A Casio QV-R40 elődmodelje a QV-R4, melyet már bemutattunk oldalainkon. A QV-R40 ez R4 továbbfejlesztéseként jött létre. A gyár ígérete szerint a bekapcsolás pillanatától csak 1 mp telik el, s a gép már üzemkész állapotba kerül. Ez valóban remek lenne. További igéret, hogy az expozíció-késleltetés mindössze 0,01 mp, ami tulajdonképpen elhanyagolható mértékű (a gyár mindkért értéket becsült értéknek tünteti fel). Az 1/1,8″-os CCD 4,1 millió pixelt tartalmaz, így legnagyobb felbontásban 2304×1712 pixeles képeket kapunk. Természetesen kisebb felbontások is választhatók, ekkor az eredmény 2240×1680, 1600×1200, 1280×960, 640×480 képpontos fotók lesznek. Az optika F2,8-F4,9 fényerejű, 35 mm-es rendszerbe vetítve 39-117 mm fókusztávolságra állítható be. Makró esetén 10 cm-es, normál esetben 60 cm-es közelponttal dolgozatunk. A gép hátulján 1,6″-os TFT LCD található. A működtetéshez két darab AA elemre, vagy NiMH akkumulátorra, esetleg CR-V3 lítium elemre van szükség. A részletes műszaki paraméterek az adatlapon olvasható. A Casio QV-R40 augusztus 7-én kerül forgalomba, ára Japánban 40.000 jen (~300 euro).
Mekkora ötlet kell ahhoz, hogy egy gyártó merészet gondolva kitalálja, hogy az objektívébe ne csupán a lencsetagokat és az autofókusz lehetőségét építse, hanem magát...
Fotózással most ismerkedők számára általában elég nehéz megérteni olyan fogalmakat, mint érzékenység, zársebesség, mélységélesség, de még a látószög és a gyújtótávolság közötti kapcsolatnál is...
Andrew Walker videójából megtudhatjuk, mi igaz abból, hogy a tórium-oxid bevonatos régi objektívek radióaktív sugárzása láthatóvá válik a fotón és tönkreteheti a képünket is.