Péter tegnap remek összefoglalót írt az általunk már bemutatott vaku kiegészítőkről, amelyek között méhsejtrácsot is találhattatok. Bár mi is igyekszünk bemutatni ezek hatását, nem tudjuk eltitkolni Jared Platt remek videóját, amely a mehsejtrács, azaz a nemes egyszerűséggel csak gridnek hívott fényformáló hatását szemlélteti.
A méhsejtrács feladata a vaku fényének egy kisebb területre korlátozása, amelyet úgy valósít meg, hogy a szélesebb szögben szóródó fénynek gyakorlatilag útját állja. Méhsejt rácsból többféle méretű (vastagságú) kapható, minél vastagabb egy méhsejtrács, annál kisebb fénykörre limitálja a vaku fényét. Fontos tudnunk, hogy a méhsejtrács nem koncentrálja a fényt, csupán a fénykörön kívülre tartó fénysugarak útját blokkolja, azaz nem növeli a vakuval szembeni területre érkező fény mennyiségét, szemben a rendszervakuk zoomfejével.
A méhsejtrácsról részletesebben korábban már ITT írtunk, ahol a képi hatást bemutató tesztfotókat is közöltünk. Jared Platt videójából pedig még többet tudhatunk meg:
Manapság már nem csodálkozunk azon, hogy a mobiltelefonnal is tudunk fényképet készíteni. Szinte mindenkinél van egy gép, és meglehetősen ajánlott eszköz autósoknak (kátyú, vagy éppen koccanás esetén).
A technológia oda jutott, hogy lassan nincs olyan búvárhajó vagy bázis, ahol a felszerelés mosására szolgáló édesvízes dézsa mellett ne lenne egy másik a fényképezőgépeknek.
Mert mostanra elérhető áron vehetünk gépet és tokot. Az esetek többségében persze ez nem világversenyekre készülő fotókat jelent, inkább arra, hogy megmutassuk vízalatti élményeinket másoknak.
Mi történik, ha elénk toppan egy fényképezőgép adatlap, de kezdőként az ott leírtak nagy részét nem értjük. Semmi gond! Rövid összefoglalónkkal a Pixinfo adatlapok útvesztőjét szeretnénk megvilágítani.
A Canon az EOS-80D-vel egy időben jelentette be az új, nano USM fókuszmeghajtással szerelt EF-S 18-135mm f/3,5-5,6 IS USM objektívet. A nano USM elviekben...
