Vissza-visszatérő kérdés gépvásárlás előtt, hogy mégis melyik gép lenne jobb, melyiket vegye meg a vásárló? Nem csak fórumokban bukkan fel ez a kérdés újra és újra, de mi is kapunk ilyen jellegű kérdéseket. Igyekszem kicsit segíteni ebben, bár nem lesz könnyű. A legalapvetőbb probléma egy kezdő fotós gépvásárlása előtt, hogy nincs tisztában azzal, mire van szüksége, mit kell nézzen egy fényképezőgépen, mitől lesz neki jól, vagy rosszul használható a kiszemelt modell. S erre igazából jó gyógyszer sincs, még az sem, ha rákérdezünk: ok, de mire szeretnéd pontosan használni. A „hát fotózni” válaszon túl esetleg kaphatunk egy „családi események, kirándulások alkalmával emlékképeket készíteni, de szívesen fotóznék makrókat is” jellegű választ is, amivel gyakorlatilag nem megyünk semmire. A vásárlás előtt állóknak tehát meg kell érteniük, hogy általános célokra nem lehet rábökni sem egyik, sem másik gépre, hogy „no neked ez kell”, hiszen általános célra mindegyik gép remekül használható. Inkább az lenne fontos, hogy nagyjából sikerüljön kitalálni, hogy mire is van szükség. Hiába tesztelünk fényképezőgépeket és hiába mutatjuk meg ezek képeit, még most sem egyértelmű, hogy az azonos szenzorméretű DSLR-ek között képminőségben annyira minimális a különbség, hogy egy átlagfelhasználó soha észre sem fogja venni.
A másik probléma, hogy világunk egyre inkább számközpontúvá válik. 4″-os kijelzőjű okostelefon helyett már 5″-ost veszünk. Kétmagos processzor helyett négymagosat (még akkor is, ha az órajele jóval alacsonyabb, mint a kétmagosé). FullHD tévé helyett 4k tévét. S közben egy percig sem gondolkozunk azon, hogy ez nekünk lényegében jó lesz-e? Zsebre tudjuk-e még vágni a phabletet, mint a régi telónkat, ténylégesen gyorsabbá válik-e a plusz két magtól az új készülék annak ellenére, hogy az órajel meg alacsonyabb lesz, illetve hogy látunk-e különbséget majd a 40″-os 4k tévénken a korábbi FullHD-hez képest (aminek képét 2 méterről nézve már jó esetben látunk is 2 Mpixelnyi részletet). Ugyanez elmondható a fényképezőgépekről is. Azt gondolhatjuk, hogy a 40×-es zoomos kompakt helyett egy 50×-es zoomos az sokkal jobb. Vagy hogy a 18 Mpixeles felbontás helyett a 21 vagy 24 Mpixel micsoda előnyt ad majd. Esetleg hogy az egyik modell ISO12800 maximum érzékenységével szemben a másik ISO102400-at is tud, ami mennyivel jobb lesz majd nekünk, holott azonos felbontású és méretű szenzor található a gépekben. E rövid ráhangolás után nézzük, mit is ajánlhatunk egy leendő vásárlónak.
Típus, azaz kompakt, DSLR, vagy MILC?
Először azt kell jól átgondolni, hogy milyen gépre is van szükségünk.
Nyugodt szívvel válasszunk kompakt fényképezőgépet, ha főképp jó időben fogunk fotózni, s nem cél az esti képek kézből történő készítése, illetve akkor, ha jó nagylátószöget (sok minden fér a képbe, egy szűk szobában vagy Velencében is fotózhatunk úgy, hogy a látvány java részét meg tudjuk őrizni) és jó nagyítási lehetőséget (zoomot, azaz a távoli tárgyak „közelre hozását”) szeretnénk. Ez esetben tudnunk kell, hogy a készített képek kb. A4 méretig lesznek jól nagyíthatók minden esetben, s jó fényviszonyok esetén és minőségi objektívvel szerelt gépnél még az akár A3 méret is gond nélkül teljesíthető. Azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy az érzékenységet nem emelhetjük majd annyira büntetlenül, mint a nagyobb szenzoros gépeknél. De ha jó fényviszonyok között, vagy sötétben állványról statikus témát fotózunk, akkor a nagy érzékenységre ritkábban is lesz szükségünk. Ha viszont igen (lásd gyenge fényben fotózás kézből, nem a beépített vaku rossz megvilágítását használva), akkor marad a nagy érzékenység, amely a képminőséget jelentősen képes elrontani, olyannyira is, hogy még az A4 nyomat sem lesz szép, mutatós.
Ha nem annyira fontos az erős közelítés (a nagy zoom), s anyagilag is kicsit több áll rendelkezésünkre, akkor a prémium kompakt fényképezőgépek között is érdemes szétnéznünk, ezek ugyanis az átlag kompaktokhoz képest esetenként nagyobb szenzorral, illetve jobb fényerejű objektívvel készülnek, így akkor sem feltétlenül kell érzékenységet emelnünk, ha nem annyira ideálisak a fényviszonyok, illetve ha tényleg nagyobb a szenzora, mint az átlag kompaktnak, akkor bátrabban nyúlhatunk a magas érzékenységhez. Más kérdés, hogy ezek a modellek többnyire jóval drágábbak, mint az egyszerű kompaktok, így mélyebbre kell nyúlnunk a zsebünkben. Egy átlagos kompakt gép szenzora 1/2,3″ típusú (6,2×4,6 mm), ennél egy hajszállal nagyobb az 1/1,7″ (7,4×5,6 mm), majd a 2/3″ (8,8×6,6 mm), ezt követi az 1″ (13,2×8,8 mm), a 4/3″ (17,3×13 mm), majd az APS-C (23,5×15,6 mm) méret. Léteznek fullframe szenzoros (36×24 mm) kompakt fényképezőgépek is, de ezek ára jóval 400e Ft feletti, képminőségük viszont bőven az APS-C szenzoros DSLR-ek felett áll!
Ha gyenge fényben is sokat szeretnénk fotózni, főképp a csúnya fényeket adó beépített vaku nélkül, illetve ha többféle objektívet is szeretnénk használni, mint a különleges perspektívát adó halszem, vagy ultra nagy látószögű zoomobjektívek, illetve szeretnénk jó makrófotókat készíteni makróobjektívvel, esetleg a kis mélységélességű portrék szerelmesei vagyunk, vagy éppen a természetfotók keltik fel az érdeklődésünket, s egy 300 vagy 400mm-es fényerős fixben gondolkozunk, akkor a DSLR-ek mellett kell döntenünk. Itt képminőség szempontjából már kevésbé lényeges, hogy az adott szenzorméretet használó gépek közül (APS-C, vagy Fullframe) melyiket választjuk, egy belépőszintű Canon EOS 1200D hasonlóan jó képeket képes készíteni, mint egy közeépkategóriás Nikon D5300, nem lesz óriási különbség a képminőség között.
Ha kevésbé izgat minket a különlegesen nagy látószögű vagy különlegesen nagy gyújtótávolságú objektívek használata és csak azért választanánk DSLR-t, mert a szomszéd Pistának is az van, meg a Jani esküvőjén is olyannal fotózott a profi fotós, akkor ezt át kell gondolnunk. Ilyen esetben mi inkább a MILC (cserélhető objektíves tükör nélküli) masinákat ajánljuk, ugyanis – noha hozzájuk is elérhető jópár féle objektív, s akár cserélhetjük is őket -, mi vélhetően ritkábban fogunk más objektívet használni, mint a kitben lévő. Ráadásul ezek a gépek jóval kisebbek és jóval könnyebbek, mint a DSLR-ek. Ha szeretjük a belekukucskálós gépeket és ódzkódunk a gépet magunk elé tartós, LCD-t kukkolós mutatványoktól, akkor sincs veszve semmi, hiszen léteznek elektronikus keresővel (EVF) ellátott MILC gépek is.
Gyújtótávolság, zoom, objektívek
Ha sikerült kiválasztanunk a kategóriát, akkor a következő lépés a számunkra szükséges gyújtótávolságok/objektívek meghatározása. A különleges halszem és ultranagy látószögű objektívekkel nem mindennapos képeket készíthetünk, ilyenekből szerencsére már rengeteg akad, akár fullframe, akár APS-C szenzoros DSLR-ekhez, de a MILC gépeknél sem kell teljesen lemondanunk erről, igaz, hozzájuk sokkal drágábban találunk ultranagy látószögű zoomot, mint APS-C-s DSLR-hez.
fotó: Birdie (Irházy Róbert) 
fotó: Birdie (Irházy Róbert) 
fotó: Birdie (Irházy Róbert) 
fotó: cyw 
fotó: Zorko (Kovács Zoltán)
fotó: Liziczai Miklós 
fotó: Zorko (Kovács Zoltán) 
fotó: Zoran_2 (Toldi Zorán) 
fotó: Zoran_2 (Toldi Zorán)Minél nagyobb zoomot választunk, annál inkább számítani kell arra, hogy a tele vég (azaz amikor a leginkább közel hozzuk a távolban lévő témát) fényereje és képminősége jóval elmaradhat a középállásétól, s akár azt is eredményezheti, hogy még nappal is (felhős időben) kevés lesz az ISO200 érzékenység, ami miatt ISO400-at kell választanunk, ez viszont jelentősen csökkenti majd a kép részletezettségét (a zajszűrés a zajon kívül az apró képrészleteket is elfogyasztja reggelire). Miért is baj egy kompakt gépnél, ha nagy érzékenységet kell használnunk? (Tipikus helyzet a gyenge fényviszonyok közötti fotózás, amikor ráadásul nagy a távolság a téma és a fényképezőgép között és a beépített vaku semmire sem jó.) Álljon itt erre néhány példa:
Ugyanez ISO800-nál: 
és ISO800-nál: 
és ISO800-nál: 
és ISO6400-nál: 
Felbontás, megapixelek
Könnyű abba a hibába esni, hogy két gép közül a nagyobb felbontású tetszik meg jobban. Holott ha jobban belegondolunk és gyakorlati oldalról kezdjük vizsgálni a kérdést, akkor rájöhetünk, hogy valójában szinte teljesen mindegy, hogy 16, 18, 20 vagy 24 Mpixeles gépet választunk-e. Ennél sokkal kardinálisabb kérdés az, hogy mekkora szenzoros lesz a masina és milyen objektív lesz előtte. Egy 16 Mpixeles fényképezőgéppel készült képet ugyanis a fotókiállításoknál és a fineart nyomatoknál is előszeretettel alkalmazott 300 dpi felbontással 40×28 cm-es nyomatot készíthetünk, ha pedig otthon a falra szeretnénk akasztani, oda a 150 dpi is elég, ami 80×56 cm-es méretet is gond nélkül megenged. Ugyanez 24 Mpixel esetén 300 dpi-nél 51×34 cm, illetve 150 dpi-nél 102×64 cm. Ha tehát azt mondjuk, hogy mi A3 méretnél nem fogunk nagyobb nyomatot készíteni (amely 42×30 cm-es), akkor a 16 Mpixel is teljesen elegendő lesz számunkra, még 300 dpi felbontású nyomat esetében is. Persze ha képkivágáson gondolkozunk, mert nem vagyunk elég jó fotósok és sokszor kell utólag vágni a képünket, akkor egy nagyobb felbontású képből könnyebben vághatunk. Így ilyen esetben egy 24 Mpixeles gép előnyösebb, mint egy 16 Mpixeles. Ha azonban jól tudunk komponálni és a géppel készült képeket nem vágjuk meg, akkor a fent leírtak igazak maradnak.
Szolgáltatások
Pusztán a műszaki adatok alapján dönteni badarság lenne, hiszen egy-egy gép olyan szolgáltatásokat is kínálhat, amit más modell nem, s ami számunkra fontos lehet. Ilyen szempontból figyelembe kell vennünk a gép kiválasztásnál azt is, hogy azt extra szolgáltatásai közül miket használnánk, illetve amire igényünk van, azt tudja-e a masina. Néhány jellegzetes szolgáltatási lehetőség, amik közül jópárat, de általában nem mindet kínálják a mai modern gépek:
- Wi-Fi képesség, okostelefonról vagy tabletről való kezelés, exponálás
- videófelvétel, ezen belül monó vagy sztereó hangfelvétel, esetleg külső mikrofon támogatás (a 4k felvétel még ritkának számít, s egyébként is amatőr célokra jelenleg még feleslegesnek tűnik)
- időzített sorozatkészítés előre beállított időközönként, amelyből time-lapse videó fűzhető össze
- gyors sorozat mód, ami pl. sportesemény fotózásánál jöhet jól (egyes MILC gépek 20, 40 vagy akár 60 kép/mp sebességű sorozatot is képesek készíteni, amire DSLR gép nem alkalmas)
- különböző digitális szűrők, effektek
- HDR képkészítés gépen belül (azaz nem utólagosan külső szoftver segítségével, mert ahhoz nem kell a gépnek a HDR-t tudnia)
- panoráma fotózás a gép egyszerű körbeforgatásával (bár ezek minősége minden esetben elmarad a precízen készített, s utólag összeillesztett fotókétól)
- optikai vagy elektronikus kereső, hogy erős fényben se kelljen hunyorogva nézni az LCD-t, sőt, utóbbinál még exponálás előtt is láthatjuk azt, hogy a végső kép hogyan fog kinézni
- vakupapucs, ha kreatív megvilágításban is gondolkozunk, pl. több vakus rendszerben, de akár csak egy rendszervaku is sokat segíthet
- kézi élességállítást segítő módok (DSLR-nél pl. LiveView képnagyítással, MILC-nél plusz élkiemelő funkció)
- sportfotózásnál gyors követő AF (e téren a felső kategóriás profi DSLR-ek verhetetlenek)
- kihajtható LCD, hogy föld közeléből, vagy fej fölül is tudjunk könnyedén jól komponált képeket fotózni
- érintésérzékeny LCD a gyors fókuszpont váltásért, vagy akár a képterületre fókuszálás utáni exponálásért
- virtuális horizont, hogy ne ferde képeket készítsünk
Ha mindezeket átnéztük, akkor már talán jobban képben vagyunk és el tudjuk dönteni, hogy számunkra milyen gép is lesz az ideális.
Pro és kontra
Nincs olyan fényképezőgép, amely tökéletes volna! Ezt akár aranyigazságként ki is írhatnánk a címlapunkra. Viszont akkor milyen gépet válasszunk magunknak? Ami leginkább megközelíti és lefedi az igényeinket és ami a legkevesebb kompromisszummal jár. Egy rövid, záró összefoglalásként összeszedtük az egyes kategóriák pozitív és negatív tulajdonságait, amelyek közül némely vásárlónak egy-két, míg másoknak akár több előnyös és hátrányos tulajdonság is adódik. Nincs tehát best buy, nincs olyan, hogy legjobb ár/érték arány, hiszen mindenkinek más a szempont, más a pontos cél, így más az érték is. Vannak azonban pozitív és vannak negatív tulajdonságok is, amely alapján talán könnyebbé válik a választás.
Kompakt fényképezőgépek
Pozitívumok:
– alacsony ár
– akár igen nagy zoomátfogás
– kis méret, kis tömeg
Negatívumok:
– nagy érzékenységnél (gyenge fényben) jelentős képminőség romlás
– a nagy zoomátfogású modellek objektívjei többnyire gyengébb rajzolatúak (A4-hez elég)
– videófelvétel a nem CMOS-os modelleknél csak HD, FullHD csak a CMOS szenzoros gépekkel érhető el
– néha buta kompromisszumok (pl. nincs elektronikus kereső, videófelvételnél nincs zoom, gyenge színvisszaadás és fakó képek)
Prémium kompakt fényképezőgépek
Pozitívumok:
– kiváló rajzolatú objektívek
– átlagosnál nagyobb méretű szenzor, így nagyobb érzékenységnél is remek képminőség
– kis méret, kis tömeg
– RAW formátum (hatékony utófeldolgozási lehetőség)
Negatívumok:
– átlag kompaktoknál jóval magasabb ár
– kis zoomátfogás (1-5× zoom)
Tükörreflexes (DSLR vagy SLT) fényképezőgépek
Pozitívumok:
– a nagy szenzornak köszönhetően igen nagy érzékenységnél is remek képminőség (akár ISO3200, vagy több)
– részletes beállítási lehetőség (de érteni kell a géphez!)
– gyors, a MILC-eknél jelenleg még egy kicsit gyorsabb fókusz, minőségi objektívvel igen gyors élességállítás (ultrahangos, illetve léptetőmotoros fókuszmotor esetén)
– RAW formátum (hatékony utófeldolgozási lehetőség)
– külön kereső, nem csak hátsó LCD
– cserélhető objektív, kiválaszthatjuk a nekünk tetsző és szükséges minőségű objektíveket (ár!)
Negatívumok:
– videófelvételi képességek többnyire csak átlagosak, autofókusz felvétel közben lassú (kivéve SLT és Canon EOS Dual Pixel AF gépei, mint EOS 70D-től felfelé, EOS-7D Mark II, EOS 5D Mark IV)
– optikai kereső nem mindenkinek kényelmes (szemüvegesek és valós élőképet preferálók)
– pontos fókusz és élességállítás csak kellő tapasztalat és helyes használat után érhető el
– méretes és nehéz darabok (kicsi és könnyű DSLR-re tipp: Canon EOS-100D)
– a gépekhez kitben adott alapobjektívek kisebb látószöget kínálnak (általában 28 mm-nek megfelelőt), mint egy komolyabb kompakt (ami 24 mm-t is kínálhat).
Cserélhető objektíves tükör nélküli (MILC) fényképezőgépek
Pozitívumok:
– kompaktoknál jobb képminőség, de akár DSLR-ek minőségét is bőven elérő, vagy akár azt lehagyó részletezettségű fotók
– elektronikus keresővel is kaphatók (bár ezek a drágább modellek)
– könnyű kezelhetőség, folyamatos és valós élőkép
– jó videóképességek, sokszor nagy képfrissítési sebességű videózás (slow motion) is elérhető
– DSLR-eket is leköröző sorozat sebesség egyes modelleknél
– tudáshoz képest kis tömeg, kis méret
Negatívumok:
– a belépőszintű modelleken kívül a komolyabb darabok a DSLR-eknél drágábbak
– objektívkínálat jelenleg általában szerényebb, mint az SLR-ekhez
– SLR-ekhez viszonyítva kevesebb készíthető kép egy akkufeltöltéssel
– a gépekhez kitben adott alapobjektívek kisebb látószöget kínálnak (általában 28 mm-nek megfelelőt), mint egy komolyabb kompakt (ami 24 mm-t is kínálhat).
Remélem sikerült segítenünk a vásárlás előtti választásban ezzel a cikkünkkel is. Végezetül néhány link, ami sokat segíthet a gépek képességei közötti eligazodásban:
Hány fókuszpontod legyen? Mi az a keresztszenzor?
Adatlap a konyhában, azaz mikről mesél nekünk az adatlap?
A gyújtótávolság
A zoom
A fényerő
Felbontás, élesség
Cserélhető objektívek
Blende, mélységélesség
Objektívek rövidítései
Fotóelméletről szóló további cikkeink a https://pixinfo.com/cikkek/kategoria/fotoelmelet/ linken érhetők el.
