Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-TZ3 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2007. május 11. 16:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A tavaly debütált DMC-TZ sorozat ez év januárjában két új taggal, a Panasonic Lumix DMC-TZ2 és DMC-TZ3 modellekkel bővült. A két digitális fényképezőgép néhány pontot leszámítva szinte azonos, ezért mi csak a DMC-TZ3-at mutatjuk be. Az új utazó zoom valódi 28 mm-es nagylátószöget kínáló optikailag stabilizált objektívje 10×-es zoomátfogású, pedig a fényképezőgép nem vastagabb, mint egy 4x zoomos kompakt. A nagy érzékenységgel és magyar nyelvű menüvel is használható fényképezőgép 16:9-es WVGA videórögzítést is kínál.

Felépítés I.

10×-es zoom igazi nagylátószöggel

A Panasonic január végén frissítette termékpalettájának kompakt gépeit, melyek között a Traveller Zoom sorozat is bővült. Az új modell bejelentésére már lehetett számítani, hiszen a Photokina alkalmával bejelentett Panasonic Lumix DMC-FZ50 mellett sem az olcsó ultrazoom, sem az utazó zoom kategória nem frissült. Ha a bejelentés előtt tippelnünk kellett volna a várható változásokra, szerkesztőségünk tagjai minden bizonnyal továbbörökölt optika mellett nagyobb felbontást ill. nagyobb LCD-t jósoltak volna.

A Panasonic azonban nem elégedett meg ennyivel, a korábbi objektívet egy vadonat újra cserélte, amellyel már igazi 28 mm-nek megfelelő nagylátószöget is használhatunk, amellett, hogy a 10×-es zoom átfogással a középtele tartomány is elérhető maradt.
A fényképezőgép mérete az elődmodellhez képest alig változott, a nagy zoomos gépek között továbbra is kicsinek számít, hiszen akár zsebre is tehető.

Legfőbb jellemzők

Íme egy rövid videó a fényképezőgép legfontosabb jellemzőiről, amit a világpremier után rögzítettünk. A DMC-TZ3-at Suguru Takamatsu, a Matsushita digitális fényképezőgép üzletágának egyik vezetője mutatja be a Pixinfo.com olvasóinak.

Változások

"Sok beszédnek sok az alja" - tartja a szólás, éppen ezért a változásokról nem is kívánok ömlengeni, beszéljenek helyettem a puszta adatok, melyeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatos formában adunk közre. Ebben szerepeltetjük a Traveller Zoom sorozat összes gépét, az első DMC-TZ1 modellt és a januárban bevezetett két új fényképezőgépet is.
A Panasonic DMC-TZ1, TZ2 és TZ3 főbb különbségei
Panasonic DMC-TZ1 Panasonic DMC-TZ2 Panasonic DMC-TZ3
CCD 5,3 Mpixel, 1/2,5" 7,4 Mpixel, 1/2,33" 8,5 Mpixel, 1/2,35"
Effektív pixelszám 5,0 Mpixel 6,0 Mpixel 7,2 Mpixel
Legnagyobb felbontás 2560×1920 2816×2112 3072×2304
Érzékenység ISO80-800, valamint ISO800/1600 nagy érzékenységű témamódban ISO100-1250, valamint ISO3200 nagy érzékenységű témamódban
Objektív 10×-es zoomátfogás
35-350 mm ekv.
f/2,8-4,2
10×-es zoomátfogás
28-280 mm ekv.
f/3,3-4,9
Közelpont 40 cm
makró módban 5 cm
50 cm
makró módban 5 cm
Fehéregyensúly automatikus,
napfény, felhős, izzó,
kézi, finomhangolás
automatikus,
napfény, felhős, árnyék, izzó,
kézi, finomhangolás
Sorozat 3 vagy 2 kép/mp
3 Fine vagy 5 Std képig
2 kép/mp
kártya kapacitásig
3 vagy 2 kép/mp
5 Fine vagy 7 Std képig
LCD 2,5", 207e pixel 2,5", 207e pixel 3", 230e pixel
Kiégett részek villogtatása igen, review módban nem lehetséges
Akku kapacitása (CIPA) 250 kép 300 kép 270 kép

Panasonic DMC-TZ1 és DMC-TZ3

Képérzékelő

A Panasonic Lumix DMC-TZ3-ban különleges méretű képérzékelő dolgozik. A különleges méret nem azt jelenti, hogy átlagosnál jóval nagyobb, vagy jóval kisebb lenne a CCD, inkább azt, hogy nem sűrűn találkozunk ilyennel más gépekben. Az 1/2,35" típusú CCD-re 8,5 millió képpontot helyeztek, amelyből azonban csak 7,2 milliót használ fel a fényképezőgép a képalkotásra.
Legnagyobb felbontásban 3072×2304 pixeles fotókat készíthetünk, de természetesen ennél kisebb méretek is rendelkezésre állnak: 5M, 3M, 2M, 1Mpixel, VGA. Az oldalarányt is megváltoztathatjuk: a szokásos 4:3 mellett 3:2 és 16:9 szélesvásznú felvételek is készíthetők.
Az elkészült fotók csak JPEG tömörítéssel menthetők el, kétféle tömörítési fok közül választva. A felvételek vagy a gép belső, 12,7 MB-os memóriájába, vagy SD ill. SDHC kártyára kerülnek. A fényképezőgép MMC memóriakártyát is támogat, de erre csak állóképeket menthetünk.

Biztosan sokan vannak olvasóink közül is, akik egy-egy kirándulás alkalmával lefényképezik a turista vagy éppen várostérképet, biztos ami biztos alapon. Ki tudja, később még jól jöhet, nagyított nézetben még adott esetben az utcanevek is elolvashatók. Ennek egyetlen hátránya, hogy ha már túl vagyunk a századik fotón, nehéz ismét előkeresni a térképet. Ez főleg akkor kényelmetlen, ha nem is egyszer kell megtalálni.
Nos, úgy tűnik a Panasonicos srácok is szoktak kirándulni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idén bevezetett vágólap funkció. Ennek segítségével ugyanis a belső memóriába olyan fotókat készíthetünk, amelyek bármikor, néhány mozdulattal előcsalogathatók. Sőt, beállított zoom és pozíció is rögzíthető a képekhez, így egyetlen gombnyomással egy-egy kép adott területére ugorhatunk. Remek ötlet!

Optika

A vadonat új, Leica DC Vario-Elmar objektív 4,6-46 mm közötti gyújtótávolságú, amely az alkalmazott CCD-vel kisfilmes formátumba átszámítva 28-280 mm-nek megfelelő látószöget eredményez. A korábbi prizmás megoldás helyett itt már a hagyományos, egyenes sugármenetű módszert alkalmazták.
A fényerő nagylátószögnél f/3,3, míg teljes tele állásban ez az érték f/4,9-ig csökken. A nagylátószögű fényerő kissé elmarad az ultrazoomok között megszokott átlagértéktől, ám nem szabad elfelejteni, hogy az ultrazoomok javarésze 35 mm-től indul.

28 mm nagylátószög
280 mm tele
Kézremegésünkből adódó berázás esélyét a hatékony Mega O.I.S. optikai képstabilizátor csökkenti, amely a gyakorlati alapokon nyugvó reciprok szabályhoz viszonyítva kb. 1-1,5 Fé-kel hosszabb záridők alkalmazását teszi lehetővé, a berázás veszélye nélkül.

A frontlencse elé nem csavarhatunk fel előtétlencsét vagy szűrőt, erre külön adapter felhelyezése után sincs lehetőségünk. A DMC-TZ3 felhasználói nagy valószínűséggel nem is fogják ezt igényelni, hiszen ez a gép azoknak készült, akik egy könnyen hordozható, kis helyen is elférő gépet szeretnének, és ebbe nem fér bele, hogy még adaptergyűrűt meg szűrőket is magukkal hordjanak. A frontlencse védelméről kikapcsoláskor automatikusan bezáródó műanyag lamellák gondoskodnak.

Sorozat fényképezés, videó

Ahogy a többi Panasonic fényképezőgépnél is megszokhattuk, sorozat módban kétféle sebesség közül választhatunk. A nagyobb sebességű sorozat gyári adatok és méréseink szerint is 3 kép/mp sebességű, míg a lassabb sorozat sebessége a specifikációk szerint 2 kép/mp, ezt mi 2,1 kép/mp-nek mértük. Az egy sorozatban készíthető képek száma ezekben az esetekben csak a tömörítési foktól függ: Fine képeknél 5 képig, Standard tömörítés esetén 7 képig, függetlenül a felbontástól.
Ennél a gépnél is használhatjuk az ún. végtelen sorozat módot, amelynek hosszát jó esetben csak a memóriakártya szabad kapacitása, ill. az akkumulátor töltöttsége határozza meg. Ekkor a sorozat sebességét 2,15 kép/mp-nek mértünk, mind Panasonic Pro High Speed 1 GB-os kártyával, mind narancssárga címkés Kingston 256 MB-os SD kártyával. Utóbbi esetén azonban a sorozat sebessége 7-8 kép (vagyis a puffer telítődése) után jelentősen visszaesett, ezután a kártya írási sebessége csak 0,5 kép/mp-et tett lehetővé.
A Panasonic Lumix DMC-TZ3-mal készíthetünk automatikus expozíció sorozatot is, 3 kép hosszban, a képek közötti Fé különbség 0,3..1 Fé lehet. Az expozíció-sorozatot kombinálhatjuk a hagyományos –2..+2 Fé-es expozíció-kompenzációval.

QuickTime videó (12,5 Mbps)
848x480 pixel; 0:25 mp; 39,4 MByte
Videófelvételt 3 féle felbontásban készíthetünk: 16:9 oldalaránynál 848×480, 4:3 oldalaránynál 640×480 vagy 320×240 pixellel. A képfrissítés 30 vagy 10 kép/mp lehet. Felvétel közben optikai zoomot nem használhatunk, valamint a fókuszrendszer sem működik, de a fénymérés aktív marad. A videókat a fényképezőgép QuickTime formátumban rögzíti.

A képekhez hangmegjegyzést is készíthetünk, ezt akár lejátszás módban, akár felvétel módban, a kép elkészítése után közvetlenül is megtehetjük. Lejátszáskor max. 10 mp, közvetlen felvétel után max. 5 mp-es hangfelvételt rögzíthetünk. A hangfelvételt a fényképezőgéppel is meghallgathatjuk, mivel a gépre hangszóró is került. A gép a hangmegjegyzést is QuickTime videóként menti a kártyára, a videófájl 640x480 pixelre leméretezett képet tartalmaz, ez alatt hallhatjuk a felvett hangot. Talán nem ez a leginkább helytakarékos megoldás, de mindenesetre így biztosan nem keveredik össze, hogy melyik hangfájl melyik képhez tartozik.

Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával

Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.

„Amíg élmény, addig nem lesz vége” - interjú Csoboth Edina fotóssal

Punk City című anyagával megnyerte a Sony World Photography Awards divat kategóriáját, és jelenleg nagyon jól érzi magát a bőrében. Csoboth Edinával a díjakról, a csapatmunkáról és Budapestről beszélgettünk.

„Fontos megtartani az értékeket” - interjú Hack Róbert fotográfussal

A műemlékeket kevésbé szakmai, inkább közönségcsalogató módon kellene bemutatni, hogy az emberek felismerjék: érdemes őket megőrizni – vallja Hack Róbert, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatásos fotográfusa. Munkájáról, Budapestről, valamint az épületfotózás szakmaiságáról beszélgettünk.

„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

„Ha egyvalaki meglátja a tanulságot, már nem dolgozol hiába” – interjú Kecskeméti Dávid fotóriporterrel

A partiktól a könnygázszagig mindent és mindenhol fényképez Kecskeméti Dávid, a Blikk fotósa. Elmondása szerint a bulvár vegyes terület: egyszerre jellemzi a balesetek szörnyű világa és a sztárok csillogása – hibázni pedig csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.