Átmenetes ND-szűrő: valóság és imitáció

Az átmenetes ND-szűrőket mindenki ismeri, de ha nem, akkor most biztos képben lesz. Ez mégsem annyira egy bemutató cikk, inkább a nagy csata valódi szűrő és annak szoftveres emulációja között. A komoly tájfotósok egyik kedvenc kiegészítőjét menetes, vagy szűrőtartóba csúsztatható szögletes lap formájában kapni és objektívünk elé illesztve sötétebb felső része valamivel kevesebb fényt enged át mint az alsó. Ezáltal az olyan fényes képterületek mint az ég sokkal később égnek ki és szép részleteket adnak, továbbá a fotó alsó része (pl. a táj, vagy épület) is kellően világos marad. Használhatjuk szimplán az ég sötétítésére is. Napos idő és szép felhők esetén nagyon sokat tud dobni egy tájfotón. A kerek, menetes és a lapszűrőket is hasonlóan használhatjuk. A menetes felhelyezése egyszerűbb, mivel csak fel kell csavarnunk az objektív szűrőmenetére. Elforgatásával beállíthatjuk az átmenetes sötétítés irányát. A lapszűrőhöz szükség van egy szűrőtartó sínre is, melybe több lap is behelyezhető, így több szűrővel erősíthetjük a sötétítést. A tartó rész, valamint a felfogatására szolgáló gyűrű felhelyezése és lapok kezelése egy kicsit nehézkesebb, mint a kerek változaté. Cserébe ugyanúgy körbeforgatható mint a menetes verzió, és a lapok is szabadabban fel-le tolhatók, így az átmenet helyét is beállíthatjuk a képen. Nézzük meg mire jó a gyakorlatban! Szűrő nélkül: Két átmenetes ND szűrővel rásegítve az ég komorságára: A szűrőzgetés terepen kissé macerás, hiszen a helyszínen kell szerelgetnünk a szűrőtartót, állítgatni a lapokat, de minimum felcsavarni és beállítani a menetes verziót,  a keresőben vagy a kijelzőn pedig nem biztos, hogy a kívánt végeredményt látjuk viszont, csak valami ahhoz közelit. Sokkal kényelmesebb otthon szoftveresen elbíbelődni a képpel, már ha jut rá idő. Akad ugyanis szoftveres megoldás is, a fejlettebb fényképezőgépek nyújtotta RAW formátum pedig nagyobb dinamikai szabadságot biztosít számunkra. Ráadásul az olyan RAW szerkesztők mint például a népszerű Lightroom beépített átmenetes szűrőhatást is kínál. Ha úgy tartja kedvünk nem csak egy, hanem különböző irányból bármennyi átmenetet húzhatunk a kép több pontjára, melyek többféle alakúak lehetnek, nem csak egyirányú-, hanem körkörösen átmenetesek is. A kétféle módszer szinte kiabált azért, hogy összehasonlítsuk őket. Mikor van értelme valódi átmenetes szűrőüveget használni, és mikor szoftveres megoldást? Egy nagyon gyors próbát készítettem, két lapszűrő és a hozzájuk való tartó segítségével. A szűrők egy ismert, hazánkban is forgalmazott francia márka termékei. Egy 0,5 denzitású, vagyis sötét részén max. 1,6 fényértéket csökkentő, valamint egy ND8 jelölésű lapka állt rendelkezésemre, mely önmagában 3 fényértékkel növeli az expozíciót. Először a natúr verzió, bármilyen szűrő nélkül:

Itt a fotó felső felére betoltam a gyengébbik átmenetes szűrőt:

Végül mindkettőt. A maximum világosság csökkentés -4,5 Fé:

A szűrő felhelyezésével a gép (természetesen) hosszabb expozíciót állított be, mely a kép alsó részét világosabbá tette. A teljes képmezőn dolgozó, kiértékelő fénymérést használtunk, így a változás nem a szűrők teljes elsötétítésének megfelelő, hanem jóval kisebb A 0,5-ös denzitású szűrőnél 1/3 fényérték, mindkét szűrőt együtt használva (max. 4,6 Fé) pedig további 1/3 Fé. Ez azonban csak ilyen, középtónushoz közeli képtartalom esetén igaz. Extrémebb megvilágítási körülmények között – például nagy kontrasztkülönbségű témáknál sokkal nagyobb expozíció különbségek adódnak, melyekről mindjárt szó lesz. A fenti képeken kis csalással éltem, ugyanis a szürke szűrők elszíneznek. Minél erősebb a hatás annál nyilvánvalóbb magenta árnyalat jelenik meg az égen. Persze ez korrigálható, de akkor ott tartunk, hogy a számítőgép előtt gubbasztunk és ugyanúgy utómunkázzuk a fotót. Erre egyébként is szükség lesz, ha szép végeredményt szeretnénk. Szóval, eredetileg ilyen volt az erősebben szűrt kép, magenta éggel: Most nézzük meg milyen, ha a RAW konverterben (jelen esetben a Lightroom 6-ban) ráhúzunk egy átmenetes sötétítést a szűrő nélküli képre? Elsőként valami hasonlót, mint a -1,6 Fé-t csökkentő, gyengébb változat.

Természetesen a kép alsó részére is illik ráhúzni egy hasonló átmenetet a közelítőleg azonos fényviszonyok imitálásához, de ezúttal nem sötétítünk, hanem világosítunk rajta., 1/3 fényértékkel. Így fest szoftveres átmenettel az erősebb szűrőpár (-4,6 Fé) imitációja. A fotó alsó részének világosságán ezúttal 2/3 fényértéket emeltem.

A hatás nagyon hasonló és ekkora világosság korrekciók nem viselik meg egyáltalán a középtónusú fényképet. A szoftveres emuláció hatás is hihető. Ráadásul az objektív elé tett szűrőlapot plusz optikai elemek, melyek ronthatják a képminőséget, bár ebben az esetben ez 100%-os részletnagyítással sem volt szembetűnő. Ebből a példából akár le is vonhatnánk a végkövetkeztetést, hogy az átmenetes szürkeszűrőnek nincs értelme a szoftveres emulációhoz képest. Igen, olyan helyzetekben, amikor a túlzott kontrasztkülönbség miatt nem égne ki egy nagyobb terület a képen, nincs sok jelentősége külön szűrőzni. De mi van, ha az egünk kiégne? Ennél a képnél hiába exponált sokkal rövidebbet a gép, az ég kiégett és még a főtéma is sötétes.

A RAW konverterben maximális -4 fényértékes (ez a maximum) átmenetes szűrőt húztam az égre, de az eredeti színét és esetleges részleteit (felhők) nem tudta szépen visszaadni.

A -4,6 fényértéknyi szürkeszűrővel megbolondított változaton, az alsó rész is jobban kiexponált, hiszen több mint 3 fényértékkel hosszabb az expozíciós időnk. Ennek ellenére az ND-szűrők szépen tették a dolgukat és megőrizték az ég pixeleit is. A RAW konverterben ezt egy plusz (-3 Fé) átmenetes szűrővel erősítettem, így a képen igen extrém kontrasztkülönbség is ábrázolható volt. Mégis, melyikük a jobb? Azt kell mondanom, hogy mindkettő. A legjobb eredményt akkor kapjuk, ha tájképeinknél átmenetes szürkeszűrőt is használunk, majd a képszerkesztés során a szoftveres filterekkel is rásegítünk az így kapott képre. Valódi átmenetes szűrő előnyei: – a helyszínen tervezhető kép, mivel a keresőben vagy az élőképen (nagyjából) látható a hatása – pontos expozíciónál nem kell utólag világosítanunk a képen, így rontani a minőségén hátrányai: – kicsit macerás felszerelés – legfeljebb néhány egymás elé csavart szűrő használható – sérülékeny és plusz költség – a plusz üveg vagy műanyag felület rontja a képminőséget és/vagy elszíneződést okozhat A szoftveres megoldás előnyei: – sokkal szabadabb utólagos szűrőzés, szinte bármennyi, bármilyen alakú, erősségű és irányú átmenettel – nem feltétlenül plusz kiadás hátrányai: – a kép készültekor nem látható a végeredmény – utólagos képfeldolgozást igényel, mely a fotó minőségét kisebb-nagyobb mértékben rontja – némi szerkesztési előképzettséget igényel