Kipróbáltuk: Olympus SP-550UZ teszt

0

Felépítés I.

Az elmúlt években egyre több gyártó ismerte fel az ultrazoom fényképezőgépekben rejlő üzleti lehetőséget. A felhasználók nagy hányada igényli az erős nagyítás alkalmazásának lehetőségét, és ezért hajlandó nagyobb összegeket is kiadni. Nem újkeletű dologról van szó, de egy ideig ezt a szegmenst méltánytalanul kevés gyártó támogatta termékével. Érdekes módon a kezdetben nagy népszerűségnek örvendő Olympus Camedia C-2100UZ után a cég viszonylag kevés és alacsonyabb szolgáltatás-választékkal rendelkező modellel szerepelt a piacon. Az Olympus C-7xxUZ sorozatát már nyugdíjazták, helyét az SP széria vette át. Az SP-500UZ és SP-510UZ ugyan 10×-es zoomátfogással rendelkezett, de nem építettek be stabilizátort. Az SP-550UZ több újítással is bővítette az eddigi lehetőségeket, többek között a régóta hiányolt, de a konkurenciánál már szinte kivétel nélkül megtalálható stabilizátorral.

Változások

Az elődmodellhez képest történt főbb változásokat a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatban foglaltuk össze:

Az Olympus SP-510UZ és SP-550UZ közötti főbb különbségek
Olympus SP-510UZ Olympus SP-550UZ
Érzékenység ISO50-1600;
max. ISO4000
ISO50-1600;
max. ISO5000
Téma-mód 21 23 (új víz alatti módok)
Optika 10×-es: 38-380 mm 18×-es: 28-504 mm
Fényerő f/2,8-3,7 f/2,8-4,5
Sorozat 1,65 kép/mp 1,2 kép/mp,
Hi1 (7 kép/mp),
Hi2 (15 kép/mp),
Hi2Pre (15 kép/mp)
Belső memória 10 MB 20 MB
LCD 2,5″, 115e pixel 2,5″, 230e pixel
Stabilizátor nincs van, CCD eltolás
Zársebesség 15 mp – 1/1000 mp 15 mp – 1/2000 mp
+ max. 8 perces B-mód

Ami talán még hiányozhat, az a kihajtható ill. elfordítható LCD, amely szintén egyre népszerűbb a különböző gyártók között (gondoljunk csak a nemrég bejelentett Sony Cyber-shot DSC-H9-re, amely a gyár sorozatában elsőként kapott dönthető LCD-t).

Képérzékelő

Az Olympus SP-550UZ-be ugyanazt az 1/2,5″ típusú, 7,38 millió teljes pixelszámú CCD-t építették, mint amivel az SP-510-nél találkozhattunk. Ezzel maximum 3072×2403 képpontos fotókat készíthetünk. Ezen felül rengeteg kisebb felbontás áll még rendelkezésünkre, de használhatunk 3:2 oldalarányú, 3072×2048 pixeles, valamint a HDTV-kre jellemző 1920×1080 képpontos felbontást is. RAW formátumot választva természetesen csak a legnagyobb felbontás használható.

Az érzékenységet teljes felbontásban ISO50 és ISO1600 között választhatjuk meg, de lehetőség van ISO3200 és ISO5000 használatára is, de ezt csak JPEG formátumban és 3 Mpixeles felbontásban.

Optika

kikapcsolt állapot

bekapcsolva: 28 mm ekv.

28 mm ekv.

504 mm ekv.

Az új fényképezőgép egyik legjelentősebb újítása az új objektív. A kompakt kategória eddigi legnagyobb zoomátfogású optikája mintegy 18×-os átfogású, ám nem is ez a legszebb benne, hanem az, hogy nemcsak a tele tartományban vagyunk elkényeztetve, hanem igazi nagylátószögű felvételeket is készíthetünk. A bekapcsoláskor rögtön 28 mm-nek megfelelő nagylátószögű állásba jutunk, amely a tapasztalatlanabb felhasználók esetében vélhetően nem a legjobb megoldás. A jópár évvel ezelőtti Fujifilm FinePix S602Z-nél például kifejezetten tetszett, hogy bekapcsolás után nem a nagy geometriai torzítású, legnagyobb szögű állásba jutottunk, hanem egy kicsivel nagyobb gyújtótávolságra állt az objektív. Ezt a módszert itt is el tudnám képzelni, hiszen ennek hiányában sok, feleslegesen túl nagy látószögű (és ezáltal jelentős perspektivikus és geometriai torzítású) fotó készülhet.

Az optika fényereje remek, a jelentős nagylátószögű és igen nagy tele állás ellenére f/2,8-tól f/4,5-ig terjed. Nincs túl sok összehasonlítási alap, csak a maximum 420 mm-ig terjedő Samsung Digimax Pro 815-tel vethetjük össze, annak nagylátószögű fényereje jobb (f/2,2) viszont tele állásban gyengébb (f/4,6).

A gyújtótávolság kellő számú zoompozíció valamelyikére állítható. Bár a legtöbb ultrazoom gépnél már megszámlálhatatlanul sok ilyen zoompozíció választható, az Olympus SP-550UZ-nél egy kicsit azért kevésnek tűnt, de ennek ellenére sosem volt olyan, hogy a beállított zoom túl kicsinek vagy túl nagynak bizonyult, s „gyalogzoomot” kellett volna alkalmazni. A zoommotor ugyan nem hangos, de nem is a leghalkabb, amivel eddig találkoztunk.

A frontlencse védelmére műanyag sapkát mellékelnek a dobozban, melyhez szíj is jár, így elvesztésétől nem kell tartanunk. Ha előtétlencsét, vagy valamilyen szűrőt szeretnénk az objektív elé illeszteni, előbb az Olympus CLA-10 jelű adaptergyűrűt kell megvásárolnunk, melynek felhelyezése után 48,4 mm-es átmérőjű szűrőket használhatunk (legalábbis a specifikációkat tartalmazó Olympus weboldalak szerint).

Sorozat fényképezés, videó

Az Olympus SP-550UZ sorozatmódjait tekintve is tovább fejlődött elődjéhez képest. Legalábbis a lehetőségek számában mindenképpen. Az SP-510UZ 1,6 kép/mp-es sorozat sebességet ígért, ezzel szemben az SP-550UZ már csak 1,2 kép/mp sebességű, teljes felbontásban. A sorozatokat azonban többféle módon készíthetjük:

  • Normál sorozat: gyári adatok szerint ekkor 1,2 kép/mp sebességet érhetünk el. A mi méréseink 1,1 kép/mp értéket adtak. A sorozat hossza maximum 7 kép lehet, de összetettebb fotók esetén (vagyis általában) 3-4 képnél nem készíthetünk többet. Ha a puffer telítődik, a sorozatkészítés megáll, és akkor sem folytatódik tovább, ha az átmeneti tárolóban már felszabadult egy képhez szükséges tárterület. Kisebb felbontást választva természetesen hosszabb sorozatok készíthetők, 5 Mpixelen átlagosan 5 képig, 3 Mpixelen átlagosan 6-7 képig.
  • Hi1: csak akkor lesz kiválasztható, ha az érzékenységet minimum ISO400-ra növeljük. Ebben a módban a fényképezőgép a felbontást SQ1-re csökkenti, vagyis 2048×1536 pixeles képeket készíthetünk. Önmagában a 3 Mpixeles felbontás még sok esetben elég is lenne, hiszen kisebb kompromisszumokkal akár A4-es papírképeket is készíthetnénk belőle. A gond az, hogy ezek a képek valójában VGA (640×480) felbontásról kerülnek felinterpolálásra, emiatt a képminőség olyan, mintha digitális zoom-ot használtunk volna. A sorozat sebessége egyébként remek, ez esetben 6 kép/mp-et mértünk. A készíthető képek száma 3 Mpixelen 10 kép.
  • Hi2: szintén csak minimum ISO400 érzékenységtől használható, a maximális képméret ez esetben 1280×960 képpont. A fotók felbontás korlátozására itt vélhetőleg a képfeldolgozó processzor korlátozott sebessége miatt volt szükség. Igaz, itt is VGA-ról felinterpolált képeket kapunk, így lényegében a felbontás-csökkenésnek nincs részletgazdagság csökkentő hatása. Az elérhető sebesség 15 kép/mp, a képek maximális száma: 20. Mind a Hi1, mind a Hi2 sorozatnál a CCD videomódban dolgozik.
  • Hi2Pre: ez az üzemmód javarészt megegyezik az előzőleg ismertetett Hi2 móddal, azzal a különbséggel, hogy az exponáló gomb félig lenyomása utáni automatikus élességállítást követően a sorozatkészítés félig-meddig elkezdődik, a képek folyamatosan kiolvasásra kerülnek. A pufferben ilyenkor az utolsó néhány (3-4) kép tárolódik, így nem az exponáló gomb teljes lenyomásakor indul a sorozat felvétele, hanem azt megelőzően már 3-4 képpel rendelkezünk. Ez hasznos lehet akkor, amikor nem ismerjük pontosan a fotózni kívánt esemény bekövetkezésének idejét. A pufferben folyamatosan frissített képek miatt a reflexeink miatti késlekedéstől sem kell tartanunk, szinte biztos, hogy elkapjuk a megfelelő pillanatot.
  • AF: teljes felbontásban is használható üzemmód, amely minden egyes fotó előtt újrafókuszál. Előnye, hogy a téma így nem „mászhat ki” az élességi tartományból, hátránya viszont, hogy az állandó újrafókuszálás miatt a sorozat jóval lassabb (cca. 0,7 kép/mp).
  • Automatikus expozíció-sorozat is készíthető, itt választhatunk 3 vagy 5 kép hossz közül, a képek közötti eltérés 0,3, 0,7 vagy 1 Fé lehet.

normál sorozat

Hi1 sorozat

Hi2 sorozat

AVI videó (~13500 kbps)
640×480, 30 fps; 0:14 mp; 24 MiByte

A videofelvétel legnagyobb felbontása 640×480 pixel, ezen kívül 320×240 képpontos lehet. A képfrissítés 30 vagy 15 kép/mp. A menüben kiválaszthatjuk, hogy a videó mellé rögzítsen-e hangot a készülék. Ha hang nélkül vesszük fel a mozgóképeket, akkor az optikai zoom is használható, ellenkező esetben csak digitális zoom áll rendelkezésünkre, ha azt a menüben előtte engedélyeztük. A fénymérés a felvétel közben is aktív. Az élességállítás is csak a hang nélküli üzemmódban működik, de ilyenkor is csupán félig-meddig, hiszen elég sokszor marad abba a folyamat annak ellenére, hogy a fókusz még nem tökéletes.

VGA felbontásban 30 kép/mp képfrissítéssel 128 MB-ra 1:10 perc, 15 kép/mp frissítéssel 2:21 mp menthető. A videó tehát viszonylag nagy helyigényű. Sajnos a használt 128 MB-os xD kártyával VGA felbontásban, 30 kép/mp frissítéssel csak 14 mp-es darabokat vehettünk fel, a kártya kapacitásig tartó mozgóképrögzítés kisebb képfrissítésnél, vagy kisebb felbontásban volt csak használható.