Jared Platt magyarázza el nekünk, milyen helyzetekben kell High-Speed vakuszinkront alkalmazni, s az milyen előnyökkel jár.
Bizonyára minden olvasónk tudja, hogy a redőnyzáras fényképezőgépeknél (azaz a tükörreflexes és MILC gépeknél szinte kivétel nélkül) a vakuzás csak akkor végezhető el hagyományos (egyszer villantunk) móddal, ha a zársebesség a vakuszinkron idő alatt marad, pl. 1/250 mp-es vakuszinkron idő esetén 1/320 mp-es zársebességgel már nem vakuzhatunk. Ennek oka, hogy az egyetlen villanással csak akkor tudjuk kivillantani a teljes képkockát, ha akkor villantunk, amikor a zár teljesen nyitva van. Igen ám, de a zár nem tud akármilyen sebességgel lefutni, így lesz egy olyan záridő, amelynél a zárnak trükköznie kell: még mielőtt lefutna az első redőny és teljesen kinyitna, már a második redőnynek el kell indulnia lefelé, hogy csak a beállított zárideig kapjon fényt a film/szenzor. Erről részletesebben egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, ahol az okokról és a megoldásokról is részletesebben lehet olvasni. Itt viszont nézni és hallgatni is lehet, igaz, angol nyelven:
Rövid sorozatunk második felében az előző részben bemutatott stúdióeszközök közül válogattunk össze jónéhányat, hogy a legnyilvánvalóbb módon, példafotókkal illusztrálva mutassuk be működésüket.
Magyarországon nem csak a fotózásnak, de a fotós szakmai szervezeteinek is van hagyománya. Ezek neveivel leggyakrabban pályázatok vagy kiállítások anyagaiban találkozhatunk, miközben a kisebb klubok mellett jelentős szerepük van a fotós közélet alakításában.
A fotós szakzsargonban sok olyan szó van, amely idegen eredetű (lásd blende, push-hívás, Schwarzchild-effekt, stb.). Egyesekhez nem is igazán van jól használható magyar szó.
Bár...