Jared Platt magyarázza el nekünk, milyen helyzetekben kell High-Speed vakuszinkront alkalmazni, s az milyen előnyökkel jár.
Bizonyára minden olvasónk tudja, hogy a redőnyzáras fényképezőgépeknél (azaz a tükörreflexes és MILC gépeknél szinte kivétel nélkül) a vakuzás csak akkor végezhető el hagyományos (egyszer villantunk) móddal, ha a zársebesség a vakuszinkron idő alatt marad, pl. 1/250 mp-es vakuszinkron idő esetén 1/320 mp-es zársebességgel már nem vakuzhatunk. Ennek oka, hogy az egyetlen villanással csak akkor tudjuk kivillantani a teljes képkockát, ha akkor villantunk, amikor a zár teljesen nyitva van. Igen ám, de a zár nem tud akármilyen sebességgel lefutni, így lesz egy olyan záridő, amelynél a zárnak trükköznie kell: még mielőtt lefutna az első redőny és teljesen kinyitna, már a második redőnynek el kell indulnia lefelé, hogy csak a beállított zárideig kapjon fényt a film/szenzor. Erről részletesebben egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, ahol az okokról és a megoldásokról is részletesebben lehet olvasni. Itt viszont nézni és hallgatni is lehet, igaz, angol nyelven:
Egy jó képhez sokszor kevés a jó látásmód és a megfelelő kompozíció. A fények alapjaiban ronthatnak el egy képet, de ugyanúgy különleges képhatást is...
Ma Magyarországon már csak alig egy-két helyen csodálhatjuk meg eredeti környezetükben a főúri kastélyokat, pedig egykor a fényűzéshez éppúgy hozzátartozott a hatalmas park, mint az impozáns épület. Fotókon az ország legszebb precízen megtervezett kastélyparkjai.
Kezdő fotósként elég a fényképezőgéppel és az objektívvel kapcsolatos szakkifejezéseket bebiflázni, ha viszont különálló vaku vásárlására adja a fejét az ember, új fogalmakkal szembesül. A külső kisvakuk legfontosabb jellemzőit igyekeztünk összeszedni.
A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.