Míg a tavalyi CP+ 2013-on a legnagyobb újdonság az UHS-II bejelentése volt, idén végre kézzelfogható termékek is kerültek az SD Association ötletes, színes standjára. 
Úgy tűnik, hogy az SD Association ráeszmélt, hogy egy szövetséget nehéz néhány poszterrel érdekesen reklámozni egy kiállításon, ezért inkább meghívta a legfontosabb tagokat, hogy hozzák el a saját termékeiket és eredményeiket. A meghívott cégek a stand közepén felállított előadótér körül, az SD Association területének a külső kerületén kaptak egy-egy kisebb blokkot. Így a legkülönfélébb gyártók érdekességei már megállították a látogatókat, nem is beszélve az előadótérről, ahol nem csak az SD szövetség standján kiállítók, de az SD kártyához köthető egyéb cégek, így például a Panasonic is tartottak előadást. 
A SanDisk a nyitás napján jelentette be Extrem Pro UHS-II SDHC és SDXC memóriakártyáit, így ebből már könnyű kitalálni, hogy a fő attrakció idén is az UHS-II, csak éppen valós termékekben materializálódva. Az UHS-II szabvány az UHS-I adatáviteli buszénál háromszor nagyobb, maximum 312 MB/s elvi sávszélességet kínál, azaz igazán gyors memóriakártyák építhetők erre. Sajnos van egy rossz hírünk: ahhoz, hogy az UHS-II kártyák kiváló sebességét kihasználhassuk, UHS-II kompatibilis fényképezőgépre vagy kamerára van szükségünk, ráadásul ez nem oldható meg egyszerű firmware frissítéssel, ugyanis az UHS-II kártyákra a hagyományos SDHC kártyákhoz képest további csatlakozópontok is kerültek. Persze a lefelé kompatibilitás megmaradt, azaz nyugodtan használhatunk UHS-II kártyát nem UHS-II kompatibilis készülékben, maximum nem tudjuk a nagy sebességét kihasználni. A kiállított termékek között persze nem csak az új memóriakártyákat, de a hozzá illő USB3.0-ás kártyaolvasót is megtaláltuk. 
Az Eye-fi-nál is látható volt egy újdonság, amelyet még tavaly decemberben jelentettek be. Az Eye-fi Mobi a hagyományos Eye-Fi kártyákkal ellentétben saját Wi-Fi hálózatot hoz létre, amire az okostelefonon vagy tablenet futó alkalmazással lehet kapcsolódni. Így router nélkül is elérhetjük a memóriakártyán lévő képeket, azokat megoszthatjuk az interneten. A mobil eszközre való automatikus áttöltés funkció azt is lehetővé teszi, hogy egy fotózásnál a megrendelő egy tableten kövesse az éppen elkészülő képeket. Az új kártyával a beállítások is egyszerűsödtek, immár az aktiváláshoz sincs szükség számítógépre, elegendő a kártyán lévő számkódot beírni az okostelefonos alkalmazásba. 
A Lexar sarkán a Workflow HR1 nevű kártyaolvasó torony volt az újdonság. Az új Mac Pro-val összehasonlítható méretű fényes fekete doboz tulajdonképpen egy olyan USB hub, amibe a külön kártyaformátumonként elkészített kártyaolvasókat lehet betenni. Mind a kártyaolvasók, mind pedig a torony USB 3.0 szabványú, így gyors adatátvitelt kínálnak. Több modul használata esetén azok természetesen külön meghajtóként jelennek meg a számítógépen. Hogy ennek mi értelme, miközben egy modulnak megfelelő méretben az összes kártyaformátumot támogató kártyaolvasó is kapható, arra nem jöttem rá. A kérdésemet a Lexar promótere nem is értette. 
A BayHub nem egy különösebben ismert név, pedig a termékeit valószínűleg sokan használjuk. Ez az a cég, amelyik a számítógépekben és fényképezőgépben működő SD vezérlő chipeket gyártja, ráadásul nem is csak saját néven. A demonstráción használt lapka chipjére is az egyik „nagykereskedőjük” márkaneve volt felírva. 
A golyós demóban azt próbálták szemléltetni, hogy az UHS-II-es kártya mennyivel gyorsabb az eddig használt UHS-I-nél. A színskála előtt lefutó golyóról egy nagy sebességű kamera néhány másodperc alatt 180 nagy felbontású képet készített. Ebből az UHS-II-es kártya a próbánk során 100 képet mentett, míg az UHS-I kevesebb, mint 50-et. (A rendszer úgy működött, hogy amelyik képet a kártya nem tudta azonnal fogadni, azt eldobták, így a gyorsabb kártya több képet tudott rögzíteni.) 
Az első UHS-II kompatibilis fényképezőgépbe, a Fujifilm FinePix X-T1-be is a BayHub gyártja a vezérlő chipet. 
Az UHS-II-es kártyán hattal több érintkező van.
A nagy sebességű kártyák előnyeit a Canon egy EOS 70D-vel demonstrálta. 
Az SD kártyába épített Wi-Fi funkciót az Eye-Fi mellett még 4 másik gyártó is demonstrálta. A legviccesebb az volt, amikor az Eye-Fi-s hölgy percekig kínlódott a Mobi kártya működésének bemutatásával, majd néhány mondattal később azt ecsetelte, hogy az ő rendszerük mennyivel egyszerűbb, mint a konkurenciáé. Sajnos a valóság valahogy nem ezt tükrözte. 
A CP+ tudósításunk segítő partnere idén is a Canon!
