Archívum

Eric Kim blogjában elemezte, mennyire nehéz, vagy könnyű a városi, vagy utcai fotózás (esetleg szóba jöhet még a szociofotózás említése is, bár az eredeti...

A XX. század közepén terjedtek el robbanásszerűen az anamorfikus filmes objektívek (és itt most nem az alapanyagra, hanem a mozgóképre kell gondolni), amelyek különleges...

Minden szakmának megvannak a gyönyörűséges és az árnyoldalai is. Amikor a kőműves otthon hagyja a fandliját, az nagyjából olyan, mint amikor a fotós nem...

A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.

A kérdés itt elsősorban nem az, hogy milyen rekeszt állítsunk be egy makrónál, hogy a bogár füle töve és a háta közepe is éles...