Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-TZ3 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2007. május 11. 16:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A tavaly debütált DMC-TZ sorozat ez év januárjában két új taggal, a Panasonic Lumix DMC-TZ2 és DMC-TZ3 modellekkel bővült. A két digitális fényképezőgép néhány pontot leszámítva szinte azonos, ezért mi csak a DMC-TZ3-at mutatjuk be. Az új utazó zoom valódi 28 mm-es nagylátószöget kínáló optikailag stabilizált objektívje 10×-es zoomátfogású, pedig a fényképezőgép nem vastagabb, mint egy 4x zoomos kompakt. A nagy érzékenységgel és magyar nyelvű menüvel is használható fényképezőgép 16:9-es WVGA videórögzítést is kínál.

Felépítés I.

10×-es zoom igazi nagylátószöggel

A Panasonic január végén frissítette termékpalettájának kompakt gépeit, melyek között a Traveller Zoom sorozat is bővült. Az új modell bejelentésére már lehetett számítani, hiszen a Photokina alkalmával bejelentett Panasonic Lumix DMC-FZ50 mellett sem az olcsó ultrazoom, sem az utazó zoom kategória nem frissült. Ha a bejelentés előtt tippelnünk kellett volna a várható változásokra, szerkesztőségünk tagjai minden bizonnyal továbbörökölt optika mellett nagyobb felbontást ill. nagyobb LCD-t jósoltak volna.

A Panasonic azonban nem elégedett meg ennyivel, a korábbi objektívet egy vadonat újra cserélte, amellyel már igazi 28 mm-nek megfelelő nagylátószöget is használhatunk, amellett, hogy a 10×-es zoom átfogással a középtele tartomány is elérhető maradt.
A fényképezőgép mérete az elődmodellhez képest alig változott, a nagy zoomos gépek között továbbra is kicsinek számít, hiszen akár zsebre is tehető.

Legfőbb jellemzők

Íme egy rövid videó a fényképezőgép legfontosabb jellemzőiről, amit a világpremier után rögzítettünk. A DMC-TZ3-at Suguru Takamatsu, a Matsushita digitális fényképezőgép üzletágának egyik vezetője mutatja be a Pixinfo.com olvasóinak.

Változások

"Sok beszédnek sok az alja" - tartja a szólás, éppen ezért a változásokról nem is kívánok ömlengeni, beszéljenek helyettem a puszta adatok, melyeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatos formában adunk közre. Ebben szerepeltetjük a Traveller Zoom sorozat összes gépét, az első DMC-TZ1 modellt és a januárban bevezetett két új fényképezőgépet is.
A Panasonic DMC-TZ1, TZ2 és TZ3 főbb különbségei
Panasonic DMC-TZ1 Panasonic DMC-TZ2 Panasonic DMC-TZ3
CCD 5,3 Mpixel, 1/2,5" 7,4 Mpixel, 1/2,33" 8,5 Mpixel, 1/2,35"
Effektív pixelszám 5,0 Mpixel 6,0 Mpixel 7,2 Mpixel
Legnagyobb felbontás 2560×1920 2816×2112 3072×2304
Érzékenység ISO80-800, valamint ISO800/1600 nagy érzékenységű témamódban ISO100-1250, valamint ISO3200 nagy érzékenységű témamódban
Objektív 10×-es zoomátfogás
35-350 mm ekv.
f/2,8-4,2
10×-es zoomátfogás
28-280 mm ekv.
f/3,3-4,9
Közelpont 40 cm
makró módban 5 cm
50 cm
makró módban 5 cm
Fehéregyensúly automatikus,
napfény, felhős, izzó,
kézi, finomhangolás
automatikus,
napfény, felhős, árnyék, izzó,
kézi, finomhangolás
Sorozat 3 vagy 2 kép/mp
3 Fine vagy 5 Std képig
2 kép/mp
kártya kapacitásig
3 vagy 2 kép/mp
5 Fine vagy 7 Std képig
LCD 2,5", 207e pixel 2,5", 207e pixel 3", 230e pixel
Kiégett részek villogtatása igen, review módban nem lehetséges
Akku kapacitása (CIPA) 250 kép 300 kép 270 kép

Panasonic DMC-TZ1 és DMC-TZ3

Képérzékelő

A Panasonic Lumix DMC-TZ3-ban különleges méretű képérzékelő dolgozik. A különleges méret nem azt jelenti, hogy átlagosnál jóval nagyobb, vagy jóval kisebb lenne a CCD, inkább azt, hogy nem sűrűn találkozunk ilyennel más gépekben. Az 1/2,35" típusú CCD-re 8,5 millió képpontot helyeztek, amelyből azonban csak 7,2 milliót használ fel a fényképezőgép a képalkotásra.
Legnagyobb felbontásban 3072×2304 pixeles fotókat készíthetünk, de természetesen ennél kisebb méretek is rendelkezésre állnak: 5M, 3M, 2M, 1Mpixel, VGA. Az oldalarányt is megváltoztathatjuk: a szokásos 4:3 mellett 3:2 és 16:9 szélesvásznú felvételek is készíthetők.
Az elkészült fotók csak JPEG tömörítéssel menthetők el, kétféle tömörítési fok közül választva. A felvételek vagy a gép belső, 12,7 MB-os memóriájába, vagy SD ill. SDHC kártyára kerülnek. A fényképezőgép MMC memóriakártyát is támogat, de erre csak állóképeket menthetünk.

Biztosan sokan vannak olvasóink közül is, akik egy-egy kirándulás alkalmával lefényképezik a turista vagy éppen várostérképet, biztos ami biztos alapon. Ki tudja, később még jól jöhet, nagyított nézetben még adott esetben az utcanevek is elolvashatók. Ennek egyetlen hátránya, hogy ha már túl vagyunk a századik fotón, nehéz ismét előkeresni a térképet. Ez főleg akkor kényelmetlen, ha nem is egyszer kell megtalálni.
Nos, úgy tűnik a Panasonicos srácok is szoktak kirándulni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idén bevezetett vágólap funkció. Ennek segítségével ugyanis a belső memóriába olyan fotókat készíthetünk, amelyek bármikor, néhány mozdulattal előcsalogathatók. Sőt, beállított zoom és pozíció is rögzíthető a képekhez, így egyetlen gombnyomással egy-egy kép adott területére ugorhatunk. Remek ötlet!

Optika

A vadonat új, Leica DC Vario-Elmar objektív 4,6-46 mm közötti gyújtótávolságú, amely az alkalmazott CCD-vel kisfilmes formátumba átszámítva 28-280 mm-nek megfelelő látószöget eredményez. A korábbi prizmás megoldás helyett itt már a hagyományos, egyenes sugármenetű módszert alkalmazták.
A fényerő nagylátószögnél f/3,3, míg teljes tele állásban ez az érték f/4,9-ig csökken. A nagylátószögű fényerő kissé elmarad az ultrazoomok között megszokott átlagértéktől, ám nem szabad elfelejteni, hogy az ultrazoomok javarésze 35 mm-től indul.

28 mm nagylátószög
280 mm tele
Kézremegésünkből adódó berázás esélyét a hatékony Mega O.I.S. optikai képstabilizátor csökkenti, amely a gyakorlati alapokon nyugvó reciprok szabályhoz viszonyítva kb. 1-1,5 Fé-kel hosszabb záridők alkalmazását teszi lehetővé, a berázás veszélye nélkül.

A frontlencse elé nem csavarhatunk fel előtétlencsét vagy szűrőt, erre külön adapter felhelyezése után sincs lehetőségünk. A DMC-TZ3 felhasználói nagy valószínűséggel nem is fogják ezt igényelni, hiszen ez a gép azoknak készült, akik egy könnyen hordozható, kis helyen is elférő gépet szeretnének, és ebbe nem fér bele, hogy még adaptergyűrűt meg szűrőket is magukkal hordjanak. A frontlencse védelméről kikapcsoláskor automatikusan bezáródó műanyag lamellák gondoskodnak.

Sorozat fényképezés, videó

Ahogy a többi Panasonic fényképezőgépnél is megszokhattuk, sorozat módban kétféle sebesség közül választhatunk. A nagyobb sebességű sorozat gyári adatok és méréseink szerint is 3 kép/mp sebességű, míg a lassabb sorozat sebessége a specifikációk szerint 2 kép/mp, ezt mi 2,1 kép/mp-nek mértük. Az egy sorozatban készíthető képek száma ezekben az esetekben csak a tömörítési foktól függ: Fine képeknél 5 képig, Standard tömörítés esetén 7 képig, függetlenül a felbontástól.
Ennél a gépnél is használhatjuk az ún. végtelen sorozat módot, amelynek hosszát jó esetben csak a memóriakártya szabad kapacitása, ill. az akkumulátor töltöttsége határozza meg. Ekkor a sorozat sebességét 2,15 kép/mp-nek mértünk, mind Panasonic Pro High Speed 1 GB-os kártyával, mind narancssárga címkés Kingston 256 MB-os SD kártyával. Utóbbi esetén azonban a sorozat sebessége 7-8 kép (vagyis a puffer telítődése) után jelentősen visszaesett, ezután a kártya írási sebessége csak 0,5 kép/mp-et tett lehetővé.
A Panasonic Lumix DMC-TZ3-mal készíthetünk automatikus expozíció sorozatot is, 3 kép hosszban, a képek közötti Fé különbség 0,3..1 Fé lehet. Az expozíció-sorozatot kombinálhatjuk a hagyományos –2..+2 Fé-es expozíció-kompenzációval.

QuickTime videó (12,5 Mbps)
848x480 pixel; 0:25 mp; 39,4 MByte
Videófelvételt 3 féle felbontásban készíthetünk: 16:9 oldalaránynál 848×480, 4:3 oldalaránynál 640×480 vagy 320×240 pixellel. A képfrissítés 30 vagy 10 kép/mp lehet. Felvétel közben optikai zoomot nem használhatunk, valamint a fókuszrendszer sem működik, de a fénymérés aktív marad. A videókat a fényképezőgép QuickTime formátumban rögzíti.

A képekhez hangmegjegyzést is készíthetünk, ezt akár lejátszás módban, akár felvétel módban, a kép elkészítése után közvetlenül is megtehetjük. Lejátszáskor max. 10 mp, közvetlen felvétel után max. 5 mp-es hangfelvételt rögzíthetünk. A hangfelvételt a fényképezőgéppel is meghallgathatjuk, mivel a gépre hangszóró is került. A gép a hangmegjegyzést is QuickTime videóként menti a kártyára, a videófájl 640x480 pixelre leméretezett képet tartalmaz, ez alatt hallhatjuk a felvett hangot. Talán nem ez a leginkább helytakarékos megoldás, de mindenesetre így biztosan nem keveredik össze, hogy melyik hangfájl melyik képhez tartozik.

  • (10. 28.)HyperX Cloud fülhallgató teszt
    A Kingston újabb termékeket vett fel a kínálatába; a gyártó játékosoknak szánt HyperX fejhallgatóját teszteltük.

„Magas labdát erősen kell lecsapni” - interjú Huszti István fotóriporterrel

A 2010-es év legkiemelkedőbb teljesítményért díjban részesült, első kiállítását mint az Év fotóriportere nyithatta meg. Az Index fotósával, Huszti Istvánnal a díjról, munkahelyéről és a gyerki látásmódról is beszélgettünk.

„Fontos megtartani az értékeket” - interjú Hack Róbert fotográfussal

A műemlékeket kevésbé szakmai, inkább közönségcsalogató módon kellene bemutatni, hogy az emberek felismerjék: érdemes őket megőrizni – vallja Hack Róbert, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatásos fotográfusa. Munkájáról, Budapestről, valamint az épületfotózás szakmaiságáról beszélgettünk.

„Megyek, és csinálom” - interjú Gehring János fotóssal

Találd meg a saját stílusod, és adj mások véleményére – vallja Gehring János, akivel az alkalmazott és a stockfotó közötti különbségről, árnyoldalakról és a tökéletes képről beszélgettünk.

„Észre sem veszed, hogy víz alatt vagy” – interjú Dombovári Tibor búvárfotóssal

Ha a gép beázik, beázik, a cápa pedig nem is olyan félelmetes – hazánk legelismertebb búvárfotósával, Dombovári Tiborral beszélgettünk. A miskolci fotós számtalan pályázat győztese, egyik nagy álma pedig bálnákat fényképezni.

„Nem csapok a saját kezemre” – interjú Gőbölyös Luca képzőművésszel

A művészség nem erőből jön, a jó mester pedig hagyja kibontakozni diákjait – véli Gőbölyös Luca. Arról is beszélgettünk, van-e még határvonal művész és fotós között, valamint lehet-e divatfotókat készíteni a kutyagumiról. Utóbbit eláruljuk: lehet.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.