a korábbi anyagok nem.
A SiOnyx képérzékelő szenzor alapanyagként kezdi meg a fekete szilicium értékesítését, remélve, hogy a félvezető gyártó óriások is felfigyelnek a termékre. A fekete szilícium előnye, hogy alacsonyan tartható az előállítási költsége, hiszen a jelenlegi félvezetőgyártó technológiával teljesen kompatibilis. A tudományos és orvosi képalkotó piac bizonyára vevő lesz az új anyagra, de a értékesítő cég bízik abban is, hogy a milliárdos forgalmú digitális fényképezőgép és videókamera gyártók is felfigyelnek a jövőben termékükre.
