Rendszervaku vagy stúdióvaku?

szerző:

2014-05-14 00:00

Bizonyára sok olvasónk ámulva-bámulva nézi a jobbnál jobb, érdekesebbnél érdekesebb stúdiófelszerelésekről szóló cikkeinket. Magas áruk miatt azonban sokan nem mernek belevágni ebbe a világba, pedig a kreatív fénykezelés ma már szinte elengedhetetlen a jó minőségű portréfotózáshoz. Én is szeretnék szépen világított portré képeket készíteni, de nincs annyi pénzem, hogy egy komplett stúdiófelszerelést vásároljak. Van így is esélyem jó képeket készíteni? A válaszom röviden: természetesen igen! Rengeteg kiegészítő létezik már rendszervakukhoz, amelynek segítségével műteremhez hasonló helyzeteket teremthetünk otthon, vagy akár kültéren is. Mi is mutattunk már be a Mikrosattól kör formához közelítő Dodi-box-ot, illetve a hatszögű Speedbox is járt már nálunk. Ezek segítségével remek lágy fényeket kreálhatunk rendszervakunk felhasználásával. Ilyen esetben akkor Slave módban kell használunk a vakut? Vagy miként fog elvillanni a géptől eltávolított rendszervaku? Nos, a Slave is egy megoldás, de nem minden esetben működőképes. Ha a környezeti fények erősek, akkor a fő (vezérlő-)vaku fénye kevés lesz, s a szoftboxra helyezett vaku nem biztos, hogy észleli a villanást. Ez főként kültéren jellemző, de a vezérlő villanásnak háttal állított vakuval is könnyedén előfordulhat akár beltérben is. Kézenfekvő megoldásnak látszik a szinkronkábel használata, ám nem mindegyik rendszervakunak van szinkron bemenete (sőt, valójában a szinkron bemenet meglehetősen ritka, csak a csúcskészülékeken található meg).

Ennél gyakorlatiasabb megoldás a rádiós vakukioldók alkalmazása, amelyek között két fontos változatot kell megkülönböztetünk:

az egyszerű, csak elvillantásra alkalmas modelleket,
és a TTL (E-TTL, i-TTL, stb.) vezérlésre képes változatokat.

A csupán elvillantást szolgáló kioldók hátránya, hogy minden esetben kézzel kell beállítanunk a vakuteljesítményt, bár hozzáteszem, ez egy átlagos műteremben, stúdióvakukkal is így történik. Nagyon kevés fotós engedheti meg magának a távvezérelhető stúdióvakukat, amelyeket egy eszközről állíthatunk be (de így is kézzel történik a teljesítmény kiválasztása). További probléma az egyszerű kioldókkal, hogy a gépünk vakuszinkron idején túl már nem tudjuk hatékonyan használni. Ez a zársebesség általában 1/200 mp és 1/250 mp közötti. Ennél gyorsabb zársebességek esetében egyetlen villanás nem rajzolja ki a teljes képkockát. E kérdéskörrel már foglalkoztunk korábbi cikkünkben, ahol arra is kitértünk, hogy a TTL rendszer nagy sebességű vakuszinkron módja (HSS) elegendő-e önmagában a kültéri, kis mélységélességű fotózáshoz. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a HSS mód annyira lecsökkenti a teljesítményt, hogy egyetlen vakuval nem tudjuk jól megoldani a feladatot. Sokkal hatékonyabb, ha ND, illetve varioND szűrőt helyezünk az objektívünk elé. Pedig a rádiós TTL vezérlésnek meglenne az a kényelme, hogy mindent a fényképezőgép vázon állíthatunk be. Tehát ott tartunk, hogy kell egy erős rendszervaku és valamiféle szoftbox. Ki tartja a vakut? Igénybe vehetsz asszisztenst is, akit instruálva gyorsan tudsz majd különféle fénybeállításokkal is fotózni, ezt azonban nem mindenki tudja megoldani. Léteznek vakuállványok, ezek javarésze azonban stúdióvakuk alá való, azaz csak 3/8″-os spigotot mellékelnek hozzá. Szerencsére a rendszervakus fotózás úgy tűnik újabb reneszánsza következik be pár éven belül, hiszen rengeteg gyártó áll rá nem csak a fényformálók, de a vakuk tartására szolgáló rendszerek készítésére is. Nemrégiben a Manfrotto jelentett be rendszervakukhoz használható dönthető fejet, de nálunk is járt már egy igen kedvező árú megoldás, amely MX-1900 névre hallgat, s a Mikrosatnál szerezhető be (a bemutató cikk hamarosan olvasható lesz). Hány vakura és fényformálóra lesz szükségem? Már egy vakuval és egy derítőlappal is remek fotók készíthetők, ha a vaku elé szoftboxot helyezel, akkor szinte műtermi viszonyok között fotózhatsz. Persze a derítőlap ez esetben is igen hatékony segítséget adhat.

Ha igazán jó műtermi képeket szeretnél, akkor a főfényen kívül szükséged lesz egy második vakura, amelyre snootot húzva, vagy elé méhsejtrácsot helyezve létrehozhatod a hajfényt. Ehhez már elengedhetetlen lesz a vakutartóállványok beszerzése. Ezen kívül a háttér megfelelő világításáról is gondoskodnod kell, így a háttér világításához is kell majd egy diffúzoros vaku. Hát ez elég macerásnak tűnik. Akkor végül mégis csak ott lyukadunk ki, hogy a stúdióvakus rendszerrel jobban járok? Nem feltétlenül. Vitathatatlan előnyei vannak a stúdióvakuknak, mint a folyamatos (akár proporcionális, azaz a villanási teljesítménnyel azonos) modellfény, ami a fókuszáláshoz is igen hasznos, de a fények helyes beállítását is jelentősen megkönnyíti. Ezen felül komoly teljesítményük és strapabírásuk is mellettük szól. Ezek a vakukat azonban nem támogatják a TTL módokat, kézzel kell teljesítményt állítani rajtuk, valamint nehézkes kültéren használni, pedig ha szép kültéri portrékat szeretnél készíteni, könnyebb dolgod lesz egy szép lágy fényt adó szoftboxos vakuval, mint csupán derítőlappal (főleg, ha a modelled hajlamos a hunyorgásra). A rendszervakuk könnyedén hordozhatók, nem igényelnek hálózati villamos betáplálást, hiszen akkuról üzemelnek, viszont teljesítményük kisebb, mint a stúdióvakuké, s modellfényt sem biztosítanak, amely főként gyenge megvilágítású beltérben okozhat problémát.

A teljesítménybeli problémát áthidalhatod azzal, ha több vakut használsz egyszerre, erre ad jó megoldást a három vaku fogadására alkalmas oktoszett, amelyhez szoftbox is jár. Szintén a rendszervakuk hátrányaként említhető a lassú töltés, ami jó esetben 2-3 mp-enként történő fotózást enged, ráadásul a feltöltést hang nem jelzi, mint a stúdióvakuknál, ahol a töltési idő is jóval kisebb (akadnak olyan modellek, amelyek 1,5 mp alatt teljes, 400 Ws-os teljesítményre töltődnek). S sajnos fényformálóból is jóval kevesebb méret áll rendelkezésre, mint a stúdióvakukhoz. Akkor tehát kültérre csak a rendszervakukat vihetem? Ha stúdióvakukat veszek azt csak stúdióban használhatom? Nem, dehogy. A stúdióvakukat is kiviheted kültérre, persze ne esős időben. A tápellátásukról gondoskodhatsz hosszabbítóval az elektromos hálózatról, vagy akkumulátorról invertert használva, de léteznek beépített akkumulátoros stúdióvakuk is. Most aztán már teljesen elbizonytalanodtam. Nem vagyok profi, de mégis szeretném elkerülni a gyenge felszerelés átkát. Melyiket válasszam? Stúdióvaku legyen, vagy rendszervakuk kiegészítőkkel? Ez attól függ, hogy milyen rendszerességgel fotóznál műtermi körülmények között és mennyi fotó készülne kültéren. ha inkább műtermi képeket szeretnél, akkor természetesen jobban jársz a stúdióvakukkal. Ha azonban sokat járnál kültéren, s annyira a műtermi része nem vonz, akkor a rendszervakus megoldás még kényelmesebb is lehet, mint a stúdióvakus. Ha nagyon perfektre akarod venni a szerkót, akkor az akkumulátoros stúdióvakuk mind műteremben, mind külső helyszínen remek segítségedre lesznek. Ha viszont minimális költségből szeretnél egy kültéren is hatékonyan használható rendszert, de műtermi jellegű fotózást is végeznél alkalomadtán, válaszd a rendszervakukat fényformálókkal, állványokkal, s a műtermi képeket még mindig elkészítheted egy bérműteremben. Akkor össze tudnád foglalni még egyszer a rendszervakuk és a stúdióvakuk előnyeit és hátrnyait? Íme: Rendszervakuk, pro:

kicsik, könnyűek, könnyedén hordozhatók
kis méretüknek köszönhetően szinte bárhová el-/ felhelyezhetők
akkumulátoros üzemüknek köszönhetően kültéren is gond nélkül használhatók
Bizonyos helyzetekben rádiós kioldó nélkül is vakuzhatunk vezeték nélküli kioldással (Master – Slave mód)
stúdióvakuknál kedvezőbb ár
akár gépről vezérelve, TTL módban is használhatók (TTL kioldóval)

Rendszervakuk, kontra: