A Japán fényképezőgép gyártók nemrégiben hozták nyilvánosságra a 2016. év első negyedéves eredményeit (2016. áprilistól júniusig), amelyből szomorúan állapítható meg, hogy az Olympusnak az előző év hasonló időszakához képest 25,5%-kal, míg a Nikonnak 31%-kal csökkent a képalkotó üzletágában elért nettó eladás. Szintén rosszul néznek ki a MILC és az objektív eladások is, amelyek közül az Olympus 23%-ot bukott, míg a Nikon 32%-ot. A legcsúnyább a kompakt fényképezőgépek szegmense, ahol a Nikonnak 45%-os visszaesést kell elviselnie.
A jelentős forgalomcsökkenés egyébként nem azért következett be, mert ennyire kicsi az érdeklődés a termékek iránt, inkább az okozta, hogy nem tudtak annyi terméket legyártani, amennyire szükség lett volna. Az év eleji Japán földrengés, amely Kumamoto környékét rázta meg, 7,0-ás erősségű volt a Richter skálán. Ez a mérőszám azonban nem veszi figyelembe a földrengés epicentrumának mélységét, márpedig a kumamotoi földrengés csupán 10 km mélyen történt. A mélységet is figyelembe vevő Mercalli skála szerint ez a földrengés 8,0-ás volt, s azt tudjuk, hogy egy 8,0-ás Richter skála szerinti földrengés óriási pusztítást képes végezni.
A földrengés epicentrumától ráadásul mindössze kb. 8 km-re található a Sony kumamotoi technológiai központja, ahol többek között szenzorokat gyártanak, amiket az Olympus MILC-eiben és a Nikon kompakt fényképezőgépeiben is felhasználnak. Illetve felhasználtak volna, ha lett volna belőlük elég. A Sony ugyanis a földrengést követően le kellett állítsa a gyártást. Noha a gyárépületben nem történt konkrét károsodás, a gyártást akkor sem lehet folytatni, ha látszólag nincs repedés a falakon.
A mikroelektronikai chipek, objektívek, lencsék gyártása ugyanis annyira precíz feladat, hogy elég egy tized milliméternyi eltérés, ez is órási hibákat eredményez, amely végső soron a termék működésképtelenségét okozhatja.
De milyen is volt ez a földrengés? Képzeljük csak el a gyártósort, ahol mikron pontossággal készítik a chip-ek felületét, kivezetéseit, tokozását. Majd az egyik pillanatban megrázkódik a föld, aminek következtében 20 mp alatt 1,8 métert mozdul el a talaj vízszintes irányban és 70 centiméterrel emelkedik meg. Egy ilyen helyzetben természetes, hogy nem a falak repedéseitől múlik, hogy a gyártás folytatható-e, vagy sem.
A földrengés miatt a gyártósorok azonnal leálltak, a félkész termékeket már nem lehetett befejezni, tehát az aznap gyártósoron lévő chipek a kukában végezték. Ez azonban csak az első probléma. További gondot okozott, hogy a precíz gyártósorokat lépésről lépésre, centiméterről centiméterre kellett ellenőrizni, hogy minden tökéletesen működhessen. Ez pedig rengeteg időt, heteket vett igénybe.
Ráadásul maga a gyártási folyamat sem rövid. Egy komplex képérzékelő chip legyártása a szilícium-lapka készítésétől a tokozásig közel három hónapig tart. Vagyis miután május 21-én újraindult a termelés, az első kész szenzort majd jövő hét végén tudják leemelni a gyártósorról. Azaz azóta ez a gyár egyetlen szenzort sem tudott szállítani a megrendelőinek. Megrendelő márpedig van, nem is kevés.
Ami kívülről nem látszik, az a még be sem jelentett gépek sorsa. Egy ilyen helyzetben egyértelmű, hogy nem csak a gyártás alatt lévő, de a még piacra nem került termékeket is veszélyezteti az akadozó szenzor ellátás. Ebből adódóan könnyen megeshet, hogy jópár fényképezőgép bejelentése tolódik át a Photokina helyett a jövő év eleji CES-re, pusztán azért, mert hiába jelentené be a gyártó, úgysem tudná a terméket piacra vinni. Lásd a Nikon januárban bejelentett 1″ szenzoros prémium kompaktjait és ultrazoom gépeit, amelyek több hónapos csúszás után kezdtek megjelenni a piacokon.
Nem csoda hát, hogy a precízen megtervezett üzleti éveket jól képen törölte ez a ma még kiszámíthatatlan természeti jelenség. A jó hír az, hogy jövőre viszont remekül fognak mutatni a több tíz százalékos javuló eladásszámok, amik majd a helyreállt szállításoknak lesznek köszönhetők. Hacsak addig nem vicceli meg a természet újból a fotótechnika ipart.
