Felépítés
Bemutatás
Tudvalévő, hogy azok a fotósok, akik kompakt gépről térnek át tükörreflexesre, rosszul élik meg a DSLR-ekhez készült objektívek viszonylag visszafogott zoomátfogását. A kitobjektívek a legritkább esetben kínálnak 8×-os-nál nagyobb zoomot, pedig a mai kompakt ultrazoom gépek tulajdonosai már a 20×-os értékre is csak legyintenek.
A Tamron főként azoknak készítette 18-270mm f/3,5-6,3 Di-II VC optikáját, akik APS-C szenzoros DSLR géppel rendelkeznek, s szeretnének egy stabilizált utazózoom objektívet, úgy, hogy jó nagylátószögük is legyen, de a középteléről se kelljen lemondaniuk.
A Di-II-es objektívet csak APS-C szenzoros fényképezőgéppel használhatjuk, fullframe szenzoros vázon a nagylátószögű állásban a sarkokat már nem rajzolná ki az optika.
A Tamron 18-270mm f/3,5-6,3 Di-II VC PZD bruttó 150.000 Ft-ért vásárolható meg.
A gyújtótávolságot 18 és 270mm között változtathatjuk, az APS-C szenzorméret miatt a valós látószög megegyezik egy 28-432 mm-es képzeletbeli filmes objektívével (Canon vázon). A fényerő a 15×-ös zoomátfogás miatt nem túl jó, bár nagylátószögnél az f/3,5 még átlagos, 35 mm-en f/4,5, 50 mm-en f/5, 70 mm-től f/5,6, illetve 200 mm-től már csak f/6,3 fényerőnk van, ami már átlag alatti (legalábbis az átlagos objektívek között, az ilyen átfogásúaknál ez a megszokott).
A nagy gyújtótávolságnál, illetve a hosszú záridős fotózásnál hatékony optikai stabilizátor könnyíti munkánkat, mely működéséből fakadóan az élőképet is stabilizálja. A stabilizátor csak ki és bekapcsolható, svenkeléshez nem rendelkezik külön móddal.
A lencsetagok közé két alacsony szórású (LD), egy különleges szórású (AD) és három hibrid aszférikus tag is került, hogy minimalizálják a kromatikus aberrációt és a geometriai torzítást.
Az élességállítást a Tamron Piezo Drive elnevezésű fókuszrendszere végzi, mely ultrahang vezérlésű piezokristályra épülő különléeges motort tartalmaz, de nem olyasfélét, mint a gyűrűs ultrahangmotor, vagyis az élességállító gyűrű az autofókusz használata során elfordul (hasonló megoldású lehet a Piezo Drive a Canon mikro USM-jéhez). Az élességállítás sebessége jó, nem neveznénk kifejezetten nagyon gyorsnak, de telében sem lassú. A Piezo Drive ráadásul csendesen teszi a dolgát. Kézi élességállításra az AF/MF kapcsoló átállítása után van lehetőségünk.
Az objektív belső élességállítású, vagyis élességállítás során a frontlencse nem fordul el, s nem mozdul előrébb. A zoom viszont teleszkópikus, így a nagylátószögű álláshoz képest a nagyobb gyújtótávolságoknál az objektív hossza megnő.
A frontlencse elé 62 mm-es szűrők tekerhetők fel (a Nikon változat 72 mm-es szűrőmenettel készül). A nemkívánatos becsillanások és kontrasztvesztés ellen napsütésben a mellékelt szirom formájú napellenzőt tekerhetjük fel, mely bajonettes megoldással illeszkedik az optikához.
Használati tapasztalatok
A Tamron utazózoomja jó kialakítású, bajonettje fémből készült, a tubus műanyag, a zoom és fókuszgyűrűket bordázott gumival vonták be. Az összeszerelés minősége tehát jó. Időjárásállósághoz szükséges szigetelést viszont nem kapott az objektív.
A zoom könnyen jár, de nem lötyögős, szinte az egész tartományban hasonló nyomatékkal forgatható, legalábbis vízszintes irányú használatkor. Ha viszont felfelé szeretnénk fotózni, akkor 40 mm-től tovább zoomolva olyan érzésünk lesz, mint ha szorulna az objektív. Ennek oka, hogy a lencsetagok viszonylag nehezek, s ilyenkor a gravitációs erőt is le kell küzdenünk. Ennek persze megvan az a hátránya is, hogy függőlegesen lefelé, vagy felfelé tartva az objektívet, az saját súlya alatt 35 mm-től kifelé, illetve 200 mm-től befelé csúszik. Ennek elkerülésére került zoomrögzítő kapcsoló az optikára, mely 18 mm-es állásban kapcsolható be. Ez a probléma egyébként manuális élességállításnál is jelentkezik, felfelé fordított gépnél közeli fókuszpontból végtelen felé csúsznak a belső lencsetagok, míg lefelé fordítva végtelentől a közeli felé.
A zoomgyűrű 3,5 cm széles, ebből a bordázott rész közel 3 cm-es. A teljes zoomtartomány a zoomgyűrű kb. 60 fokos elfordításával járható be, míg az élességállító gyűrű 45 fokos elforgatása már a két végpont elérését eredményezi.
Az objektív 18 mm-es gyújtótávolságnál a legkiseb, ekkor a bajonettől mérve 9 cm az optika hossza, míg 270 mm-nél 17 cm hosszúságúra nő az objektív.
Az élességállítás gyűrűje az objektív végén helyezkedik el, 1,5 cm széles, ebből kb. 1 cm bordázott. Járása kézi élességállításkor könnyű, AF módban viszont a fókuszmotorhoz kapcsolt, vagyis élességállítás során el is fordul. Távolságskála az élességállító gyűrűn került feltüntetésre.
Az objektívre három kapcsoló került, egy az AF/MF módot, egy az optikai stabilizátort kapcsolja ki, illetve be, valamint a bal oldalon egy zoomrögzítő kapcsolót is találunk.
Mit tud vajon egy ilyen nagy gyújtótávolság tartományú objektív képminőség terén? A következő oldalon kiderül.
