Ez a cikk a NAS-okkal foglalkozó sorozatunk második része. Az első rész a biztonságos adattárolást járta körbe.
Rögtön az elején célszerű tisztázni, hogy a mai NAS-ok már régen túlnőttek a hálózati csatolóval rendelkező egyszerű merevlemezek szintjén. Aki az egyszerűség kedvéért fájlszervernek hívja őket, az sem mond teljesen igazat. A klasszikus fájlszerverek rendkívül buta, de nagyon hatékony eszközök fájlok tárolására és megosztására. A NAS-ok azonban azoknál is jóval többet kínálnak, hiszen néhány kattintással újabb és újabb funkciókkal tudjuk őket felvértezni. Lehetnek tehát fájlszerverek, multimédia szerverek, webszerverek, mail szerverek és felhő alapú otthoni szolgáltatások kiszolgálói is. A lényeg pedig az, hogy mindezt mélyreható számítástechnikai ismeretek nélkül, egy web böngészőn keresztül aktiválva megkapjuk.
Linux rendszerek kezelésében járatos kockák ezeket a szolgáltatásokat egy kiszuperált régi számítógépen is összerakják, de hiba lenne azokat a rendszereket a modern NAS-okhoz hasonlítani. A régi gép régi processzorával és minden felesleges alkatrészével többszörösét fogja fogyasztani, mint egy korszerű célhardver, ami egy a nap 24 órájában működő szervernél nem elhanyagolható dolog. Míg egy NAS fillérekbe kerülő árammenyiséggel elmegy, addig a kiszuperált számítógépre havonta akár egy ezrest is rá lehet költeni. Ehhez jön még a hangosabb működés (ventilátorok) és a koros alkatrészek várható megbízhatatlansága, ami mind az elavult eszköz újrahasznosítása ellen szól. Nem versenyképesek az ilyen rendszerek a szoftveres oldal miatt sem, hiszen a NAS-on távolról néhány kattintással beállítható dolgokhoz itt komolyabb számítástechnikai, vagy inkább Linux ismeretek szükségesek.
Bármennyire is kocka vagyok, ha az idő pénz, és az adatbiztonság illetve a kényelem megfizethetetlen tényezők, akkor el kell ismerni, hogy a célhardverek túlnőttek az egyedi eszközökön, mint ahogy a legtöbb felhasználó számára ma már sokkal célszerűbb egy jól megtervezett notebookot venni az egyedileg összeállított számítógép helyett.
Adatbiztonság
A NAS-ok egyik legfontosabb szolgáltatása az adatbiztonság, amit a szerverekben rendszerint használt RAID tömbök biztosítanak. Lehet NAS-t üzemeltetni egy lemezzel is, sőt, vannak egy lemezes készülékek is, de azokat nem ajánlanánk. A fotók és videók megnyugtató tárolásához minimum két lemezre van szükség. Ezeken egy RAID1 tömböt létrehozva az eszköz párhuzamosan, mindkét diszken ugyanazt az adatot tudja tárolni, így ha bármikor tönkremegy egy lemez, akkor a másikkal tovább folytatódhat a munka, illetve egy friss lemez berakásával újraépíthető a redundancia. A tükrözés négy, hat vagy nyolc lemezes NAS-oknál is működhet, de több lemeznél megfontolandó más megoldások, pl. RAID5 használata is. A komolyabb RAID tömbökön ugyanis a redundáns adatok szétosztva tárolódnak, így nem csak adatbiztonságot, de a szimpla lemezekhez és a tükrözött lemezekhez képest extra sebességet is nyújtanak. Az ilyen NAS-ok egy része már olyan tartalék lemez kezelésére is képes, amire egy tömbben lévő diszk meghibásodásakor emberi beavatkozás nélkül képes elvégezni a helyreállítást, így a tároló csak a lehető legrövidebb ideig van sérülékeny állapotban.
Meg kell még említeni a RAID0 elrendezést is, ami két vagy több lemez összefűzésével az egyes meghajtók egyenkénti fizikai méreténél nagyobb tárterületet tudnak egyben biztosítani. A kényelmes használat és az adattárolás módjából adódó extra sebesség ára azonban az adatbiztonság feladása, hiszen ilyen tömböknél bármelyik lemez meghibásodása a teljes tömb adattartalmának elvesztését okozza. Az ilyen tömböket ezért inkább csak átmeneti munkatárolónak használják, olyan adatokhoz, amit a munka során gyorsan el kell tudni érni, de egyébként van belőlük más tárolón másolat. Tipikusan ilyen lehet a videóvágás, vagy a RAW képek feldolgozása. Szintén jól működhetnek olyan esetekben, ahol ugyanazt a tárhelyet egyszerre sokan kell hogy használják.
A RAID0 tömböket gyakran használják a RAID1-gyel ötvözve úgy, hogy az összefűzött lemezeket tükrözik, vagy a tükrözött lemezeket fűzik össze. Ezeket RAID01 és RAID10 néven szokták emlegetni.
A RAID tömbök kialakítása egy Windows vagy Linux rendszeren is megoldható, feltéve ha ért hozzá az ember. Megfelelő tapasztalat nélkül ez veszélyes lehet, és nem is elsősorban a tömb kialakítása, hanem hiba esetén a helyreállítás. Elég egy kicsit tévedni és helyreállítás helyett a teljes tömb tartalma is elveszhet. A NAS-ok jól kialakított kezelőfelületén ez a hiba gyakorlatilag elképzelhetetlen. (Persze rossz lemezt kicserélni itt is lehet, így az emberi hiba nem elhanyagolható, de a rendszerek segítenek a diszkek azonosításában is.)
Hálózati adattárolás
Ez a szolgáltatás a legkézenfekvőbb és legalapabb szolgáltatás, de egyben talán a legbonyolultabb is. De a bonyolultság nem a NAS-okból, hanem a megosztások jogosultsági rendszeréből adódik. Ha egy a hálózaton mindenki számára elérhető mappát alakítunk ki, akkor persze egyszerű, de ha különböző jogosultságokat állítunk be az egyes mappákhoz, akkor már több időt kell rászánni. A NAS-ok támogatják a Windows natív samba protokollját, de többnyire ugyanilyen jól érzik magukat Linux (NFS) és Apple (AFP) környezetben is. Célszerű ezek beállítására az elején időt fordítani, mert egy jól kitalált rendszer megkönnyítheti az életünket, míg egy rosszul beállított struktúra rengeteg fejfájást is okozhat. A rendszert kitalálni és beállítani csak az igények pontos felmérésével lehet, így erre nincs igazán jó sablon megoldás.
Saját felhő
Nem új keletű igény, hogy képeinkhez, videóinkhoz, adatainkhoz mindenütt hozzáférjünk. Eddig is megoldottuk, hiszen a notebookon mindent vihettünk magunkkal. Amióta azonban számítógépek teljesítményével és tárkapacitásával vetekedő (na ez utóbbi azért még túlzás) mobiltelefonokat hordunk magunknál, egyre kevésbé lényeges, hogy egy notebook is a vállunkon lógjon. Elég csak egy olyan tárhely, amit mind a számítógépről, mind pedig a mobiltelefonról elérünk. Ilyeneket kínálnak az előző cikkben említett felhő alapú tárhelyszolgáltatók, de egy NAS segítségével privát tárhelyet is kialakíthatunk. Lehet ez a tárolás elsődleges helye, de olyan is, ahova a számítógépünk egy megadott mappáját szinkronizáljuk. A NAS gyártók által kínált szoftverekkel ezekről a privát tárhelyekről letölthető, vagy automatikusan a telefonra szinkronizálható a tartalom. Ha a képekre és a videókra nem is biztos, hogy mindig szükség van így, de egy szerződés vagy egy megrendelői leírás megléte sokszor „életmentő” lehet.
Biztonsági mentés
Ha a számítógépünkről kiszerveztük az összes dokumentumot és médiafájlt egy biztonságos NAS-ra, akkor a gépen többnyire már csak a rendszer marad. Ha erről nem csinálunk biztonsági mentést, akkor sincs tragédia, hiszen egy meghibásodás után nem nagy kunszt egy új rendszert feltenni és beállítani. De miért töltenénk el ezzel több órát, ha egy NAS-ra készíthetünk komplett mentést a számítógépekről is? Egy gépcsere vagy meghajtócsere után 1-2 órával ugyanott folytathatjuk a munkát, ahol a csere előtt abbahagytuk. A Mac-eken használt TimeMachine-t minden rendszer támogatja, de Windows-ról is elérhető tárhelyre a Windows-on futó backup szoftverek is gond nélkül dolgozhatnak. A UNIX alapú rendszereken futó rsync megoldás segítségével Linuxról, illetve más NAS-ról is lehet biztonsági másolatot készíteni. Ez utóbbi megoldással fizikailag más helyen lévő eszközre off-site biztonsági mentés is naprakészen tartható.
Médiatár
Sokan csak azért megveszik a NAS-okat, hogy az otthoni filmeket ne számítógépről kelljen HDMI kábelen lejátszani, hanem az okostévé a hálózaton lévő tárolóról tudja lejátszani a filmeket, zenéket. A NAS-ok DLNA-n vagy egyéb megosztáson keresztül el tudják látni a tévék mellett a tableteket is, de vannak amelyek az Airplay és a Chromecast szolgáltatást is támogatják. A komolyabb processzorral szerelt NAS-ok képesek a tárolt filmek átkódolására is, így azokat utazás közben, mobil eszközökön, kisebb sávszélesség mellett is meg lehet nézni.
Megfigyelő rendszer
Akár otthon, akár egy fotós stúdióban jól jöhet, hogy a NAS-ok többségére IP alapú megfigyelő kamerák is kapcsolhatók. A Synology és a Qnap NAS-okhoz 8-10 kamera is csatlakoztatható egyszerre, melyek képét folyamatosan, vagy csak mozgás esetén is tudják rögzíteni. A kamerák képe élőben vagy mentésről is bárhonnan elérhető, így egy riasztás esetén több száz vagy ezer km távolról is kontrollálhatók és visszanézhetők az események. Fontos tudni, hogy a készülékekhez többnyire egy vagy két kamera licenc jár, ennél több biztonsági kamera csatlakoztatásához külön kódot kell vásárolni.
Torrent és letöltő kliens
Az otthoni médiagyűjtemények felépítésének gyakran szerves része a peer-to-peer kapcsolatot biztosító bittorrent kliens, amit a torrent szó szalonképtelensége miatt a legtöbb helyen csak a letöltőközpont egy kis részeként BT néven rövidítve emlegetnek. Ugyanezek a letöltéskezelők természetesen http, ftp és usenet forrásokból is képesek a letöltések kezelésére, így ezek a gyakran hosszadalmas műveletek akkor is zavartalanul folyhatnak, amikor a saját számítógépünket már kikapcsolnánk.
FTP kliens
Bár a felhő alapú tárhelyek korában az FTP kezdi elveszíteni létjogosultságát, előfordulhatnak olyan munkafolyamatok, amiben ez a protokoll még a mindennapi élet részét képezik. A NAS-ok, mint minden rendes szerver természetesen támogatják ezt a csatlakozási formát is, így a nagyobb fájlok mozgatása ezzel a régi, már bizonyított módszerrel is megoldható.
Bővíthetőség külső lemezekkel
A megfelelő NAS kiválasztásánál célszerű megnézni, hogy mennyi és milyen port van rajta. Ha van rajta néhány USB csatlakozó, akkor a belső lemezek mellett a tárkapacitás külső egységekkel is bővíthető. Ezekre ritkábban használt, kevésbé fontos, vagy adott esetben pótolható adatok kerülhetnek, de ilyet használhatunk akkor is, ha a megtelt NAS-ról a régebbi, archívumba szánt anyagokat egy dokkolóba tett merevlemezre akarjuk átmenteni (persze két példányban). A komolyabb modelleken USB 3.0-ás és/vagy eSATA csatlakozó is megtalálható.
Hot swap lehetőség
Általában a drágább, komolyabb modellek sajátossága, hogy a merevlemezek akár menet közben, a NAS lekapcsolása nélkül is cserélhetők. Ezt hívják Hot Swap-nek, és leginkább ott lényeges, ahol az adattár arra a néhány percre sem állhat le, amíg az elromlott lemez helyére egy újat csavaroznak. Bár kétségtelenül kényelmes megoldás, és a NAS szoftverétől is intelligensebb kezelést igényel, a legtöbb fotós otthoni vagy stúdióbeli igényeihez nem szükséges. A mai NAS-ok lemezrögzítése egyszerű, a nem hot swap-esek szerelése sem ördöngösség.
Ennél lényegesebb talán a RAID tömb dinamikus bővíthetősége. Van olyan NAS, amit ha egyetlen lemezzel kezdünk el használni, akkor egy második lemez betétele után fel tudunk bővíteni két lemezes, RAID1-et tudó biztonságos háttértárnak úgy, hogy közben az adataink is megmaradnak. Ez azonban nem általános. Az viszont már inkább elfogadott, hogy ha az egyik lemezt nagyobbra cseréljük, majd a tömb újraépítése után a másik diszk helyére is egy nagyobbat teszünk, akkor a RAID tömb mérete a nagyobb lemezekhez igazítható. Így bővíthető két nagyobb kapacitású lemez beszerzésével a NAS tárkapacitása anélkül, hogy nekünk a tartalom másolgatásával kellene foglalkoznunk. A tárhely a művelet során is elérhető marad, hot swap-es NAS esetén egyetlen perc kiesése nélkül.
Lemez leállítás, hibernálás, wake on lan
Energiafelhasználás szempontjából nem elhanyagolható, hogy a NAS-ok többsége képes lekapcsolni a használaton kívüli lemezeket, sőt arra is lehetőséget biztosítanak, hogy éjszakára vagy hétvégére a teljes készülék leálljon. Ilyenkor persze a felhő alapú távoli elérés sem biztosított, de a wake-on-lan ébresztés, tehát a hálózati elérés álal kezdeményezett bekapcsolás megoldás lehet a problémára.
Nyomtatószerver
Bár a mai nyomtatók egy része már képes így vagy úgy a hálózatra kapcsolódni, ezt a funkciót a legtöbb esetben extraként mérik. A számítógépről megosztott USB-s nyomtatók használatához az adott számítógépet folyamatosan bekapcsolva kell tartani, ami nyilván messze áll az ideálistól. A NAS itt is segítségünkre lehet, hiszen a rendelkezésre álló USB portok valamelyikét felhasználva hálózati eszközzé varázsolhatjuk bármelyik régi USB-s nyomtatónkat. Irodai környezetben ez talán kevésbé lényeges, de az egyszerűbb nyomtatókkal felszerelt háztartásokban fontos kényelmi szolgáltatás lehet.
Rendszeres frissítések
A NAS-ok tulajdonképpen jól kialakított szerver számítógépek, amelyek gyártói ugyanúgy hangsúlyt kell fektessenek a biztonságra, mint a népszerű operációs rendszerek készítői. Ennek megfelelően rendszeres frissítéseket kell kiadniuk, hogy az alaprendszerekben vagy a saját szoftvereikben felfedezett biztonsági réseket befoltozzák. Örvendetes, hogy a gyártók ezen bőven túllépve a NAS-ok szolgáltatásait is csiszolják, fejlesztik, így hónapról hónapra akár éveken keresztül bővülhet NAS-unk tudása.
Egyéb appok
Akármennyire is próbálkozunk, a NAS-ok teljes szolgáltatáskészlete nem mutatható be egy ilyen cikkben. A több tucat letölthető alkalmazás olyan szolgáltatásokkal tudja felruházni a hálózati tárolónkat, amelyekhez korábban külön szervert kellett beüzemelni. Lehet rajta web kiszolgáló, adatbázis szerver, tartalomkezelő, vállalatirányítási rendszer vagy akár virtuális gép háttértár is.
Jól látható, hogy a mai NAS-ok mennyire túlléptek már az egyszerű adattár szerepén. Komplett irodai szerver funkcióit lehet apró, kis fogyasztású és külön rendszergazda nélkül is kezelhető eszközbe zsúfolni anélkül, hogy igazán kompromisszumot kellene kötnünk.
Sorozatunk harmadik részében három olyan NAS-t mutatunk be, melyeket kimondottan otthoni vagy kis irodai felhasználásra szántak, de kicsiben is jól demonstrálják a komolyabb modellek tudását.
