A nyolcvanas évek elején piacra került, kínai, középformátumú Holga fényképezőgép egy olcsó, műanyag készülék volt, de az elmúlt évtizedekben szinte kultikus státuszt vívott ki magának a lomográfia kedvelői között.
A német Pforzheim Egyetemen és az indiai Nemzeti Formatervezési Intézetben dolgozó Saikat Biswas megálmodta a gép digitális változatát a Holga D-t, mely egyelőre csak koncepcióként létezik. A fényképezőgép ugyanúgy az olcsóság jegyében fogant mint filmes elődje. Egyszerű, bevonat nélküli műanyag objektívvel szerelnék, mely fix 60mm-es gyújtótávolságú és manuális élességállítású. A készüléken alig találni kezelőszerveket. Csupán a színes és fekete-fehér módot és a képoldalarányt válthatnánk egy-egy kapcsolóval, illetve a tetején lévő két tárcsával az érzékenység és a záridő lenne beállítható. Az egyik tárcsa közepére egy kerek E-ink kijelzőt álmodott a tervező, mely a hátralévő képszámot, a színmódot, oldalarányt és az akku kapacitást jelezné. A Holga D nem tartalmazna sem keresőt, sem LCD-t, sőt a rekeszt sem állíthatnánk, csak blendenyílás adapterek felhelyezésére van mód. Legérdekesebb vonása a szenzor lenne, melyet fullframe, vagy APS-C méretben képzelt el megalkotója.
A Holga D-vel ugyanazt a réteget céloznák meg mint a lomográfiával. Akiknek szenvedélye a fotózás, de nem feltétlenül igénylik a drága, minden optikai hibától mentes eszközöket, sőt egy jó adag vignettálást, színhibát, vagy torzítást képalkotó, művészi, hangulati elemnek tekintenek a fotón.
