A Tamron szakítva a hagyományos és talán ódivatú módszerrel, nem terelte össze Európa újságíróit, hogy nagy csinnadratta keretén belül mutassa be két új objektívét. Az ő módszerük bár szokatlan, de működik, s talán még hatékonyabb is. Rövid beszámolónk a Tamron bejelentésről és a Tamron új objektívjeiről.
A fényképezőgép vázak fejlődése mellett nyilván nem mellékes, hogy az objektívpark is a gépekkel együtt fejlődik-e. A Tamron szem előtt tartja, hogy az egyre komolyabb igényeket is kielégítő, ugyanakkor az objektívekkel szemben nagyobb feladatot állító friss fejlesztésű vázakhoz is kínáljanak megfelelő objektívet, ehhez viszont fejlesztésre van szükség. Az SP sorozat ezért újult meg, s az optika továbbfejlesztésén túl a külső, mechanikai felépítés is, valamint a dizájn is változott. 
A sajtótájékoztató következő részében Leonard Steinberg, a Tamron képviselője mutatta be az új objektív főbb tulajdonságait. 
A dizájn a Human Touch elv köré épülve újult meg, amely a bajonett körüli új gyűrűben, a frissített távolság-skálában, az új külalakú AF/MF és VC ki/be kapcsolókban, az SP logóban és az áttervezett napellenzőben is tetten érhető. A fejlesztések során természetesen nem csak a külsővel, de a beltartalommal is komolyan foglalkoztak, így figyelmet szenteltek a hatékony AF rendszernek, a szép bokeh-re fényerőnél szűkebb blendénél is, a kiváló képminőségre, amelybe beletartozik a lehető legkisebb színhiba (CA), a minimális peremsötétedés, a kontrasztvesztés és becsillanás nélküli ellenfényben történő fotózás lehetősége, a megbízhatóság, no és persze a használható méret és tömeg. 
A bemutató során Leonard külön kiemelte az új objektívek rövid közelpontját, amely komoly nagyítású közelképek készítését is lehetővé teszi, a 35 mm-es változatnál különösen. Arra is kitért, hogy a 35 és 45 mm bár igen közel található egymáshoz, gyakorlatilag a két legelterjedtebb látószöget kínálja, az alap nagylátószöget (35mm, 63 fok) és az emberi szem perspektívájához legközelebb álló standard értéket (45mm, 51 fok). 
A fulframe szenzoros gépek tulajdonosai mellett az APS-C szenzoros masinákat használóknak sem kell lemondaniuk az 50 fok körüli látószögről, hiszen a 35 mm-es változat APS-C szenzoron csak kicsivel ad szűkebb képet, mint egy 50 mm-es alapobjektív. Ezt egyébként külön ábrán is szemléltették. A további részben néhány minta fotót tekinthettünk meg, amely persze a HD közvetítés miatt csak hozzávetőleges bemutatásra volt elegendő, de igazság szerint egy összeverbuvált fotósokból álló sajtótájékoztató 5-8 méteres kivetített képén sem feltétlenül látunk több részletet. Végül megtekinthettük az optikai rendszer felépítését és példát is láthattunk a 35 mm-es objektív közelfotózási képességéről is. 
Nem maradt ki a bemutatóból a becsillanást és kontrasztot csökkentő eBAND és BBAR bevonat szemléltetése sem, ahogy a stabilizátor méretes egységét is külön kiemelték (összehasonlítva a két fényerős fix stabilizátor egységét a korábbi 16-300mm-es objektívével). 
Hogyan is maradhatott volna ki az ultrahang motort szemléltető, gyűrűket bemutató ábra, s nyilván nem felejtették el kiemelni azt sem, hogy az objektívek időjárásálló szigetelést is kaptak. 
A bejátszást követően visszatértünk a Tamron európai központjába, ahol a speaker Leonarddal beszélgetett tovább, s ekkor leplezték le a két új objektívet is. Arról is szó esett, s képen is bemutatták, hogy a dizájn váltás nem csak az objektívek, de a dobozt is érintették. Ezt követően újabb bejátszást láthattunk, amelyen Kinya Tagawa, a Takram Design mérnöke beszélt az új Tamron SP sorozat fejlesztéséről. 
A technikai, technológiai részletek után neves fotósokat szólaltattak meg, akiknek módjukban állt a bejelentés előtt kipróbálni a termékeket. Christian Altengarten Mallorcán próbálta ki az új objektíveket egy divatfotózás alkalmával, míg Martin Krolop, Izlandon dolgozott velük 2 hétig. Mindkettővel hosszasan beszélgetett a speaker, miközben képbemutatót is tartottak. Bár a képek valóban nagyon szépek, sajnos a közvetítés HD felbontása és az erős tömörítés miatt ismét csak hozzávetőleges képet kaphattunk az objektívek képességeiről. Ráadásul Christian képei elég erős utómunkán is áteshettek, legalábbis erre utal az árnyékos, sötétebb területek kékes színezete, így azonban nem sokat látunk az ellenfényes fotózás kontrasztcsökkentő hatásából, már ha feltételezzük, hogy a kontraszttal is játszott Christian. Martin nem csak egyszerű tájképeket, de helikopterről is készített fotókat. Külön kiemelte a stabilizátor fontosságát, s azt is elárulta, hogy ő maga utálja az állványt, s sokszor segítségére volt a kiváló fényerő és a stabilizátor együttese, hogy kézből készíthesse el a kívánt képet. Külön megdicsérte az objektívet kis mérete és kedvező tömege miatt. Az ő képei között két 100%-os kivágást is megmutattak, mindkettő helikopterből készült fotónál (ezért látható a képek között is egy-egy közelebbi rész, amely az eredeti 1:1 képkivágását mutatja). Következzenek az erről a részről készült képek (de még nem ért véget a cikk!). 
A sajtótájékoztató végén a menet közben e-mailben feltett kérdésekre válaszoltak, ahol a Leonard ismét elmondta, hogy az alap nagylátószög és a standard perspektívát adó 45 mm számszerűen ugyan eltér egymástól, mégis a fotósok javarésze nem cserélné le az emberi szem látásához leginkább hasonló perspektívát adó standard objektívet az alap 35mm-es nagylátószögre és vice versa. Az 50 mm-es objektív egyébként tényleg sokáig számított a standard látószög egyedüli megtestesítőjének, de valójában a 45 mm-es közelebb áll az ideálishoz. Leonard egy újságírói kérdésre reflektálva elismerte, hogy vannak helyzetek, amikor a stabilizátoros objektív nem rajzol olyan szépen, mint egy stabilizátor nélküli, de azt is kihangsúlyozta, hogy a fejlesztés során komoly figyelmet szenteltek arra, hogy ne történhessen minőséget rontó helyzet, s ezért is választottak méretes stabilizátor egységet. Az is felmerült, hogy vajon miért ragadtak le az f/1,8 fényerőnél, miért nem mentek le a komolyabb f/1,4-re. Leonard kifejtette, hogy a Tamron fejlesztőcsapata hosszú időt töltött részletes szimulációkkal, amelyből egyértelművé vált, hogy a jó fényerő és a kiváló rajzolat aranyközéputjaként az f/1,8 környéke a legideálisabb, s f/1,4-nél a nyitott blendés rajzolat már nem volna olyan remek, mint az, amit elértek. Arra is fény derült, hogy az új objektívek egyelőre Canon EF, Nikon F és Sony A bajonettel kerülnek piacra, a jövőbeli tervekről, az esetleges MILC vázakhoz kialakított bajonettcsatlakozós válozatokról azonban egyelőre nem nyilatkozott a Tamron képviselője. Nem maradt rejtve a stabilizátor hatásfoka sem, Leonard közölte, hogy a Tamron SP 35mm f/1,8 Di VC USD objektív CIPA ajánlású mérés szerint 3 Fé, a Tamron SP 45mm f/1,8 Di VC USD pedig 3,5 Fé előnyt képes adni a fotósnak. Örömtelinek érzem, hogy a Tamron a zoomobjektívek mellett végre komolyan veszi a fix gyújtótávolságú objektívet fejlesztését is, noha a makró objektívek terén eddig sem volt szégyenkezni valója, de tény, hogy nagyon hiányzott már egy standard és egy nagylátószögű objektív. Vélhetően a sor itt nem fog befejeződni, így várható majd 24 vagy 28 mm-es optika is, s talán a portrézásra ideális 85 mm, esetleg a 135 mm sem marad el.
