Röviden: Fujifilm FinePix S3500 teszt

0

A Fujifilm FinePix S3500 az egyik legolcsóbb ultra-zoom (vagyis nagy zoomátfogású optikával szerelt) digitális fényképezőgép. Vetélytársa a korábban már bemutatott KonicaMinolta DiMAGE Z10, amely jelenleg mindössze 4 ezer Ft-tal olcsóbb csak. Ár alapján tehát kiélezett versenyről beszélhetünk, de mi a helyzet a szolgáltatásokkal? Reméljük erre a kérdésre cikkünk válasszal fog szolgálni.



A FinePix S3500 elődjei (S304, S3000) sajnos mind rendelkeztek egy olyan tulajdonsággal, ami pont az ultra-zoomos, nagy fókusztávolságú fényképezőgépeknél jelent hátrányt, mégpedig a fix érzékenység. Ezeknek a gépeknek ugyanis fix ISO100 érzékenységük volt, amely csak akkor nőtt ISO200-ra, ha vakut használtunk. Bár a nagyobb érzékenység használata a digitális fényképezőgépekben szinte csak analóg erősítés kérdése, a Fujifilm az új S3500-as modellnél sem engedett sokat, itt ugyanis ISO64 és ISO250 között képes a gép automatikusan állítani az érzékenységét. Ez már jobb, mint a fix érzékenység, de azért elmarad a vetélytárs képességétől (ISO64-400 kézzel beállítható).

A gép továbbra is műanyag tokozású, olyannyira, hogy az elemtartó fedele is teljes mértékben műanyagból készült, fém megerősítés nélkül. Óvatosan bánjunk tehát az akkuk cseréjekor ezzel a kis ajtóval. Ellenben az állványmenet fémből készült, ami nem mellékes. Elhelyezése jó, mindössze 1 cm-rel van távolabb az optikai tengely vetületétől. Ha a gépet állványra helyezzük, a memóriakártya cserélhető marad, de az akkumulátorok sajnos nem.

A FinePix S3500 az elődmodellhez képest 25%-kal nagyobb felbontású érzékelőt kapott, vagyis ez a gép már 4 Mpixeles (szemben a vetélytárs 3 Mpixelével). A kép tömörítési fokát csak a legnagyobb felbontásban változtathatjuk meg, ekkor Fine és Normal minőségi fokok közül választhatunk. Kisebb felbontásoknál nincs lehetőség a tömörítési fok megváltoztatására.

A képek komponálására a 10 lépésben változtatható fényerejű 1,5″-os LCD és EVF (elektronikus kereső) is használható. Az LCD felbontása sajnos nem túl jó, közelről nézve már pixeles képet ad, ennek oka a mindössze 62e pixel. A valós képet adó elektronikus kereső már jobb felbontású, mintegy 110 ezer pixeles. A TTL működésnek köszönhetően itt mindkét kereső mentes a parallaxis hibától.

Az optika fizikai fókusztávolsága 6-36 mm közötti lehet, amely kisfilmes formátumú gépnél megfelel 39-234 mm fókusztávolságnak (a vetélytárs 36-290 mm között állítható). A zoomot a nagylátószögű álláson kívül 19 pozícióra állíthatjuk, amely a nagy zoomos gépek között egy picit elmarad az átlagtól (átlag 22-23 darab zoomállás van az 5x-nél nagyobb átfogású gépek között). Az optika fényereje egyébként remek: nagylátószögnél f/2,8, míg tele állásban f/3 (vetélytárs gyengébb fényerejű: f/3,2-3,4), ennek ellenére kromatikus aberráció nem sűrűn jelentkezik. Ha a fényképezőgépet makró állásba kapcsoljuk, a zoomot nem használhatjuk, így meg kell elégednünk a nagylátószög adta lehetőségekkel: gyenge nagyítás, erős torzítás. A legkisebb befogható terület szélessége 70 mm, amely megegyezi az elődmodellnél mérttel, és kissé elmarad az átlagos értéktől.



A felpattanó vakunak köszönhetően a villanócső és az optikai tengely távolsága elég nagy: 5,5 cm, amely önmagában véve is csökkenti a vörös-szem kialakulásának esélyét (főleg kis tárgytávolságnál). A vaku üzemmódjai a szokásosak, hosszú szinkronidővel kiegészítve.

Az S3500 fel-automata fényképezőgépnek nevezhető. Mint írtuk, az érzékenység nem állítható kézzel, de ugyanez igaz a fénymérésre (csak 64 zónás mátrix) és a zársebességre is. A rekeszérték viszont kézzel is megadható, igaz, csak 3 érték közül választhatunk: F2,8; F5 és F8 (a vetélytárs teljes kézi beállítást tesz lehetővé, de rekesz szintén csak 3 választható). A fehér-egyensúly automatikus álláson kívül megadható napfény, felhős, 3 féle fénycső vagy izzó módra, de kézi beszabályozás nem végezhető (a vetélytársnál igen). A kézi beállítások áthidalására témamódok állnak rendelkezésre, de a Fuji ezekkel sem kényezteti el a gép használóit, mindössze négyet kínál: portré, éjszakai, tájkép, sport (a vetélytársnál ebből is több van).

Az élességállítást nem segíti elő AF segédfény, így rossz fényviszonyok esetén az automatika komoly gondba kerülhet. Mivel kézzel sem lehet az élességet beállítani, így este szinte csak a véletlenben bízhatunk (a vetélytárs rendelkezik kézi élességállítással).





Úgy tűnik az új, olcsó Fujifilm gépekbe direkt nem építettek sorozatfelvételi lehetőséget. Így a gép ezen részét sem dicsérhetjük (a vetélytárs rendelkezik sorozatfelvételi lehetőséggel). A videofelvétel is sajnos átlagon aluli. Nem az a fő gond, hogy a legnagyobb felbontás 320×240 pixeles, hanem az, hogy a fényképezőgép a mozgóképek mellé hangot nem rögzít. Igaz, a készülék első sorban fényképezőgép és nem videokamera. A videófelvételek közben egyébként az optikai zoom sem használható (pedig a gépek hangot nem rögzítenek, így a zoomotor hangja nem lenne zavaró), sőt, az optikai zoomot a felvétel előtt sem állíthatjuk be. A fénymérés a felvétel közben azonban aktív, az AF viszont inaktív (a vetélytárs VGA felbontású mozgóképet is rögzít).

A fényképezőgép sebessége nem rossz. A bekapcsolás és az élőkép megjelenése között 3,2 mp telik el. Az élességállítás nagylátószögnél 0,7-0,9 mp, tele állásban 0,8-1,1 mp, makrózáskor 0,8-0,9 mp.

Kiegészítő, extra szolgáltatások tekintetében sem kapunk sokat: nincs hisztogram, nincs képelforgatás, nincs hangmegjegyzés, nincs leméretezés, nincs időzített sorozat, van viszont segédrács az LCD-n és EVF-en is, valamint a kész képekből készíthetünk kisebb kivágásokat is (nem összekeverendő a leméretezéssel!). Kissé zavarónak tartjuk, hogy felvételből lejátszás módba kapcsolva a gépet, 7 mp elteltével az optika behúzódik. Ez abban az esetben felesleges, ha a kép elkészülte után szeretnénk ellenőrizni a kép élességét. Erre ugyanis nem mindig elég 7 mp, így innen felvétel módba visszatérve az optikát újfent előre kell tolni, ami egyrészt időveszteség, másrészt felesleges energiapazarlás. Érdekes extraszolgáltatás, hogy a NiMH akkukat menüből kisüthetjük.

A kész felvételek xD kártyára kerülnek, az energiaellátást négy AA méretű ceruzaelem, vagy ceruzaakkumulátor szolgálja.


A fényképezőgép, a használati útmutató és a szoftver mellett a dobozban a következő tartozékok találhatók:

  • USB kábel
  • Video kábel
  • hordszij
  • 4 db alkáli elem
  • 16 MB xD kártya
  • adapter-gyűrű

A Fujifilm FinePix S3500-at azoknak ajánljuk, akik kevésbé szeretnének élni a kézi beállítási lehetőségekkel, nem tartják fontosnak a videórögzítést, nem akarnak sorozatfelvétel segítségével vissza nem térő pillanatokat elkapni, csak egy egyszerűen használható, olcsó, de 4 Mpixeles nagy zoomátfogású fényképezőgépre vágynak.

A fényképezőgépet a kipróbálás idejére az DigitCam biztosította számunkra. Köszönjük!