Tamron 18-270mm f/3,5-6,3 Di-II VC LD Asph Macro

0
7 358

Képminőség

Színhiba

Az objektíven belül alacsony szórású tagok is találhatók, így visszafogott színi hibára számítottunk a teszt elején, amelyet a tesztfotók nagyjából igazoltak is. Nagylátószögnél meglehetősen visszafogott a kromatikus aberráció, mely a zoom közepéig ki is tart. Onnantól szép lassan nő a színhiba, míg a teljes tele állást el nem érjük. E végállásban találkozunk a legnagyobb kromatikus aberrációval, de ennek mértéke sem óriási, inkább átlagos. Ez a jelenség rekeszeléssel csak minimálisan csökkenthető.

A legrosszabb esetben, 10 Mpixelre vonatkoztatva cirka 7-8 pixelnyi színhibát találhatunk, amely 45×30 cm-es papírképen 1 mm, 10×15 cm-es fotón 0,3 mm méretben fog látszani.

Geometriai torzítás

A nagy zoomátfogású objektíveknél, főleg amelyek komoly nagylátószögtől indulnak, igen nehéz a geometriai torzítás kordában tartása. Ez a Tamronnak sem sikerült, hiszen nagylátószögnél is és tele állásban is elég jelentős torzításokat tapasztalunk.
A teljes nagylátószögnél tapasztalható 1,3% bőven meghaladja a kitobjektívek átlagos 1%-át, amely a képeken erőteljes görbülésként jelentkezik.
Érdekes, hogy már 35 mm-nél a torzítás fajtája átcsap hordótorzításból párnatorzításba, mértéke szerencsére kissé enyhébb, mint teljes nagylátószögnél, de a 0,7%-os érték is jól látható azokon a képeken, ahol vízszintes, vagy függőleges vonalak kerülnek képszélre. Sajnos ezt a torzítást, szinte teljes végállásig megőrzi az optika, teljes tele állásba jutva is 0,5%-os a párnatorzítás. Torzításmentes képeket tehát szinte csak 24 mm környékén lőhetünk. Egyéb esetekben szükség lehet a torzítás szoftveres csökkentésére (pl. Lightroom), amely viszont a látószög csökkenését eredményezi majd.

Geometriai torzítás



1,3% hordótorzítás


0,7% párnatorzítás


0,7% párnatorzítás


0,5% párnatorzítás

Peremsötétedés

A sarkok sötétedése is elég jelentős, nyitott blendével csak 35 mm környékén csökken 10% alá, egyébként a zoom elején és közepétől mindvégéig 10% feletti, a végállásokban 20%-os, jól látható vignettálás tapasztalható. F8-ra szűkítve a blendét mérsékelhető a sarkok gyengébb fényereje, de ez esetben is 5-10% közötti értékeket kapunk.
Mindezek végtelen tárgytávolságra vonatkoznak, közelebbi témák fotózásánál enyhül ez a hatás, de csak minimálisan.

Peremsötétedés


20%

11%

20%

11%

Makró, közelfényképezés


49 cm közelpont,
75 mm széles lefedés (APS-C)

A remek, 49 cm-es közelpontnak és a nagy gyújtótávolságnak köszönhetően jó makró-képességet vártunk. A tapasztalatok kicsit vegyesek. A nagyítás jó, persze nem olyan szép, mint némely fullframe-hez tervezett telezoomnál APS-C szenzoros gépen használva (mint pl. a Sigma 70-300mm f/4-5,6 DG APO Macro). Gyári adatok szerint 0,29×-es maximális nagyításunk lehet, ami közel 1:3-nak felel meg. A mi tesztfotónk alapján a nagyítás 0,32×-es. A képélesség viszont nem túl jó, több kép alapján állíthatjuk, hogy egészen 55 cm-ig próbálgatva, nem lett élesebb képünk, vagyis a meglehetősen lágy kép jellemző az objektívre kis tárgytávolságnál (hiányzó közelkép korrekció).
Torzítás viszont szinte nem mérhető.

Képminőség

Az általános képminőség az árhoz és a nagy zoomátfogáshoz viszonyítva nem rossz, sőt, egész jó! Nyitott blendével történő fotózáskor is csak enyhe lágyságot figyelhetünk meg, s a kép sarkai sem esnek szét.
Szűkebb blendét választva javítható a rajzolat, de F9-től kezdődően már a diffrakció rontja a képélességünket.

Értékelés

Egy kissé vegyes az összhatás, de ez természetes egy olyan objektívnél, amelyet a lehető legtöbb esetre készítették fel. A kedvező nagylátószög és a remek tele állás, valamint a kis közelpont igazi all-in-one optikát eredményezhetne, ha a fényerő nem lenne kissé átlag alatti 200 mm-től, illetve a közelfotózásnál nem volna annyira lágy a végeredmény. A PZD fókuszrendszer bár nem gyors, de legalább csendes és pontos. A rajzolat általánosan nézve viszont árhoz és tudáshoz képest nagyon jó, még teljes tele állásban is erős lágyság nélkül fotózhatunk! A mechanikai felépítés sem rossz, de van néhány idegesítő probléma (zoom kicsúszás, MF módban belső lencsetagok elmozdulása felfelé, vagy lefelé döntésnél).

A Tamronnak jelenleg nincs ilyen zoomátfogásnál alternatívája, így aki APS-C szenzoros fényképezőgépéhez egy igazi ízig-vérig utazózoomot (családi zoomot) keres, a Tamron AF18-270mm f/3,5-6,3 Di-II VC optikában ezt megtalálhatja, ráadásul optikai stabilizátorral.