Az apró lények, tárgyak fotózásának izgalma régóta tartja lázban az embereket, legyen szó akár kompakt, akár cserélhető objektíves gépeket használókról, hiszen a fotózás célja a dokumentáláson kívül többnyire olyan látvány bemutatása, amely az átlag ember számára különleges, nem megszokott. Az icipici lények nagy méretben történő bemutatása is az egyik lehetőség arra, hogy különlegeset, érdekeset, meghökkentőt alkossunk.
Makrózásra azonban nem minden objektív alkalmas. A kifejezett makró objektívek szinte kivétel nélkül 1:1 leképezési arányt adnak (life size), ami azt jelenti, hogy a filmsíkon pontosan akkora lesz a tárgy képe, mint a valóságban, azaz egy 10 mm méretű tárgy 10 mm méretben jelentkezik a filmen/szenzoron. Ez önmagában még nem jelent nagyítást, hiszen mindkét kép ugyanakkora. Viszont a kép papírra nagyításakor már megtörténik a méretnövekedés. Innen a szó: macroscopic, azaz nagy (vagyis nagy méretű kép).
Sajnos az egyszerűbb objektívek jobb esetben is csak 1:3 leképezési arányra képesek, azaz ami a valóságban 10 mm, az a filmsíkon 3 mm méretűnek látszik majd. Ez a gyakorlatra átültetve azt jelenti, hogy a 36 mm széles kisfilmes képkockát 108 mm széles témával tudjuk majd kitölteni (36/leképezési arány). A teljes képkockánál kisebb szenzorral rendelkező gépektől természetesen egy kivágást kapunk, így APS-C szenzornál 1,5×-es szorzó esetén 1:1 leképezési aránynál 24 mm széles, 1:3 leképezési aránynál 72 mm széles témával tölthető ki a teljes képmező.
Mint látható, a 72 mm széles képmező még elég messze van attól, hogy komoly nagyításról beszéljünk, pedig ezek a zoomobjektíveken általában már szerepel a Macro felirat (a Sigma és Tamron előszeretettel használja ezeket a feliratokat akkor, ha a leképezési arány 1:4, vagy jobb). Zoomobjektívet viszont a gyengébb rajzolata miatt nem szívesen használnak azok, akik maximalisták. Ők a fix gyújtótávolságú objektíveket kedvelik. Ezek leképezési aránya általában még gyengébb (kivéve persze a kifejezett makró objektívekét).
Hogyan lehet mégis jó nagyítást elérni ezen objekívekkel? Magyarul van-e arra mód, hogy a drága makróobjektívek megvásárlását megkerüljük? Esetleg ha már van egy makró objektívünk, növelhetjük-e tovább a leképezési arányt?
Szerencsére igen. Méghozzá kétféle módon is. Az egyik módszer a frontlencse elé tekert makró előtét lencsék használata (lásd korábbi Polaroid makró előtét lencsék cikkünk), amelynek előnye, hogy nem rontja a fényerőt, azaz gyakorlatban ugyanolyan zársebességet használhatunk makró előtét lencsével, mint nélküle. Hátránya, hogy az új optikai elem akár az optikai rendszer leggyengébb láncszeme lehet, azaz egy jó objektív képét is leronthatja egy gyenge minőségű előtétlencse.
forrás: Wikipedia
forrás: Wikipedia
A másik lehetőség a közgyűrűzés, vagy másképp kihuzat növelés, amikor nem kerül új optikai elem a rendszerbe, csupán az objektívet távolítjuk el a filmsíktól. E megoldás egyértelmű előnye, hogy meghagyja az eredeti objektív optikai jóságát, hátránya viszont, hogy jelentősen csökken a fényerő, amely adott esetben az autofókusz működésképtelenségét is eredményezi.
Az igazán elborult makrósok általában mindkét módszert együtt alkalmazzák, tehát közgyűrűzés, megspékelve egy jó minőségű előtéttel. Ilyen megoldással akár 3-4 mm széles témával is kitölthető a teljes képmező, amely igen komoly nagyítást jelent.
A közgyűrűzés talán azért is kedveltebb, mert sokkal egyszerűbb számítani a várható nagyítási arányt, mint a pozitív dioptriás lencsék alkalmazása esetén. Vegyünk pl. egy népszerű fix objektívet, amely árban sem komoly, így vélhetően az amatőr fotósok 90%-a rendelkezik ilyennel: ez pedig egy 50mm f/1,8. A Canon változat leképezési aránya 1:6,5, azaz alaphelyzetben a teljes képet fullframe szenzoros gépnél 36 mm×6,5=234 mm szélességű, APS-C szenzoros gépnél 36mm×6,5/1,6=146,2 mm szélességű témával tölthetjük ki. Ezt azonban közgyűrűzéssel akár 1:1 leképezési arányig is javíthatjuk. Nézzük hogyan:
A számítás első lépése az objektívünk belső kihuzatának meghatározása, amely a gyújtótávolság×leképezési_arány képlettel számolható, azaz az említett 50 mm-es objektívnél 50 mm/6,5=7,7 mm.
Amikor közgyűrűzünk, az objektív kihuzatát növeljük, tehát egy 10 mm-es közgyűrűnél az eredő kihuzat 7,7 mm+10 mm=17,7 mm lesz. Az eredő leképezési arány könnyen számítható az eredő_kihuzat/gyújtótávolság képlettel, ami ez esetben 17,7/50=0,354-nek (vagy reciprok formára váltva 1:2,82-nek) adódik. Egy ilyen leképezési arányú rendszernél már kisfilmes gépen is 101 mm, APS-C váznál 63 mm széles téma kitölti a teljes képmezőt. Ha méretesebb közgyűrűt használunk, a nagyítási arány is még jobb lesz, pl. 31 mm-es közgyűrűnél az eredő kihuzat 38,7 mm, amelyből az eredő leképezési arány 1:1,3, ami fullframe gépnél 46 mm, APS-C gépnél 29 mm széles képmezőt eredményez.
A közgyűrűket ráadásul nem egyenként, de sorban is megvásárolhatjuk, így általában 10, 20 és 30 mm-hez közeli méretű közgyűrűt kapunk, amelyeket egymás mögé helyezve 40, 50 és 60 mm-es közgyűrűzés is elérhető.
Közgyűrű sort gyártani nem komplikált dolog, mondhatni lyukat bárki tud készíteni. Ennyire azonban nem egyszerű a helyzet, hiszen ha szeretnénk a rekeszbeugrasztást is használni, akkor a gép és az objektív közötti kommunikációt nem szakíthatjuk meg. Szükség van tehát elektromos csatlakozókra is. Ezen felül pedig fontos a precíz mechanikai felépítés, azaz a közgyűrű elülső és hátsó végének is tökéletesen síknak kell lennie, no és persze ügyelni kell a párhuzamosságra is, ellenkező esetben tilt objektívet is faraghatunk a makrózásra szánt objektívünkből (ami adott esetben mondjuk nem is biztos, hogy hátrányos lenne). Emellett még egy buktatója lehet egy gyenge minőségű közgyűrűnek: ha a belső felülete nincs kellőképpen tükröződés mentesítve (tipikusan matt fekete festés, vagy bársony bevonat), akkor erős fénynél előfordulhatnak káros reflexiók.
Az Aputure a megszokott 12, 20 és 36 mm-es közgyűrűket tartalmazó (Nikonos) készlet mellett egy kedvezőbb árú, 13, 21 és 31 mm-es méretű sort kínáló változattal is jelen van a piacon, ez utóbbi Canon EF bajonetthez készült. Mi az utóbbit használtuk a próbánkhoz.
Amennyire mi szemre meg tudjuk állapítani, a felület kialakításával semmi baj nincs, az elülső rész tükörfényes, a benne tükröződő kép szinte torzítás nélküli, így bizton állíthatjuk, hogy tényleg sík. A hátsó részről már nehezebb véleményt mondani, mert ott a kidomborodó külső perem még okozhatna kellemetlenséget, de a belső részek itt is tökéletesen síknak mutatkoznak.
Ami egy kis aggodalomra adhat okot, az az elektromos jelek közgyűrűn belüli elvezetésének módja, amelyet rugós réz rudacskák valósítanak meg (a drágább változatnál ezeket fekete tükröződésmentes műanyaggal takarták el). Nem, szó nincs arról, hogy az átvitel pontossága van veszélyben, a problémát inkább a fém rudacskákon gellert kapó fény okozhatná. Ezt azonban a közgyűrű elején kialakított gallér elviekben kiküszöböli.
Korábban említést tettem arról, hogy makró objektíveknél is alkalmazható a közgyűrűzés. Álljon hát itt egy táblázat a közgyűrűzás hatásáról az 50 mm-es fix és a népszerű 100mm f/2,8 Macro objektívekre vonatkoztatva, az elterjedtebb 12-20-36 mm-es, illetve az Aputure 13-21-31 mm-es közgyűrű készletével, számított értékek alapján:
| Leképezési arányok különböző közgyűrűzés esetén | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| közgyűrű | leképezési arány 50mm f/1,8 |
képlefedés (fullframe) 50mm f/1,8 |
képlefedés (APS-C) 50mm f/1,8 |
leképezési arány 100mm Macro |
képlefedés (fullframe) 100mm Macro |
képlefedés (APS-C) 100mm Macro |
| – | 1:6,5 | 234 mm | 146 mm | 1:1 | 36 mm | 22,5 mm |
| 12 mm | 1:2,54 | 91,4 mm | 57,1 mm | 1,12:1 | 32,1 mm | 20,1 mm |
| 13 mm | 1:2,42 | 87 mm | 54,4 mm | 1,13:1 | 31,9 mm | 19,9 mm |
| 20 mm | 1:1,8 | 65 mm | 40,6 mm | 1,2:1 | 30 mm | 18,7 mm |
| 21 mm | 1:1,74 | 62,7 mm | 39,2 mm | 1,21:1 | 29,8 mm | 18,6 mm |
| 31 mm | 1:1,29 | 46,5 mm | 29,1 mm | 1,31:1 | 27,5 mm | 17,2 mm |
| 36 mm | 1:1,14 | 41,2 mm | 25,7 mm | 1,36:1 | 26,5 mm | 16,5 mm |
| 31+21 mm | 1,19:1 | 30,1 mm | 18,8 mm | 1,52:1 | 23,7 mm | 14,8 mm | 36+20 mm | 1,27:1 | 28,3 mm | 17,7 mm | 1,56:1 | 23,1 mm | 14,4 mm | 31+21+13 mm | 1,45:1 | 24,8 mm | 15,5 mm | 1,65:1 | 21,8 mm | 13,6 mm | 36+20+12 mm | 1,51:1 | 23,8 mm | 14,8 mm | 1,68:1 | 21,4 mm | 13,4 mm | 31+21+13+36+20+12 mm | 2,81:1 | 12,8 mm | 8 mm | 2,33:1 | 15,4 mm | 9,6 mm |
A puding próbája az evés, tartja a közmondás, így hát mi is kipróbáltuk, mit tud a Canon EF 100mm f/2,8 Macro az Aputure közgyűrűsorával, s ha már itt volt nálunk ez a közgyűrű sor, összeraktuk a saját tulajdonú Soligor készlettel is (lásd táblázat utolsó sora). A 133 mm-nyi közgyűrűzés brutális nagyítást hozott, igaz, itt már az objektív feloldóképessége igencsak komoly szerepet játszik a végső kép részletességében. Noha a közgyűrűzés önmagában nem rontja az objektív rajzolatát, a nagyobb nagyítás miatt az effektív feloldóképesség romlik, méghozzá pontosan olyan arányban, mint amilyen mértékben javult a leképezési arány. Logikus, hogy ha egy 1:1 leképezési arányú, 2000 vonalpár/mm-es makróobjektív képét kétszeres méretűre nagyítjuk, akkor 2:1 leképezési arányt kapunk, de a feloldóképesség már csak 1000 vonalpár/mm lesz.
Az ilyen nagy közgyűrűzésnél a másik problémát az iszonyú kicsi fókusztartomány okozhatja. A közgyűrűzéskor ugyanis elveszítjük a végtelenbe való fókuszálás lehetőségét, s minél nagyobb mértékben távolítjuk el az objektívet a bajonettől, annál inkább beszűkül a fókuszálhatóság. Erős közgyűrűzésnél tehát a fókuszáláshoz már kevés lesz az objektív fókuszgyűrűjét tekerészni, szükség lehet makrósínre is (célszerűen fogaslécesre).
Mi utóbbival nem rendelkezünk, de azért így is volt lehetőségünk kipróbálni, mit is tud a fent említett makró objektív a tesztpapíron (érdemes megfigyelni a közgyűrűzés miatti egyre növekvő záridőt!) és mit a terepen.
Íme:
Közgyűrűzés hatása a Canon EF 100mm f/2.8 Macro objektív leképezésére APS-C vázon
Az Aputure közgyűrű készletet az Adves Phototól kaptuk a teszt idejére. Köszönjük!
Az Aputure Canon EF-hez készült 13, 21, 31 mm-es közgyűrű sorát bruttó 39.990 Ft-ért, a Nikon F-hez való 12, 20, 36 mm-es változatokat tartalmazó készletet 54.500 Ft-ért vásárolhatjuk meg.
Ha a bemutatóink segítettek a termék kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!
