Kezdő fényerő
Az objektívek másik nagyon fontos jellemzője a kezdő fényerő. Ez megmutatja, hogy legnyitottabb blendénél az objektív mennyi fényt képes a filmre illetve az érzékelő lapkára vetíteni. A fix gyújtótávolságú objektívek kezdő fényereje egyszerűen megadható, míg a zoom objektívek kezdő fényereje a gyújtótávolság függvényében változik. Az objektívek rendszerint nagylátószögnél nagyobb kezdő fényerejűek, mint tele állásban. Ezt a kezdő fényerőt lehet a blendével szűkíteni.
A objektívek kezdő fényerejét az adja meg, hogy az objektív legnagyobb hasznos átmérője hányszor fér rá az objektív gyújtótávolságára (tehát a gyújtótávolság és a legnagyobb hasznos átmérő hányadosa).
Minél nagyobb az objektív kezdő fényereje, annál több fényt képes összegyűjteni, ami lehetővé teszi a mostohább fényviszonyok közötti fényképezést is. Átlagos objektíveknél a kezdő fényerő 2,8 vagy 3,5. Teléknél ez az érték magasabb is lehet, de a nagyon jó minőségű, nagy kezdő fényerejű objektíveknél ez az érték alacsonyabb. A profi objektívek nem egy esetben 1,4-1,8 kezdő fényerővel rendelkeznek.
Rekesz, Blende
A blende az objektívbe épített lamellák sora. Feladata a fény mennyiségének szabályozása. Leginkább a szemben található pupillához lehetne hasonlítani. Minél nagyobbra nyílik a pupilla, annál több fény jut a szembe, minél szűkebb, annál kevesebb. Így szabályozza a szem, hogy erős fényben is csak a szükséges mennyiség jusson a szembe. A fényképezőgép blendéje is ezt a célt szolgálja. A blende teljesen nyitott állásban az objektív által összegyűjthető fényt átereszti. A blende szűkítésekor minden egyes lépésben a felére csökkenthetjük az érzékelőre jutó fény mennyiségét. (Persze a mai gépeken már 1/2 vagy 1/3 lépésben is állítható a blendenyílás.) A lépés neve rekesz. Tehát ha 1 rekesszel zárjuk a lamellákat, akkor egy lépéssel való szűkítésről beszélünk. A rekeszt szokás a német nyelvből átvett blende szóval is emlegetni. A legnyitottabb rekesznél a blendeérték/rekeszérték a legkisebb. A szűkebb blendék nagyobb számmal jelölendők. Így a legszűkebb blendéket 11-es vagy 16-os számmal jelölik. A profi tükörreflexes vázra tehető objektíveknél a blende persze még sokkal szűkebb is lehet. Ezeken megtalálhatók a 22-es illetve 32-es rekeszértékek is, melyeknek a mélységélesség növelésénél vesszük igazán hasznát.
Az objektívek többségénél a gyújtótávolság növelésekor változik a blende is. A drágább objektívek illetve fényképezőgépek a zoomtartomány teljes hosszában képesek a nagylátószög állásnál megadott fényerő biztosítására. Ez alól kivétel a legnagyobb kezdő fényerő, amit csak nagylátószögnél biztosítanak az objektívek.
Mélységélesség
A mélységélesség az objektívhez legközelebb és attól legtávolabb lévő még éles pontok távolsága. Ha nagy a mélységélesség, akkor a képen lévő téma nagy része éles, ha kicsi, akkor csak a kép fő témája.
A blendenyílás mérete befolyásolja a mélységélességet. Nyitott blendénél a mélységélesség kisebb. Ahogy szűkül a nyílás, úgy nő a mélységélesség. Sajnos a kompakt digitális fényképezőgépen a rövid gyújtótávolság a mélységélesség sok esetben nem elég kicsi. Ez gátja lehet az olyan felvételek elkészítésének,ahol a témát a háttér életlenítésével szeretnénk kiemelni. A nagyobb gyújtótávolságoknál a mélységélesség csökkenés jobban észrevehető.
|
|
|
|
Kis mélységélesség F2,8-as blendénél
|
Nagy mélységélesség F11-es blendénél
|
A gyújtótávolság szintén hatással van a mélységélességre. Nagy gyújtótávolságnál a mélységélesség kicsi, míg nagy látószögű (kis gyújtótávolságú) objektívek használatával a mélységélesség jó hatékonysággal növelhető.
A mélységélesség a blendenyíláson és a gyújtótávolságon túl függ még a tárgytávolságtól is. Minél közelebb van a téma, annál kisebb a mélységélesség. A kis mélységélességet a makrófotózásban és a portréfotózásban szokták klasszikusan alkalmazni.
