A Magyar Fotográfusok Háza ad otthont a Marie Claire magazin által meghirdetett fotópályázat legjobbjai bemutatásának.
A nemzetközi fotópályázat központi témája a Nő – pontosabban a női sorsok a világban – volt. A versenyre 311-en neveztek, köztük magyar indulók. A legjobbnak végül Jackie Dewe Mathews (UK) Csempészek című képét ítélte a zsűri.
A döntőbe jutott legjobb 100 képből álló kiállítás március 8-tól tekinthető meg a Mai Manó Házban (VI. ker. Budapest, Nagymező utca 20.).
SAJTÓKÖZLEMÉNY
A Magyar Fotográfusok Házának március-áprilisi programjában a NŐ áll a középpontban.
Március 8-tól egy nemzetközi fotópályázat, a Marie Claire International Photography Award 2012 döntőseinek anyagát tekinthetik meg a látogatók. A Marie Claire magazin megalakulása óta folyamatosan gyűjti a nők történeteit szerte a világon. Jól ismerjük e történetek súlyát és az őket kísérő fotók erejét. Vannak olyan fotóriportok, amelyek hosszan élnek bennünk, amelyeket nem felejtünk el soha, mert elementáris erővel hatottak ránk: elgondolkodtattak, megnevetettek vagy éppen könnyeket csaltak a szemünkbe. A 2012-ben először meghirdetésre kerülő fotográfiai díj a világon az első olyan nemzetközi fotópályázat, amelyre a nők helyzetét bemutató képsorozatokat vártak a világ bármely pontján élő profi fotográfusoktól. A 311 pályázó — köztük jó néhány magyar fotográfus — közül végül tízen kerültek a döntőbe, majd a nemzetközi zsűri *Jackie Dewe Mathews* (Egyesült Királyság) fotográfus /Csempészek/ című sorozatát ítélte a legjobbnak, így ő a vehette át a fődíjat: 5000 eurót és egy Nikon gépet.
A döntősök sorozataiból összeállított kiállítás először az Artelier Vikarttal együttműködésben 2012 novemberében került bemutatásra Párizsban. A 100 fotóból álló utazó kiállításnak *első állomása Budapest,* a Magyar Fotográfusok Háza — Mai Manó Ház. A kiállítás ereje abban rejlik, hogy a társadalmilag érzékeny témák iránt erős elkötelezettségű fotográfusok mind, akik akár közösségek életét feltárva, akár egyetlen sors példájával bizonyítják, hogy hisznek a fotográfia erejében, a képi történetmondás fontosságában, és nem felejtik, hogy akár egyetlen kép is változtathat a világon.
