Ezért nem termelt a Sony szenzorgyára közel fél évig

3

Már többször írtunk róla, hogy Japánban a tavaly április 15-i kumamotoi földrengést követően a Sony közelben működő szenzor gyárát le kellett állítani. Az első hírek szerint a gyár épület és a gyártósorok sem sérültek meg, a hosszú vizsgálati procedúra miatt jelentős leállásra kellett számítani.
Tavaly októberben aztán, a termelés beindítását követőn megjelentek azok a képek, amelyek bemutatták a Sony kumamotoi szenzorgyárát a földrengést követően.
És itt jön a csavar a képbe.

A Sony, mint óriási méretű részvénytársaság, nyilván nem engedhette meg magának, hogy a befektetői körében hisztériát keltő hírek keljenek lábra, ezért a földrengést követően rögtön “nincs is nagy baj, csak vizsgálódunk” szagú sajtóközleményt adott ki. A “vizsgálódás” hosszát már akkor több hónapra becsülték, aminek okait persze a befektetőknek nem kell érteni. A híradás megtette a hatását, a Sony részvényei minimálisan csökkentek csupán, a májusi mélypontot követően pedig ismét emelkedni kezdtek.

A gyártás beindítása azonban csúszott és még tovább csúszott, ami miatt többek között a Nikon volt kénytelen a korábban bejelentett fényképezőgépeinek piacra dobását elnapolni, vagy inkább pontosabb lenne úgy mondani, hogy elhónapolni. A Nikon DL gépek ugyanis a tavaly januári bejelentés ellenére még mindig nem kaphatók és várhatóan márciusig ez nem is változik.

A Nikonon kívül az Olympus is megérezte a kieső termelés kellemetlen hatásait, amelyek az eladási számokban is tükröződtek, végső soron pedig az üzleti év végén is láthatóak lesznek.

A pusztítás azonban sokkal nagyobb volt, mint amiről az első hírek szóltak.
Az októberi hírek után kiderült, hogy a Sony szenzorgyárába két hétig nem is lehetett biztonságosan belépni. A termelés egészen július végéig állt, ezt követően tudták csak részlegesen beindítani a gyártást. A teljes, a földrengést megelőző szintű termelést pedig csak szeptember végére érték el. A Sony számításai szerint a kumamotoi földrengés és hatásai mintegy 776 millió dollárnyi kárt okoztak (ebbe természetesen bele értendő a kieső termelés okozta kár is).

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a gyárépület harmadik emeletén lévő tisztaszoba jelentősen nagyobb erősségű megrázkódtatást kellett kiálljon, mint a földszinti helyiségek. Itt a legnagyobb gyorsulásra 1396 Gal értéket mértek, míg a földszinten 900 Gal volt tapasztalható.

A károk főképp a válaszfalak ledőléséből, illetve az álmennyezeti lapok lepotyogásából, valamint a vázszerkezet leeséséből következtek be, de az alábbi képek jól mutatják, hogy milyen komoly helyzet volt a Sony kumamotoi gyárában. A képek persze nem mondanak semmit arról, hogy a berendezések sérültek-e, illetve ezek mértékéről sem tudunk semmit, azt azonban megmagyarázzák, miért tartott hónapokig a renoválás, a tisztaszobák újra tisztává varázsolása és a gyártás beindítása.

via dpreview.com, asia.nikkei.com