You have been warned, avagy mi szóltunk, hogy ne használd a géped erős lézerfény közelében!

0

Pár évvel ezelőtt volt először hangos a net a gyilkos lézer fény miatt, amely akkor a Canon EOS 5D Mark III szenzorát tette tönkre, amelyet éppen egy koncertvideózásra használtak.
Azóta is sok profi óvakodik a partilézerektől, néhányan azonban bevállalják indirektben, mondván úgy nem ejthet kárt a szenzorban.

Ez nyilván a legtöbb esetben igaz is, bár egy fülbevalóról mandínert kapott lézerfény pont annyira lehet veszélyes, mint ha direktbe kapná az áldást a szenzor.
Arra azonban kevesen gondolnának, hogy bőrfelületről visszaverődő lézerfény lehet annyira erős, hogy egy drága gép szenzorát tönkre vágja.

Adódhat azonban olyan körülmény, ami így is káros lehet, amint az az alábbi videóban látható:

Az alkalmazott Sony Alpha 7S II szenzora bizony megadta magát a tetoválás eltávolítására használt erős lézernek, még úgy is, hogy csak indirekt kapott az erős fényből.

De emlékezzünk csak a fizika órákra! Vagy ha másra nem, akkor a vakus megvilágítás alapjaira! A fény teljesítménye a távolság növelésével négyzetesen csökken. Azaz ha egy ilyen jellegű fényforrást nagyon közelről fotózunk/videózunk, teljesen természetes, hogy akár nagyságrendekkel erősebb sugárzást kap a szenzorunk, mint ha távolabbról vennénk azt fel. Persze alapvetően a lézerre nem vonatkozik a négyzetes teljesítmény csökkenés, hiszen egy jól fókuszált monokromatikus sugárzásról van szó, de az indirekt fénye már nem fókuszált.
Van azonban itt még egy tényező, ami károsan hat, ez pedig a használt hullámhossz.
Az orvosi alkalmazásokban és szépségiparban használt ún. YAG lézerek az infravörös tartományban dolgoznak, 1000, sőt néha 2000 nm környékén. Ezt ráadásul impulzus üzemben használják, így igen erős, akár több ezer wattnyi teljesítmény is elérhető, igen kis helyre koncentrálva, igaz, nagyon rövid (néhány nanoszekundum) ideig. Ez a bőrt nem károsítja, hiszen áthalad rajta és csak a pigmentet tartalmazó sejtek nyelik el a fényt, de a szenzoron lévő mikrolencsék miatt ez a rövid idő is elég ahhoz, hogy a képpontokat alkotó fotodiódákat megrongálja.

A videón jól látszik, hogy a nagy teljesítményű fény a legkevésbé erős színszűrő (azaz a zöld) alatt lévő pixeleket károsította, az odáig jutó fotonok össz energiája már elég volt ahhoz, hogy végleges zárlatot okozzon a P-N átmenetben.

A nagy teljesítményű, illetve koncentrált lézer fények esetében tehát mindig kockázatos a fotózás és a videózás. Ha mindenképpen szükséges az ilyen körülmények közötti állókép vagy filmkészítés, akkor válasszunk kevésbé drága eszközt és mindenképpen gondoskodjunk a szenzorunk védelméről (infravörös plusz polarizációs, vagy ND szűrő használatával minimum felére, de akár töredékére csökkenthető a szenzort érő fotonok száma, amely persze magasabb használt érzékenységet igényel és emiatt a képminőségünk gyengülhet, de legalább jobban óvjuk a képérzékelőt).
Azt azonban előre nehéz kiszámítani, hogy mekkora ND szűrő az, ami megóvná a szenzorunkat (a fenti videóban egy ND4-es már lehet, hogy elég lett volna), így mi semmiképpen nem javasoljuk a lézerfényes környezetben történő fotózást és videózást, csakis saját felelősségre!