A Győri Fotóklub Egyesület a gyimesi csángók vidékére invitálja a fotográfia szerelmesei.
Sajtóközlemény:
2010. október 2-10.
Szakmai vezetők:
Szabó Béla fotóművész, fotográfus (Győri Fotóklub Egyesület, Canon Pro Club, Magyar Fotóművészek Szövetsége, Fotóművészek Nemzetközi Szövetsége, Osztrák Fotográfiai Társaság tagja), szakíró, oktató (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Fotóoktatás.hu, IMMI-Nemzetközi Multimédia Intézet) több könyv fotográfusa.
Mekli Zoltán fotóriporter, fotóművész, (Győri Fotóklub Egyesület) Dezső László fotóművész, (Győri Fotóklub Egyesület, Romániai Fotóművészek Szövetsége) a több mint 100 éve alapított természetjáró Erdély Kárpát Egyesület elnöke, a területről készült kiadványok, könyvek fotográfusa és kiadója.
Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni békeszerződés következtében megszűnt történelmi Magyarország legnagyobb tájegysége, amely ma Románia részét képezi.
Megőrződtek olyan archaikus életformák a mai napig, amelyek a mai Magyarország területéről eltűntek.
Gyimes sajátos „Patakország”, a Tatros felső folyásánál. Csíkszereda irányából Gyimes határát a Fügés-tetői hágón (a csángók Csermászónak, Szermászónak vagy Sermászónak nevezik) érjük el, ahonnan csodálatos látvány fogadja a látogatót. A Fügés aljában már a Tatros vize völgyében folytatjuk mintegy 30 km-es utunkat. A településszerkezet is sajátosan módosult: a völgyekben a hosszanti úti falu, míg a mellékvölgyekben, a patakokban a szórvány több változatával találkozhatunk. Itt nem találhatók ún. Tömör falvak, csak tanyatelepek, ezek pedig „patakokra”, „patakvölgyekre” oszlanak, melyek sokszor egy-egy családnév után kapták nevüket. (Pl. Antalok pataka). A havason, az esztenán a házakat faragatlan gerendákból építik.
Az itt élő magyarokat csángóknak nevezik. Ők a gyimesi csángók, megkülönböztetve ezáltal őket a moldvai csángóktól. Gyimesben más mindenki jövevény, a bennszülött a csángó.
A helyi identitástudat ma is erős: a gyimesi csángók nagy része tudja, honnan csángáltak ide.
Mivel kevés a szántóföld, a gazdasági élet alapját az állattenyésztés, a pásztorkodás, a fafeldolgozás, fakereskedelem és a háziipar képezi. A csángó életmód egyik sajátossága a kalibázás. Tavasszal a gyimesiek kiköltöztek állataikkal a nyári szállásra, majd ősszel, Szent Mihály napja körül hazaköltöztek a téli szállásra.
A változatos szépségű táj, a vad hegyek világa, a fantasztikus hegyvonulatok, vadregényes völgyek, szurdokok, a patakvölgyek, a hegyi gazdálkodás mind-mind kifogyhatatlan fotótémát biztosítanak.
Maximális létszám: 16 fő.
További információk:
Szabó Béla
AFIAP, Hon. ES-ÖGPh, E-MAFOSZ/G, Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja
9153 Öttevény, Fő u. 57
Tel:30/9592-760
belafoto@t-online.hu
www.belafoto.hu
