Feljebb ugrik a Nikon?

0

Pletykák szerint még feljebb tornássza a felbontást a Nikon a közeljövőben megjelenő Nikon 1 J5 MILC fényképezőgépénél. De vajon elég lesz ez a sikerhez? Az 1″ típusú szenzorral szerelt Nikon MILC fényképezőgépek meglehetősen visszafogott felbontást kínáltak eddig. Az első modellek, amelyek 2011-ben jelentek meg, még 10 Mpixelesek voltak, amelyek remek jel/zaj aránnyal bírtak. 2012-ben aztán kijött a Nikon 1 V2, amely már 14 Mpixel felbontású volt. Ez még jó kompromisszumnak számított a felbontás és a szenzorméret terén, de már kezdett érződni, hogy közel a határ az ésszerű felbontás tekintetében. Csak emlékeztetőképpen: a 14 Mpixeles 1″-os szenzoron lévő pixelek akkorák, mint egy képzeletbeli 27 Mpixeles mFT szenzoré, vagy egy 40-45 Mpixeles APS-C szenzoré (vagy egy 105 Mpixeles fullframe-é). A Nikon azonban tovább lépett, s tavaly piacra dobta 1 V3 és 1 J4 gépeit, amelyekbe már 18 Mpixeles szenzort épített. Itt már a tesztek során az is érezhető volt, hogy a zajszűrésnek bizony van mit dolgoznia. A tovább csökkenő pixelméretek miatt az objektívekkel szemben is komolyabbak már a követelmények, hiszen olyan kis pixelekre kell rajzolni a képet, mintha egy 35 Mpixeles mFT, egy 52-58 Mpixeles APS-C, vagy egy 136 Mpixeles fullframe géppel dolgoznánk. De most úgy néz ki, hogy ez is kevés az érvényesüléshez, s a Nikon talán még feljebb lép, egészen 20,8 Mpixelig. Ha ez tényleg bekövetkezik, akkor még komolyabb kihívás lesz erre objektívet gyártani. Persze nem lehetetlen, de a 20,8 Mpixel a 13,2×8,8 mm-es képérzékelőn kb. 420 pixel/mm felbontást eredményez, amely durva számítások szerint egy mikroNégyHarmad szenzornál 37 Mpixelt, APS-C szenzornál 55-61, fullframe szenzornál 152 Mpixelt eredményezne. Viszont érdemes a másik irányba is nézelődni, hiszen egy átlagos kompakt 1/2,3″ típusú szenzoránál ez 4,7 Mpixelt adna, amely annak idején nem is volt annyira problémás. A fejlett zajszűrő megoldások mellett pedig ez még azért használható képet ad, cserébe persze a kis méretért. Jóllehet, ha a Nikon gépei nem lesznek határozottan okosabbak, mint a jelenleg legnépszerűbb mikroNégyHarmados MILC-ek, akkor nehéz lesz velük felvenni a versenyt, pusztán a felbontás kis mértékű emelésével. Ez tehát még kevés lesz a sikerhez. Bővíteni kellene az objektívkínálatot is, hiszen a Nikkor 1 objektívek között kevés a fényerős darab, gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy négy ilyen objektívvel rendelkezik a rendszer, a 10mm f/2,8-cal (amely 27 mm-es kisfilmes géppel egyenértékű látószöget ad), ennek vízálló változatával, valamint a 18,5mm f/1,8 és 32mm f/1,2 standard és portré fixekkel. Mélységélesség tekintetében e remek fényerős darabok sincsenek túlzottan elengedve, hiszen megfeleltethetők egy 30mm f/2,8, illetve 55mm f/1,8 APS-C, vagy 50mm f/4,8 illetve 85mm f/2,4 fullframe objektíveknek. És ezek a legfényerősebb darabok. Zoomobjektívek között sajnos a legjobbak is csak f/3,5-től indulnak, de akadnak f4-től indulók is. De ez csak az egyik probléma. A másik, hogy nincs valódi makróobjektív, nincs fényerős komolyabb teleobjektív (fix sem), s halszem objektívet sem kínál a rendszer. Persze a vicc, hogy még mindig jobban áll a Nikon 1 rendszere, mint a Canon EF-S bajonettes EOS M szériája. Úgy tűnik egyelőre, hogy ezekkel a gépekkel inkább a hobbifotósokat célozzák meg, beharangozott 4k videó ide, vagy oda.