Kipróbáltuk: Olympus SP-550UZ teszt

0

Felépítés II.

Ergonómia

Az Olympus SP-550UZ digitális fényképezőgép külsőre szinte alig változott az elődmodellhez képest. A külső jegyek leírása minden esetben szubjektív, bár vannak olyan részletek, amelyek kidolgozottsága a legtöbb esetben előnyként deklarálható. Ilyen részlet például az érdesített gumi bevonat, amely a gép egész elülső részén megtalálható, így természetesen a markolatnál is. Nekem kifejezetten tetszik ennek színe, és az is határozottan jó, hogy a markolat ezáltal izzadt kézzel sem válik csúszóssá. A markolat és az objektív közötti részt “18× optical zoom” arany színű felirat ékesíti.
A hátlap és a felső rész metálfényezéshez hasonló kinézetű, ez a műanyag már annyira nem nyerte el a tetszésemet, de szerencsére nincs “olcsó műanyag” érzete, csak kissé keménynek, ridegnek tűnik. A műanyag váz egyébként anyagában sötétszürkére színezett, így az esetleges kopás nem hagy feltűnő nyomokat, csak a fémes hatás csökken kis mértékben.

Kézbe fogva a fényképezőgépet határozottan kényelmesnek éreztem, bár a markolat nem túl vastag, a fogás mégis biztonságérzetet kelt és ráadásul még kellemes is. A hátlapon egy kiemelkedést alakítottak ki, ahol a hüvelykujjunk támaszkodhat meg, ezzel is elősegítve a kényelmet. A gép egyébként elég erősen balra húz, nem csoda ez, hiszen az objektív nagy méretű.

Az egyes funkciók eléréséhez nyomógombokat kell használnunk, ill. az üzemmódok között a felső üzemmód tárcsa elforgatásával válthatunk. A fényképezőgépre nem került vezérlőtárcsa, így ennek hiányában a rekesz és/vagy zársebesség megadására a krómozott hatású szegéllyel ellátott 4 irányú navigáló billentyűt kell használnunk.

LCD és kereső

A hátlapra 2,5″-os, 62 mm hasznos képátlójú LCD került, melynek felbontása 230 ezer pixel. A látható kép csak szemből nézve tökéletes, a betekintési szög sajnos elég kicsi, hasonlóképpen, mint az olcsó TN+ paneles LCD monitoroknál.

A kijelző képe erős napsütésben is jól látható, bár nem helyeztek el a folyadékkristály mögé fényvisszaverő réteget, amely tovább növelné a jó láthatóságot. Ennek egyébként viszonylag kicsi a jelentősége, hiszen az Olympus SP550UZ-re elektronikus kereső is került.

A Kopin által gyártott panelt tartalmazó elektronikus kereső (EVF) felbontása igen jó, csak akkor látjuk a kép pixeleit, ha nagyon odafigyelünk. Ez nagy valószínűséggel az inline rendszerű kialakításnak köszönhető, amely egyébként a hátsó LCD-re is jellemző.
Az EVF nem túl nagy képet ad, színezete kissé a kék-bíbor tartomány felé csúszott el. Az EVF és az LCD között egy gombnyomással válthatunk át, az aktuálisan használt kijelzőt a fényképezőgép megjegyzi a következő bekapcsoláskor is. A keresőben megjelenített kép 18 o-os szög alatt látszik, amely megegyezik azzal a látószöggel, ahogyan egy 17″-os LCD monitort 106 cm-ről látunk. Ez az érték az elektronikus keresővel ellátott gépek között átlag felettinek számít (közelítően a Canon PowerShot S3 IS keresőméretéhez hasonló). Az EVF-et dioptria korrekciós lehetőséggel is ellátták, ennek dioptria értéke sajnos nem ismert.

Ugyan az EVF mutathatna egy kicsit nagyobb képet, a hátsó LCD-nek lehetne nagyobb a betekintési szöge, valamint a kihajthatóság és elfordíthatóság sem válna a gép hátrányára, de a megjelenítők minőségével nincs különösebb probléma.

A kijelzőkön a fotózás legfontosabb paraméterei ellenőrizhetők, úgymint üzemmód, zársebesség, rekeszérték, expozíció-kompenzáció, tömörítési fok és felbontás, hátralévő képek száma ill. a puffer állapota, valamint az akkuállapot.

Mindkét megjelenítőn közelítőleg 99,5%-os lefedettségű élőképet láthatunk. A pontos értéket elég nehéz meghatározni, de az biztos, hogy 99% feletti, de nem egészen 100%-os. Így az élőképen nem látunk mindent, ami a végső fotón is megtalálható lesz, a különbség persze igazán minimális. Lejátszáskor maximum 10-szeres nagyítás érhető el, mivel a gép csak és kizárólag a saját maga által létrehozott képeket hajlandó megjeleníteni a szokásos tesztünk ezúttal elmaradt. Szubjektív úton megítélve a nagyítás jó minőségű, segítségével hatékonyan ellenőrizhető a képélesség. A képekbe történő belenagyítás nem lassú, JPEG képeknél kb. 1,5 mp, RAW formátumnál 6,5 mp szükséges a teljes nagyítás eléréséhez.

A képre segédrács is helyezhető, amely harmadoló vonalakat vagy a képátlót mutathatja. Ezen kívül lehetőségünk van hisztogram megjelenítésére is, sőt arra is van mód, hogy az élőkép mutassa az elkészítendő felvétel kiégett és bebukott részeit egyaránt (piros és kék színnel). Lejátszás során is ellenőrizhető a hisztogram, vagy megtekinthetők a kiégett és bebukott részek. A megoldás furcsasága, hogy e kettő (vagyis a hisztogram és a kiégett részek villogtatása) között csak a beállítás menüben válthatunk, nem használhatjuk erre a Disp gombot. Amikor a hisztogramot látjuk, a kiégett részeket nem is jelöli a gép.

A háttérvilágítás fényereje ±2 értékkel változtatható, de csak a hátsó LCD-é.

Élességállítás

fókuszkeret pozíciói

kézi élességállítás

Az automatikus élességállítás háromféle üzemmódban működhet: iESP, szpot, terület. Az első módban a fényképezőgép választ 9 terület közül automatikusan, a második módnál csak a középső fókuszterületet használja a gép, míg az utolsó esetben a fotós választhatja ki azt a területet, ahol az élességállításnak történnie kell. Ez 13×11-es mátrixból választható ki, vagyis összesen 143 terület áll rendelkezésünkre.

Az élességet kézzel is beállíthatjuk, ezt a módot a menüből kell kiválasztanunk, melyet követően a fel- és lefelé gombokkal állítható be a kívánt élesség. A kézi élességállítás során távolságskálát, és a kép közepének nagyítását láthatjuk. A nagyítás digitális úton történik, 4×-es mértékben, a kijelző területének negyedén.

Ha az automatikus élességállításhoz nincs elegendő fény, a fényképezőgép LED-es AF segédfénye aktiválódik, amely narancs színnel világítja meg a témát. Ilyenkor természetesen az élességállítás jóval lassabb lesz, de akár 3 méteres tárgytávolságnál is hatékony fókuszálást eredményezhet.

Vaku

Az Olympus SP-550UZ vakuját kézzel kell felnyitnunk, ám ez nem jelenti annak automatikus használatát is. Felnyitott vakunál külön kell beállítanunk a vaku módját, és azt, hogy egyáltalán vakuzzon-e a gép. A rendelkezésre álló üzemmódok a következők: automatikus, automatikus vörösszem hatás csökkentő, derítés, derítés vörösszem hatás csökkentéssel, lassú szinkron, vakutiltás. A felpattintható vaku 6 cm magasra emelkedik fel az optikai tengelytől, amely kisebb tárgytávolságoknál kellő védelmet nyújt a vörös szemek ellen. Ha a fotózott személy nagyobb távolságra (kb. 2 m fölött) található, a vörös szemek ellen a vaku elővillantásával védekezhetünk (vörös szem csökkentő mód). Ha ennek ellenére vörös szem alakul ki, a gép lehetőséget biztosít ennek utólagos javítására, a lejátszás/szerkesztés menün belül. Az így kijavított képek nem tűnnek élettelennek, a korrekció természetesnek hat (lásd képszerkesztés oldal).

A vaku teljesítményét ±2 Fé tartományban módosíthatjuk, melyet a menüben kell megadnunk. A vaku feltöltése az alkalmazott ceruza akkuk miatt sajnos lassú, két vakus kép között 10-12 mp-nek is el kell telnie, legrosszabb esetben 15 mp-et kell várakoznunk.

A fényképezőgépre külső vakut nem helyezhetünk, vakupapucs a gépen nem található.

Csatlakozók, akku, memóriakártya

Az állványmenet műanyagból készült, az optikai tengely vetületétől 1,5 cm-re helyezték, nagyjából a gép súlypontja alá. Állványra helyezett fényképezőgépnél az akkumulátorokat nem tudjuk cserélni, a memóriakártyát viszont oldalt kell behelyeznünk, amelyet nem zavar az állvány talpa.

A csatlakozókat a fényképezőgép bal oldalán találjuk egy puha, műanyag lap mögé rejtve, itt helyezték el az AC hálózati adapter bemenetét ill. a kombinált USB/AV kimenet aljzatát.

A gép áramellátását 4 db AA méretű ceruzaelem vagy NiMH akkumulátor szolgálja. A CIPA ajánlása alapján készült gyári mérés szerint tartós elemekkel kb. 500 kép készíthető. Sajnos NiMH akkumulátorra nincs ilyen megadott érték, de tapasztalatom szerint az Olympus SP550UZ kellően energiatakarékos ahhoz, hogy ne kelljen magunkkal több kiló csereakkumulátort cipelnünk. A géphez a gyári csomagolásban alkáli elemet adnak, de célszerű ehelyett akkumulátort és töltőt beszerezni.

A fotókat és a videókat a gép belső, 20 MB-os memóriájába, vagy opcionálisan megvásárolható xD memóriakártyára menthetjük. A kártyafoglalat a gép jobb oldalán található, a kártyaajtó nyitását mikrokapcsoló figyeli, így az ajtó letörése a gép használhatatlanságát eredményezi. A fém tengelyen kihajtható műanyag fedlapot nem látták el fém megerősítéssel.