Hamarosan az ívelt tévék mellett ívelt képérzékelő szenzorok is a világunk részét képezik majd, legalábbis a Sony tervei szerint. Ha valóra válik, az mérföldkő lesz a fotózásban! A Sony kutató és fejlesztő csapata egy Honoluluban tartott szimpóziumon mutatták be az ívelt képérzékelő technológiát, amely alapjaiban változtathatja meg a fotózás és videózás technikai hátterét. A jelenlegi rendszerek gyakorlatilag a jó öreg dagerrotípiából fejlődtek ki, az elsőként merev üveglemez után fényérzékeny papírt, majd fényérzékeny filmet alkalmaztak. A digitális technika megjelenésével a képérzékelők formája mit sem változott, tovább vitték a sík felületet, amely logikus következménye annak, hogy az akkori és jelenlegi objektívek is ilyen sík felületre vetítésre készülnek. Azt már többször láthattuk, hogy a természetből merített ötletek sokszor egyszerűségükkel tudnak hatékonyabbak lenni, mint a bonyolult, ember alkotta megoldások. A Sony mérnökeinek most talán pont egy ilyen áttörést sikerül majd elérniük az ívelt szenzorral. Az emberi szemhez hasonlóan itt ugyanis nem egy sík felületre, hanem egy gömbszeletre vetülne a kép. Ennek jópár előnye és néhány hátránya van. Vegyük elsőként az előnyöket: a sík felületre fotózás önmagában kihívás, legalábbis ha azt szeretnénk, hogy a kép minden egyes része élesen jelenjen meg. Főként nagylátószögű, illetve közeli témák fotózásánál okozhat gondot a képfelület torzulása, amelyet az objektívet fejlesztő mérnökök sok-sok aszférikus taggal próbálnak elkerülni. Ezen túlmenően a színi hiba és a kóma is olyan problémák, amelyek részben a sík képérzékelőfelületre vezethetők vissza. Ha azonban a képérzékelő nem sík, hanem homorú gömbfelületű, akkor sokkal egyszerűbbé válhat az objektívek fejlesztése, kevesebb lencsetaggal, jóval nagyobb fényerővel és kevesebb optikai hibával (az emberi szemben hány lencse is van?). Sajnos hátrány is akad, méghozzá nem is kicsi. Az ívelt szenzorokhoz a jelenleg használatos objektívek kvázi használhatatlanok lesznek, legalábbis a képsarkokban az élesség biztosan nem lesz helyes, de az említett színi hibák is előjöhetnek. Egy teljesen új rendszerbe integrálás azonban ezt a gondot akár meg is oldhatja, hiszen pl. egy MILC rendszernél sem sűrűn akarunk fullframe gépekre szánt objektíveket használni. A prezentációban arról is szó esett, hogy jelenleg két képérzékelő chip fejlesztése van folyamatban, az egyik 43 mm képátlójú, azaz fullframe szenzor lesz, amelyet fényképezőgépekbe és kamerákba szánnak, míg a másikat mobilokhoz fejlesztik, 11 mm-es képátlóval. A csapat optikával egybeépített rendszer által létrehozott képet is bemutatott, amely a szemtanúk szerint igen jó minőségű volt (persze azt nem tudjuk, hogy milyen technikával jelenítették meg a fotót és mennyire vájtszeműek ültek a VLSI Technology Symposiumon). Az ívelt szenzor készítése egyébként nem csak a Sony mérnökeit foglalkoztatja. 2008-ban már az Illinois-i egyetemen John Rogers és csapata ívelt fotodióda mátrixot hoztak létre, fotodióda szigetek meghajlításával. A Sony megoldása azonban jelenleg sokkal közelebb áll ahhoz, hogy tömeggyártásba kerülhessen. Közeledik hát az új éra, mi kíváncsian várjuk, hogy vajon milyen termékvonalba kerülnek majd ezek a különleges szenzorok.
NÉPSZERŰ CIKKEK
Heti Fortepan – 22.: Egy bomba sztori
A Fortepan aerchívumában lévő fotók segítettek kideríteni, honnan származhat a tavaly december 11-én Budapesten megtalált bomba.
Kreatív ötletek az elemekkel
Se gombelem, se ceruzaelem nem kell a fotózáshoz, tehát ne ilyen elemekre gondolj. Inkább gondolj az öt elemre, pontosabban ebből háromra: a tűzre, a...
Műszaki gépek vs. tilt-shift objektívek
A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.
Gyárlátogatás a Fujifilm Sendai gyárába
Billy és Marc, azaz a Fuji fiúk ezúttal a Fujifilm egyik gyáregységét mentek megnézni. Útjukról videóbeszámolót készítettek. Ebben a gyárban készül a Fujinon XF...
A legjobb fényképezőgép kiválasztása | 2. rész: kompakt, tükörreflexes (DSLR) vagy tükör nélküli (MILC)?
Talán a legtöbbeket érdeklő kérdés az, hogy milyen típusú fényképezőgépet érdemes venni, szebad-e még DSLR-rel foglalkozni, jó-e még a kompakt gép, vagy csak a MILC?
TOVÁBBI
- All
- alapfokon
- állványok
- blogszemle
- digitális sötétkamra
- előkészületben
- Featured
- fényképezőgépek
- fotóelmélet
- fotónyomtatók
- fotótörténelem
- fotózz!hu
- friss áru
- interjúk
- képgyűjtemény
- kiállítások
- kiegészítők
- könyvek
- mobilfotózás
- objektívek
- okostelefonok
- pályázatok
- photokina 2006
- pletyka
- projektorok
- szkennerek
- szoftverek
- táskák
- technológiák
- témák fotózása
- Tesztfotók
- tippek>haladóknak
- tippek>kezdőknek
- tudósítások
- videó
- világítástechnika
- ultrakompakt
- kompakt
- ultrazoom
- prémium kompakt
- vízálló - strapabíró
- kompakt jellegű MILC
- SLR jellegű MILC
- belépő szintű tükörreflexes
- profi MILC
- középkategóriás tükörreflexes
- profi tükörreflexes
Bővebben