Ez a cikk a NAS-okkal foglalkozó sorozatunk második része. Az első rész a biztonságos adattárolást járta körbe, míg a második részben a NAS-ok szolgáltatásairól volt szó.
A kissé hatásvadász címen szeretnék így rögtön az elején egy picit finomítani. Ugyanúgy, ahogy fényképezőgépek vagy autók között sincsenek legjobbak, csak egy-egy igényre, ízlésre és anyagi helyzetre leginkább megfelelők, úgy a NAS-ok között válogatva is szigorúan a figyelni kell a feladatra, amire az eszközt szánjuk. Így a három most következő NAS nem abszolút értelemben a legjobb, inkább csak egy-egy vevőkörnek lehet a legoptimálisabb választás.
Aki arra számít, hogy a NAS piac változatos, az a termékek külsejét ne nagyon nézegesse, mert csalódni fog. Az általunk választott két lemezes egységek külsőre mind egy kaptafára készültek. Kenyérpirító méretű tömbként ülnek a polcon vagy asztalon, elsősorban színben térnek el egymástól. Ez persze nem jelenti azt, hogy belül nem különböznek, de a külsőt tekintve nagyon egy hullámhosszon vannak a gyártók.
Ami valószínűleg nem véletlen, hiszen mindhárom gyártó egy Dunántúl méretű kis szigeten, Tajvanon tevékenykedik. A biztonságos adattárolás eszközeinek fejlesztését ugyanis sikeresen kisajátították ennek a technológiai orientáltságú országnak a gyártói. Közülük a ZyXEL tartozik a régebbiek közé, de az is épp csak 25 éves. A Synology és a QNAP jóval fiatalabbak, 2000, illetve 2004 óta vannak a piacon.
Ahogy korábban láttuk, a gyártók termékei az egy lemezes modellektől a 16 lemezes, összefűzhető, szinte ipari méretű egységekig terjed. Mivel otthoni és kis irodai, illetve fotó stúdióbeli felhasználásra valószínűleg a 2 lemezes modellek lesznek a legnépszerűbbek, három ilyet mutatunk most be három különböző ársávból.
ZyXEL NSA325 V2
Két évtizeddel ezelőtt a modemes internet korában a ZyXEL a minőségi modemek és hálózati eszköz szinonimája volt. Akkor nem is tudtam, hogy egy alig néhány éves vállalatról van szó. Ahogy az internet populárisabb, hétköznapibb termék lett, úgy szorult a háttérbe a szolgáltatást biztosító technológia, így kicsit a ZyXEL is kevesebb figyelmet kapott. A hétköznapi felhasználó most a hálózati adattárolók világában találkozhat újra a tajvani cég nevével.
A kétlemezes NSA325 V2 modell a három NAS közül a legolcsóbb, alig 32 ezer forintot kell érte leszurkolni, ami ha azt nézzük, hogy egy komplett számítógép, egyáltalán nem is sok. Sem a külsején, sem pedig a szolgáltatáslistáján nem látszik, hogy egy egyszerűbb darabbal van dolgunk. Egyedül a kezelőfelülete tűnik kissé régimódinak, de egy jól beállított rendszeren ezt az ember jó esetben nem nézegeti sokat.
A fényes fekete készülék előlapjára egy főkapcsoló, néhány visszajelző LED, egy másolás indító gomb, illetve egy USB 3.0-ás csatlakozó került. Ez utóbbi kettővel egy külső lemezmeghajtó tartalma szinkronizálható a NAS egy kijelölt tárterületével. Az apró világító piktogramok az egység állapotáról, a lemezek állapotáról, az USB csatlakozásról, illetve a másolásról adnak visszajelzést.
A könnyedén kihúzható keretre szerelt lemezeket az elcsúsztatható előlap takarja, így a diszkek cseréjéhez nem kell szétszedni a teljes házat. Az árszintből adódik, hogy ez a modell nem támogatja a lemezek menet közbeni cseréjét (hot swap), így meghibásodás esetén a keretek kihúzása előtt a NAS-t le kell állítani. A folyamatos üzem irodai környezetben állandóan elérendő adatoknál fontos lehet, de egy néhány perces leállás otthoni környezetben nem szabad, hogy gondot okozzon. Annál is inkább, mert a keret lemezre szerelése nagyon egyszerű és gyors folyamat. A HD-ket ráadásul gumiba ágyazott csavarral lehet a kerethez rögzíteni, ami segít elnyelni a meghajtó rezgésit, elméletileg csökkentve a NAS zajkibocsátását.
A készülék hátlapjára a nagy méretű ventilátor köré két USB 2.0-ás csatlakozó, egy gigabites ethernet csatlakozó, a tápegység bemenet és egy kensington zár nyílás került. A tápegység bemenet felett található Reset gombbal a NAS szoftvere állítható alap helyzetbe, ha valami véletlen folytán (pl. elfelejtett jelszó) kizárnánk magunkat a rendszerből. A NSA325 v2-re eSATA csatlakozó nem került.
A kezelőfelület bár nem a legmodernebb, jól áttekinthető és magyarul is elérhető. A kipróbált példányon a legfrissebb 4.71-es szoftververzió futott, így ezt nem kellett már frissítenünk. A két lemezen egy darab RAID1-es tömböt hoztunk létre, vagyis azt mondtuk az eszköznek, hogy mindkét lemezen ugyanazt az információt tárolja. Ennek a kialakítása eltartott egy ideig, de a tárterületet azonnal használatba lehetett venni (csak a redundancia nem volt még kialakítva). A felület legnagyobb problémája nálunk, hogy Chorme alatt szétesett, így a felugró párbeszéd panelek a fő panel alatt jelentek meg. Safariban azonban rendesen működött minden.
A megosztások létrehozása meglepően egyszerűen ment, de a mac-es TimeMachine beállítása is a vártnál jóval könnyebb volt.
Mivel ez a ZyXEL NAS nem hot swap-es, lemezmeghibásodást úgy szimuláltam, hogy az eszköz leállítása után a RAID tömb egyik lemezét egy üres diszkre cseréltem. Újraindítás után a rendszer felismerte, hogy a tömb szétesett, de automatikusan nem vette használatba a friss diszket. Ezt a webes felületen külön kellett kérni. Ez nyilván nem gond (sőt jó is lehet), de figyelni kell rá, nehogy elmaradjon. A lemezek szinkronizálása alatt a NAS szolgáltatásai elérhetőek voltak, de pl. a TimeMachine backup is érezhetően lassabb volt. A nyüstölés ellenére az újraépítéssel alig 2 óra 7 perc alatt végzett, ami kimondottan jó teljesítmény.
Az alapvető hálózati fájlmegosztás (SMB, AFP, NFS) mellett természetesen van FTP, média szerver funkció és iTunes szerver szolgáltatás is. A kiválasztott tartalmakat (képek, videók, zenék) webes felületen is elérhetővé tehetjük akár a belső hálózat vagy nagyvilág felé is. A tartalmak letöltéséhez van egy komplett letöltéskezelő, ami a torrentek mellett HTTP és FTP protokollon kiszolgált anyagok letöltését is megoldja. A letöltendő fájlok forrása akár egy RSS feed is lehet. A készüléken lévő USB portoknak köszönhetően a NAS hálózati nyomtatószerverként is üzemelhet.
Az eszköz alap szolgáltatásai mellett a ZyXEL további 18 csomag telepítését teszi a webes felületről is lehetővé. Ezek között megtalálható a felhő szolgáltatást nyújtó ownCloud, a WordPress blogmotor, a Transmission BT kliens vagy az ütemezett mentéseket biztosító BackupPlanner.
A ZyXEL legnagyobb hátránya otthoni, feltételezhetően kevésbé zajos környezetben a hangja, ami a gumírozott csavarok ellenére a három közül a legjelentősebb volt. Munkahelyi környezetben gyorsan elveszik az egyéb zajban, de csendes hálószobába semmiképp nem javasoljuk.
Ha csak médialejátszásra kell adattároló (az adatbiztonság nem szempont), akkor a ZyXEL kínálatában a NSA130S modellt emelnénk ki, ha pedig több lemezre lenne szükség, akkor érdemes megnézni a NAS540 változatot.
Synology DS215j
A Synology nem annyira patinás gyártó, mint a ZyXEL, de mivel csak NAS-okat fejleszt, hamar a terület egyik meghatározó szereplője lett. A termékkínálatában számtalan modell található az otthoni „kenyérpirítóktól” a vállalati „palacsintákig” minden méretben és formában. A DS215j egy viszonylag alap modellnek számít, ami elérhető áron, 55 ezer forint környékén kínál duplikált adatmentést és szinte minden egyéb szolgáltatást, amit a legnagyobb modellek is. Amiről le kell mondani, az a hot swap funkció és a szétszerelés nélküli lemezcsere, illetve portok terén sincs úgy ellátva, mint a drágább márkatársai.
A mutatós fehér doboz előlapjára mindössze négy visszajelző LED és egy nyomógomb került. Ez utóbbival lehet be- illetve kikapcsolni, a fények pedig a lemezek, a hálózati kapcsolat és a készülék állapotáról adnak visszajelzést. A diszkekhez itt nem lehet hozzáférni, a szereléshez a doboz jobb oldalát kell levenni (hátul két csavar tartja).
A hátlapra egy nagyméretű hűtőventilátor került, ami méretéből kifolyólag nyilván nem kell akkora fordulatszámon forogjon, mint a kisebb változatok. A tápegység bemeneten túl ide egy gigabit ethernet, egy USB 2.0 és egy USB 3.0 csatlakozó, illetve egy kensington rögzítőpont került. Az USB csatlakozók melletti apró lyuk mögött az egység Reset gombja lapul.
A Synology nagyon érzi, hogy egy ilyen eszköznél a dizájn kulcsfontosságú, így már a külső is nagyon mutatós, letisztult, amit a készülék oldalán kivágott márkajelzés tesz különlegesebbé.
Az oldalsó burkolat leemelése után férhetünk hozzá a belső vázra szerelt diszkekhez, melyeket négy-négy gumiágyba ültetett csavar rögzít. Meglepő módon a lemezek cseréje a burkolatbontás ellenére ennél a verziónál is egyszerű, de értelemszerűen az eszközt a csere előtt le kell állítani.
A Synology NAS-ok legvonzóbb jellemzője a rendkívül esztétikus kezelőfelület, ami nagyjából olyan, mintha a böngészőben egy számítógép operációs rendszerének képernyőjét kapnánk meg. A legmodernebb webes technológiákat használó felület nem csak úgy néz ki, mint egy operációs rendszer, de nagyon sok tekintetben úgy is viselkedik. A tesztpéldányra telepített DSM 5.2 (béta) is sokat tud, de különböző kiegészítések telepítésével nagyon sokat lehet rajta okosítani. Olyan komoly szoftverek is egy gombnyomásra telepíthetők, mint a SugarCRM, a Drupal vagy a Synology saját Surveillance Station alkalmazása. Ez utóbbival akár 10 IP kamera képét is rögzíthetjük a NAS-ra, ami egy üzlet vagy iroda biztonsági megfigyelésekor jöhet jól. A NAS-hoz alapból két kamerás licenc jár, további kamerák csatolásához további engedélyeket kell vásárolni.
A Synology nagyon komolyan veszi a DSM felületet, így folyamatosan érkeznek rá a frissítések. De nem csak az alapszoftver, hanem a feltelepített csomagok is gyakran frissülnek, amit a rendszer is jelez.
A RAID tömb egy-egy lemezének meghibásodására, illetve a tömb degradációjára a NAS sípoló hanggal figyelmeztet, amit a felületre belépve lehet kikapcsolni. A NAS persze tovább használható egy működő lemezzel is, de célszerű mielőbb cserélni a hibás diszket, még mielőtt az utolsó megmaradt lemez is elszáll a képeinkkel együtt. Az új lemez betételekor és a NAS bekapcsolása után a rendszer automatikusan elindítja tömb újjáépítését.
Fájlok megosztásánál természetesen alap az SMB, az AFP és az NFS, de van FTP, TFTP, PXE és WebDAV is. A Download Station a mindenféle forrásból érkező letöltések mellett a torrentek kereséséhez is biztosít felületet.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a Synology egy sor nagyon komoly mobiltelefonos alkalmazást kínál a Android és iOS rendszerekre, amivel a NAS menedzselése, illetve az azon tárolt fájlok, képek, videók, zenék vagy jegyzetek elérése válik hihetetlenül egyszerűvé.
A jó szolgáltatáskínálat, stabil működés és nagyon esztétikus felület mellett bónusz, hogy a NAS nagyon csöndes is, szinte hangtalanul üzemel.
A Synology termékelnevezési rendszere nagyon logikus, de az eligazodáshoz ismerni kell a kódokat. A név elején lévő betű a formátumot jelöli. RS esetén rack szekrénybe építhető RackStationről, DS esetén pedig polcra tehető, önállóan megálló DiskStation beszélünk. A két betűt követő szám (négy számjegynél 2 szám) az eszköz által kezelhető lemezek számára utal, míg az utolsó két számjegy a modellévet jelöli. A kezelhető lemezek száma gyakran nem azonos az eszközben lévő lemezhelyek számával, mivel a komolyabb modellek tárkapacitása megfelelő bővítőegységekkel növelhető. A név végén lévő j betű többnyire az otthoni vagy kisirodai modelleket jelöli, míg a betű nélküli modellnevek a nagyobb teljesítményű processzorral és/vagy több memóriával szerelt változatokra kerültek. A + végződést a komolyabb, nagyobb terhelésre szánt NAS-ok kapják.
A Synology is kínál olcsóbb egyszerűbb modelleket (pl. DS115J), ha csak a médiakiszolgálásra vagy a számítógépek tárhelyének biztonsági másolatára keresünk megoldást. Ha több helyre van szükség, akkor négy lemez esetén a DS414j-t érdemes megnézni.
QNAP TS-231
A QNAP a három gyártó legfiatalabbika, de az ő hátuk mögött is van már 10 év gyakorlat, így talán nem meglepő, hogy a 70 ezer forint körüli áron kínált TS-231 nagyon kiforrott, nagyon egyben van. A formátum azonos, dizájnban a fehér külső és a szürke előlapi csík miatt inkább a Synologyhoz hasonlít.
Az előlapi szürke sávra a visszajelző LED-ek (státusz, LAN, USB és a két HDD), a főkapcsoló, a másolás gomb, illetve egy USB 3.0-ás port került, így a fennmaradó nagyobb felületre zavartalanul oda lehetett tenni a két hot swap-es meghajtó fiókjait. A rögzítő kar kipattintásával és felhajtásával kihúzható fiókok egyszerűek, de praktikusak, és lehetővő teszik a meghibásodott lemez cseréjét, miközben a NAS folyamatosan üzemel. Így az adatokat a kollégáknak egy percig sem kell nélkülözniük.
Úgy tűnhet persze, hogy felesleges ez a hot swap körüli őrület, hiszen egy néhány perces leállás nem lenne katasztrofális, de ha a NAS-t egy olyan irodában helyezzük el, ahol nincs technikai személyzet, ott bárki egy 2-3 pontos leírás alapján kicserélheti a rossz lemezt a jóra, és biztosíthatja a duplikált adattárolást, anélkül hogy értenie kellene a NAS-okhoz.
A keretekbe 3,5″-es és 2,5″-es lemezek is gond nélkül beszerelhetők, a gyártó mindkettőhöz mellékel megfelelő csavarokat. Sajnos a csavarok itt nem gumiágyban ülnek, így az eszköz zajszintje némileg magasabb, az előzőleg bemutatottnál, de még így is csendesebb, mint a legelső modell volt.
A NAS hátlapjára egy 6 cm-es ventilátor került, ami mellé még elfért két gigabites ethernet csatlakozó, két USB 3.0-ás csatlakozó és egy eSATA csatlakozó is. Ki kell emelni, hogy ez az egyetlen NAS a három közül, amin minden USB port 3.0-ás, illetve az egyetlen, amin van eSATA csatlakozó. A csatlakozók sorát a hátlapon a tápegység bemenet, illetve az előzőekből kicsit kilógó kensington rögzítési pont zárja.
A két ethernet port összekapcsolható, hogy a NAS nagyobb adatmennyiséget tudjon kiszolgálni, de beállítható úgy is, hogy az egyik port vagy kábel meghibásodása esetén a másik automatikusan átvegye az előző szerepét.
A tesztre egy teljesen szűz, bontatlan készüléket kaptunk, így ennél a modellnél belekóstolhattunk abba az élménybe is, amin a friss tulajdonosok is átmennek. Az eszközt a hálózaton a többihez hasonlóan a router által kiosztott IP címen találtuk meg. Ezt a címet egy webböngészőbe beírva el is jutottunk az eszköz webes kezelőfelületéhez. Az első lépés a firmware telepítése volt, ami ugyan simán ment, de bosszantóan kevés információt adott a folyamat állapotáról. A bajt azzal sikerült tetéznem, hogy véletlen bezártam a frissítést elindító böngésző ablakát. Szerencsére a telepítés rendben lezajlott.
A teszthez használt lemezeink egyikéről hamar kiderült, hogy hibás, majd a másikról is megállapította a rendszer, hogy már nem húzza sokáig (két régi, kiszuperált, 300 GB-os lemezről volt szó), így különösebb szimuláció nélkül rátérhettünk a valós tesztre, amikor is kihúztuk a működő NAS-ból a fiókot, majd egy friss lemezzel helyettesítve toltuk vissza. Azt meg kell említeni, hogy nyilván az architektúrából adódóan a rossz lemezekkel néha bosszantóan lassú, sokszor percekig elérhetetlen volt a rendszer. Ezt azért érdemes tudni, mert ha egy egyébként jól működő rendszer elkezd elérhetetlenné válni, majd újra működni, akkor az utalhat hamarosan elhalálozó merevlemezre is.
A QNAP kezelőfelülete egyébként a Synologyéhoz hasonlóan nagyon profi. Dizájn tekintetében egy kicsit más trendet követ, de logikáját nézve lényegében azonos azzal. Az eleve szenzációs alaprendszert rengeteg alkalmazással lehet bővíteni. A biztonsági IP kamerák képének rögzítése QNAP NAS-on is lehetséges, és ehhez a modellhez is két kamerás licenc jár. A rendszer szükség szerint 8 kameráig bővíthető. Érdekesség, hogy a QNAP szoftvere egy darab USB-s webkamera kezelésére is fel van készítve. A letöltéskezelő természetesen alaptartozék, de a tartalmak webes megosztásához is kínál bőven megoldásokat a gyártó, illetve a külső alkalmazások fejlesztői.
Szintén az előbbiekben bemutatott vetélytárs szolgáltatásaival vetekszik a QNAP mobiltelefonos app kínálata, így a QNAP TS-231 telefonról is menedzselhető, illetve az eszközön tárolt tartalmak könnyedén bárhonnan elérhetők.
Ha csak egy hálózatra kötött, biztonsági másolatokat fogadó egységre van szükségünk, akkor a QNAP kínálatában a TS-112P lehet a befutó, de a két lemezes modellnél alig 20 ezer forinttal drágábban már hozzájuthatunk a 4 lemezes TS-431-es modellhez is.
Melyik NAS-t vegyem?
Ahogy az elején is írtam, erre a kérdésre nincs mindenkire érvényes válasz. A bemutatott gyártók kínálata olyan aprólékosan lefedi a lehetséges igényeket, hogy tényleg mindenre tudnak megoldást nyújtani.
Nyilván a legfontosabb feladat a szükséges tárhelyméret meghatározása. Ha az jelenleg nem több, mint amit egyetlen, ma ár-érték arányban jónak tűnő 2 TB-os lemezzel le lehet fedni, akkor egy két lemezes egység is elég lehet. Ha nagyobb tárhelyre van szükség, akkor ennek megfelelően kell párosával bővíteni a diszkek számát. A jövőbeni igények beszámításakor célszerű figyelembe venni, hogy a nagyobb kapacitású 3-4 TB-os lemezek ára idővel csökkenni fog, így ha 2-3 évig mondjuk elég a 2 TB, akkor az első szett lemez cseréjekor a tárhely méretét nagyobb kapacitású diszkekkel lehet majd bővíteni.
Végére még egy fontos tanács: egy-egy merevlemez pár összeállításakor ne használjunk azonos márkájú és típusú lemezeket. Ha az adott gyártási sorozatban valami nem klappol, akkor jó esélyünk van rá, hogy az azonos sorban készült lemezek közel azonos időpontban fognak tönkremenni, akkor pedig nem sokat ér a redundáns adattárolás. Mi minden ilyen esetben különböző gyártók közel azonos paraméterekkel rendelkező termékeit tesszük egymás mellé, hogy az ilyen jellegű meglepetésektől megóvjuk magunkat.
