Amikor 2008-ban az első tükör nélküli fényképezőgép megjelent, még senki sem vette komolyan, ma pedig ott tartunk, hogy a legnagyobb gyártók is már csak erre fejlesztenek.
Az úttörőnek számító Panasonic és az akkori Olympus egy kicsit más utakon jártak mindig is, és ez a fókuszrendszer fejlesztésében is tetten érhető. Míg az Olympus viszonylag hamar, már 2012-ben elkezdte fejleszteni a tükörreflexeseknél is alkalmazott, fázis-különbség érzékelő AF rendszerét – amit persze ezúttal magán a képérzékelő szenzoron kell elképzelni -, amelyet a 2013-ban debütált OM-D E-M1 gépükben már alkalmaztak is, addig a Panasonic a mai napig kitart a kontraszt alapú élességállítási módszer mellett, amelyet kicsit megspékelve és kicsit marketingelve DFD, azaz Depth from Defocus névvel illetnek. Ez persze fejlettebb egy hagyományos kontraszt érzékelő AF-nél, hiszen képes hozzávetőlegesen megállapítani az első néhány fókuszmozgásból, hogy milyen mértékű fókuszletolásra lesz szükség, mégsem képes azt megállapítani azonnal, hogy helyes-e az aktuális fókusz, vagy szükséges lesz a finomhangolás. Emiatt aztán a folyamatos fókusz esetében sűrűn jelentkezik a mini-hunting, vagyis az a jelenség, amikor a fókusz egy picit előre-hátra inog.
Ez akkor is megtörténik, ha a téma helyzete nem változik, de tekintettel arra, hogy a gép nem tudja megállapítani fókuszmozgás nélkül, hogy helyes-e a fókusz, ez sajnos a szükséges rossz.
Az már évek óta látszik, hogy a fotós és videós társadalom jelentős része igényelné a fázis-különbség alapú fókuszérzékelést a Panasonic gépekben is, szinte nem múlik el olyan online bejelentés, ahol ne hangozna el egyszer a „és ebben a gépben már fázis-különbég AF van?” kérdés.
Legutóbb, a GH6 bejelentése során a részt vevő japán kolléga csupán annyit válaszolt, hogy ez a gép továbbra is a DFD fókuszrendszert használja, de vizsgálják annak lehetőségét, hogy kifejlesszék a fázis-különbség érzékelő fókuszrendszerüket.
A DFD fókuszsebességével egyébként nincs baj, ahogy azt a GH6 tesztünkben is bemutattuk, azonban videófelvételnél az előre-hátra keresgélés néha tényleg kicsit kiábrándító – meg persze nyilván még hatékonyabb lehetne az élességállítás, ha valóban fókusz-különbség érzékelés határozná meg a kezdő irányt. Emlékszünk még az Olympus E-M1 Mark II és Mark III fókuszsebességére? Gyakorlatilag a MILC-ek között az egyik leggyorsabb, ha éppen nem a leggyorsabb fókuszrendszert hozták benne össze. Nézzük csak meg bátran az ITT található videót!
Érthető hát, hogy a lelkes Panasonic fényképezőgép rajongók is szeretnék ezt az élményt.
Matthew Allard operatőr, a Newsshooter.com alapítója és szerkesztője pár napja interjút készített Yosuke Yamane úrral, a Panasonic képalkotás üzletágának igazgatójával, s természetesen elhangzott itt is a szokásos kérdés, bár kicsit finomabb formában („keményen dolgozik-e a Panasonic, hogy új fókuszrendszert fejlesszen az új gépekhez?”.
A válaszból persze most is csak annyi derül ki, hogy rajta vannak az ügyön, de a hivatalos kommunikációban csak az hangozhat el, hogy a GH6 fejlesztésénél a képminőség érdekében most még nem próbálkoztak egy új fókuszrendszerrel. De hogy fejlesztik-e? Nos… Erre nincs konkrét válasz, csak ez: „LUMIX continues to explore the possibilities of all methods, including PD”.
Vagyis még mindig csak vizsgálják a lehetőségeket.
Mindez csak azért fantasztikusan hihetetlen, mert ma már az okostelefonokban is olyan szenzorok vannak, amelyek tartalmaznak fázis-különbség érzékelő pixeleket is. Persze ott nem is a képminőség a lényeg, de ne felejtsük el, hogy a Canon, Nikon és Sony gépekben is mind fázis-különbség érzékelő pixelek vannak, sőt, az Olympus/OM System komolyabb modelljeinél már keresztszenzoros PDAF rendszer dolgozik. Mégsem tűnik úgy, hogy a fázis-különbség érzékelés miatt felosztott fotodiódák olyan rettentő nagy kompromisszumot igényelnének a képminőség terén.
Valószínűleg inkább csak arról van szó, hogy a Panasonic két tűz között van: egyrészt a felhasználók joggal követelik végre a PDAF fókuszrendszert, másrészt viszont a Panasonic jelenlegi szenzorbeszállítója, az Omnivision talán hallani se akar arról, hogy ők ilyet fejlesszenek, a szerződések pedig talán kötik a japán gyártót ehhez a beszállítóhoz.
Kemény dolgok ezek sajnos, aztán hogy mennyire éri meg ezt tovább halogatni, arra a piac adja meg a választ.
