Nem mind arany, ami fénylik – tartja a közmondás, amely igaz a fotópályázatokra is. Bejegyzésünkben igyekszünk körbejárni a lehetséges pályázat típusokat.
Nézzük ezeket és oszlassunk szét néhány tévhitet.
A.) Fotótermékeket gyártók fotópályázatai:
A fényképezőgépeket, objektíveket, vagy egyéb kiegészítőket gyártó cégek évről-évre fotópályázatot hirdetnek, legalábbis némelyikük. Találkozhattunk már a Canonnál, Nikonnál, Panasonicnál, Sonynál is nemzetközi illetve esetenként országos fotópályázatokkal is, ahol általában egy-egy kompakt, vagy komolyabb esetben cserélhető objektíves géppel díjazzák a legjobb fotók készítőit. Bár részemről az ilyen pályázatok igen furák, nagyjából a „Nyerhetsz egy fakanalat a főzőversenyen” kategória, mégis jók ezek a pályázatok. A nyeremény ugyan általában gyorsan eladásra kerül, de a nevezés ingyenes és a zsűri általában valódi szakértőkből és neves fotósokból áll, így a képeink megmérettetésére mindenképpen alkalmasak ezek a pályázatok. Egyes pályázatokon egyébként igen komoly pénzdíj is elcsíphető, már persze ha kategória vagy abszolút győztesek leszünk. Erre jó példa a Sony World Photography Awards, amelyre idén már be is lehet nyújtani a nevezéseket és a pénznyeremények az 5000 és 25000 dollárt rugdossák.
B.) Kisebb cégek, vállalatok fotópályázatai:
Többnyire olyan vállalatokról van szó, amelyeknek semmi köze a fotózáshoz. Ezek a cégek azért hirdetnek fotópályázatot, hogy reklámozzák, népszerűsítsék saját magukat, vagy terméküket, illetve hogy a beküldött képeket térítésmentesen felhasználhassák. Nagyon fontos megfigyelnünk a pályázati kiírásokban, hogy az ilyen fotópályázatoknál nem csak a nyertes és díjazott fotókat, de a pályázati szabályzat szerint a beküldött és nem elismert képeket is bármire felhasználhatják, ráadásul a fotós tudta és honorálása nélkül. Ezeknél a pályázatoknál érdemes megnézni, hogy mi a felajánlott díj (általában 1-3 díjat ajánl fel a kiíró és annak értéke is csak pár ezer Ft). A zsűri sajnos sok esetben nem szakemberekből áll, nem egyszer találkozni olyan pályázati kiírással, ahol a zsűri többségét a cég marketing igazgatója, PR-osa, elnök vezérigazgatója, vagy bármilyen más munkatársai képezik. Joggal gondolhatjuk, hogy ez esetben nem fotós képességünk és nem képeink minősége fog elismerést kapni, hanem a vállalat érdekei szerinti, reklámozásra legalkalmasabb kép. Akadnak olyan pályázatok is, ahol közönségszavazat dönti el, hogy ki kapjon díjat (vagy az egyik díjat ki kapja). Erről az elvről bővebben a Non-profit fotópályázatoknál írunk! Mindenki döntse el magában, hogy megér-e neki pár ezer Ft-os tárgynyereményt az, hogy egy nem szakmai zsűri elé bocsátsa képét (többnyire egyébként pont emiatt van az, hogy ide csak amatőr fotósok jelentkezek).
C.) Államilag finanszírozott fotópályázatok:
Évről-évre találunk olyan fotópályázatokat is, amelyeket országunk kormánya pénzel, magyarul tolja bele a közpénzt. Az ilyen fotópályázatok remek lehetőséget adnak arra, hogy egy kicsit visszaszerezzünk az általunk befizetett adókból. Gyakorlatilag egyébként itt is arról van szó, mint az előző kategóriánál: rengeteg képet szeretnének megszerezni úgy, hogy csak néhány díjat osztanak ki. Fotópályázata válogatja egyébként, hogy kis, vagy nagy díjak vannak. Egy regionális, vagy városi pályázatnál nagyon komoly pénzdíjakra nem számíthatunk, de országos, a vezető hatalom által kiírt fotópályázatoknál vastagabban fog a toll és könnyebben osztanak ki több millió Ft-ot díjakra (nem véletlen, hiszen nekik valójában egy fillérjükbe se kerül 🙂 ), így akadnak pályázatok, ahol több százezer Ft-os díjakra is számíthatunk. A zsűri ez esetben vegyes lehet, részben a kiíró közintézmény tagjaiból, részben szakemberekből, fotográfusokból áll. Ilyen pályázaton érdemes indulni, mert kevésbé lenyúlós jellegű, mint a kis cégek képgyűjtő pályázatai és ha nem is nyerünk, legalább az érzés jó, hogy megpróbáltunk egy kicsit faragni az adónk mértékén 🙂
D.) Fotóklubok, fotószövetségek pályázatai:
Országos és nemzetközi vizeken is sok olyan fotópályázattal találkozhatunk, amelyet valamely fotóklub, vagy fotószövetség ír ki. Itt a legtöbb esetben nem számíthatunk pénznyereményre és a dicsőség jobbára egy elismerő oklevélben, vagy pontgyűjtő kuponfüzetre hasonlító, „fotóművész” címre beváltható pontokban merülhet ki. A pályázaton indulásnak a legtöbb esetben valamilyen nevezési díja van, amelyet a fotóklub vagy szervezet saját fenntartásának megsegítésére fordít. Ilyen pályázaton induláskor tehát gyakorlatilag támogatjuk a kiírót, így karitatív cselekedetnek is betudható. A zsűri szinte kivétel nélkül a fotóklub vagy szervezet tapasztalt, fotózással is évek óta foglalkozó tagjai közül kerül ki, így jó megmérettetés lehet és választ is adhat a „vajon van-e jó képem?” kérdésre.
Ha egy ilyen pályázaton nem vagyunk sikeresek a kedvenc képünkkel, ne adjuk fel, mert ahány zsűri, annyi szemléletmód és annyi féle elvárás.
E.) Non-profit fotópályázatok:
Kisebb weboldalak, vagy baráti társaságok, fotókörök pályázati között találunk olyanokat, amelyek nem kérnek nevezési díjat, de nem is adnak sem tárgynyereményt, sem komoly elismerésre váltható szalagokat. Akadnak olyanok is, amelyeket valamilyen egyesület vagy intézmény ír ki, akik támogató cégek tárgynyereményeit ajánlják fel. Ezekkel a pályázatokkal nyugodtan foglalkozhatunk, de a pályázati kiírásban ez esetben is mindig ellenőrizzük, hogy a kiíró mily módon és mire használhatja fel a beküldött képeket. A zsűri természetesen igen változó, illetve sok esetben nincs is dedikált zsűri, csak közönségszavazás, amely a gyakorlatban a „kinek van több befolyásolható ismerőse” versenyt hozza el. Ez utóbbi módszer egyébként a céges fotópályázatok között is fel-felbukkan. Ha ilyet látunk a kiírásban, gyakorlatilag felesleges indulnunk, ha nincs a facebookon legalább 800 mozgósítható ismerősünk, akik mint egy lájkrobot, nekiesnek majd az általunk belinkelt képeknek. Nyilván az ilyen „közönségszavazós”, vagy „lájkgyűjtős” pályázatokat nem is kell szakmailag nagyon komolyan venni, így ha ilyenen sikerül nyerni, az inkább a barátainknak köszönhető, mintsem a remek fotós képességeinknek.
Ettől függetlenül a kis pályázatok is érdekesek lehetnek, de komoly szakmaiságot nem nagyon kell ezektől várnunk, s a lájkgyűjtős „közönségszavazástól” én óva is intenék mindenkit.
F.) Non-profitnak feltüntetett, valójában lenyúlós fotópályázatok:
Ingyenes nevezést kínálnak és szakmai zsűriről beszélnek a legdurvább lenyúlós pályázatok, amelyeknél a „megjelenhetsz a kiadványunkban” blama dumával vonzzák magukhoz a hiszékeny és/vagy kis önbecsülésű hobbi és amatőr fotósokat. Leginkább olyan cégek írnak ki ilyen pályázatokat, akik képekkel kereskednek (pl. induló stockfotó oldalak), vagy különböző képi anyagokból létrehozott termékeket akarnak piacon értékesíteni (tipikus esete a naptárfotó pályázat). Legtöbbször a felajánlott díj a kiíró egy prémium tagsága (pl. éves előfizetés), vagy egy egyszerű terméke (pl. maga a naptár). A szakmainak mondott zsűri tagjait pedig a legtöbb esetben homály fedi. Az ilyen pályázatokon nem hogy nem érdemes, de nem is szabad indulni, hiszen ezzel saját magad képeit degradálod és dobod ingyen egy olyan cég lábai elé, akik milliókat kaszálnak vele, a Te szemed pedig kiszúrják egy ingyen éves tagsággal vagy ingyen naptárral.
Ennél mindenképpen legyen benned nagyobb önbecsülés, ne hagyd, hogy mások kihasználjanak és rajtad gazdagodjanak meg!
Sajnos nagy rá az esély, hogy mindig lesznek olyanok, akik egy névtelen cég névtelen kiadványában való megjelenésért hajlandók eladni a lelküket és képüket. Te ne legyél közöttük, hiszen ha minket olvasol, akkor már több vagy, mint egy egyszerű kattintgató! Ha egy kicsit is jó fotósnak tartod magad, sose add az E pont alá, ha pedig azt szeretnéd, hogy a pályázaton való jó eredményed más fotósok is elismerjék, akkor a D pont alatt nem érdemes próbálkoznod!
Jó fényeket, szép képeket és lenyúlás mentes, sikeres nevezéseket kívánunk!
