Persze olyan nincs, hogy tökéletes szoftver, így az Aperture verziószáma sem állt meg a kerek számoknál. A jelenleg legfrissebb verzió 2.1-es jelölésű, és a fotósok 2.0-ás verzióra adott visszajelzései alapján elkészült módosításokat is tartalmazza. Lehet, hogy az Apple komolyan veszi a profi fotós piacot?
Változások
Az Aperture 1.1.1 bemutatójának írásakor két dolog bizonytalanított el a szoftver ajánlásától: az egyik a kezelőfelület, a másik pedig a sebesség. A kezelőfelülettel csak néhol volt gond (nem találtam mindenütt következetesnek), de a sebesség a 2 GHz-es MacBook Pro ereje ellenére kiábrándító volt. Az egészet tetézte, hogy a rendszer többször is teljesen kiakadt, ami professzionális használat esetén megengedhetetlen.
A szoftver kezelőfelületének változásairól nem tudok tételes listát adni, de érzésre sokat finomodott. Majdnem mindenhez rendeltek előre gyorsbillentyűket, de ezek igény szerint át is szabhatók. A billentyűzet kombinációk használatával a munka jelentősen felgyorsítható. A rövid ismerkedés során nem találkoztam olyan kezelésbeli problémával, amin megakadtam volna, így ezt a javítást ki is pipálnám.
A sebesség szintén nehezen összehasonlítható az előző verzióval, mert az Aperture 2.1-et egy gyorsabb iMac-en és egy szintén erősebb MacBook Pro-n próbáltam. Ettől függetlenül biztos, hogy az Aperture gyorsult. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy módosítottak a képek kezelésén. Normál helyzetben a képernyőn csak kis méretű előnézeti képek (preview) láthatók. Ezek között lehet lapozni minden méretben, így nincs szükség arra, hogy a szoftver minden képnél a RAW fájlból generáljon nézőképeket. Ha az előnézeti kép le van már generálva, akkor a képek között a lapozás olyan sebességgel is lehetséges, hogy a sorozatfelvételek filmként jelennek meg a képernyőn. A sebesség ráadásul nem függ az eredeti fájl méretétől, illetve a kép felbontásától, hiszen a képernyőn csak a kis felbontású JPEG fájl jelenik meg. Normál nézetbe (amikor a RAW fájl tartalma jelenik meg) csak a kép szerkesztésekor, módosításakor kell átváltani.
Munkafolyamat
Elég sokat írtam már a szoftverről anélkül, hogy elárultam volna, hogy mi is az az Apple Aperture. Pedig nyilván ezzel illett volna kezdenem. Az Aperture egy elsősorban hivatásos fotósoknak szánt workflow (munkafolyamat) szoftver, ami a képekkel kapcsolatos munka minden fázisát egy felületre hivatott összefogni onnantól, hogy a kártya kikerül a fényképezőgépből, odáig hogy az elkészült fotók eljutnak a megrendelőhöz.
Amíg az ember nem pénzkereseti céllal megrendelésre fotózik, addig lehet a képeket úgy is kezelni, hogy a fotós nyit a kedvenc fájlkezelőjében egy új könyvtárat, oda bemásolja a kártyá(k)ról az adott munkához tartozó felvételeket, majd azokat egyesével (vagy kötegelve) megnyitja Photoshopban. A RAW fájlok feldolgozása után a kidolgozott képek egy része, amin nem kellett retusálni azok megmaradnak bármikor jól módosítható, és újra feldolgozható formában, míg a retusált képek többnyire csak JPEG vagy TIFF formátumban kerülnek mentésre. Saját felhasználásra, évi 3-4 ezer fotóig, vagy egy-egy művészi felvétel kidolgozására ez akár jó módszer is lehet, bár akkor sem biztos, hogy a legkényelmesebb.
A munkafolyamat kezelő szoftverek (természetesen nem az Aperture az egyetlen, így például Mac OS X-en is elérhető az Adobe hasonló szolgáltatásokat kínáló Lightroom szoftvere) egyben kínálnak megoldást a képek másolására, rendszerezésére, feldolgozására és exportálására.
Az Aperture koncepciója az, hogy a fotós minden felvételét egy helyen, egy felületen kezelje. A képek így jól kereshetők, egyben áttekinthetők és bármikor gyorsan szerkeszthetők. A munkafolyamat tehát a képek importálásával kezdődik. A legkézenfekvőbb, hogy a fotózás után az olvasóba tett kártyán lévő képeket a program beolvassa, és egy új projektbe másolja (a projekt a tárolás alapegysége, hiszen többnyire hivatásos fotósokról beszélünk). A képek persze származhatnak a fájlrendszeren létrehozott mappastruktúrából is, ha a fotós korábban így rendszerezte a képeit, illetve jöhetnek közvetlen a fényképezőgépről, ha a fotós a fényképezőgépet a fotózás idejére összekötötte a számítógépével.
RAW feldolgozás
Az Aperture alkalmas JPEG fájlok kezelésére is, de értelem szerűen RAW fájlok esetén használhatók ki igazán a képességei. A 2-es verzió másik igazi újdonsága az új RAW konvertáló modul, ami a korábbi verziót sokat használók szerint óriási minőségbeli javulást eredményez. Az Apple mindenesetre benne hagyta az előző RAW konvertáló modult is a szoftverben, hogy az előző Aperture-ben kidolgozott és kidolgozás leírásával együtt elmentett RAW fájlok továbbra is használhatók legyenek (persze ezek a fájlok is újragyárthatók az új modullal).
Ide szúrnám be, hogy az Adobe Camera RAW, illetve a Photoshop újabb funkcióihoz hasonlóan a RAW feldolgozás az Apertureben is non-destruktív. Ez annyit tesz, hogy a végrehajtott módosítások bármikor visszafordíthatók, azok egy része törölhető, illetve bármelyik módosítható. A beállításokat a program csak egy külön fájlba menti el, az eredeti RAW érintetlen marad. A kép exportálásánál a program csak beolvassa ezt a külön fájlt, és végrehajtja a benne leírt módosításokat, majd a kapott eredményt elmenti a megadott formátumban.
A RAW konverter a minőségjavuláson túl természetesen tartalmaz látványos, kezelőfelületen is megjelenő újdonságokat. Az összes palettát és opciót nem sorolnám fel (a fenti képen láthatók), csak megemlítenék néhány érdekesebbet.
- Recovery – Black point
Ezzel a két csúszkával a beégett (fenti képen piros) és bebukott területek (a képen kékkel kiemelt) részletei hozhatók vissza a RAW fájl adatainak segítségével. A részlettelen területek kiemelésének bekapcsolásával a képen követhető az ilyen részek mérete, ami igazán nagy segítség. - Vibrancy
A szaturáció intelligens megfelelője. Úgy próbálja meg élénkíteni a kép színeit, hogy a bőrszínekhez nem nyúl, és a többit is igyekszik természetes szinten hagyni. Bár nem tévedhetetlen, de ha marketinges lennék, akkor úgy jellemezném, hogy „szaturáció, ahogy mindig is szerettük volna” (és persze lehet, hogy ez lenne marketinges pályafutásom első és utolsó szlogenje) - Retusálás
Alapjában kérdőjelezné meg a munkafolyamat szoftver létjogosultságát, ha néhány anyajegy eltüntetéséért Photoshopot kellene indítani. Szerencsére nem kell, mert az Aperture komoly retusáló eszközökkel van felvértezve. Kimondottan szépen lehet velük dolgozni, ráadásul egy-egy automatikus javításnál felismerik azokat az éleket, amibe a fotós ugyan beleszaladt a „festéskor”, de a javításnál ki kell hagyni. Mint minden más RAW beállításnak, ezeknek az eszközöknek a hatása is bármikor visszafordítható. (Bár a vörös szemek eltávolítására beépített eszköz külön palettán van, a retusálással együtt kell megemlíteni.)
Projektek
Bár a projektkezelés alapvetően nem ennek a verziónak az újdonsága, mégis kiemelném, mert ha végiggondoljuk akkor elég jól kitalált terület. Mint említettem a Projekt a rendezés alapegysége. Minden projekt egy feladatot, megbízást tartalmaz, de a képek a projekten belül külön albumokba rendezhetők. Az albumok speciális változata a virtuális vagy okos album. Ezekbe az általunk definiált szűrők alapján rendezhetjük a képeket. A szűrés alapja gyakorlatilag bármilyen adat lehet, ami a képekhez tartozik (EXIF, IPTC vagy kulcsszó). A képek ilyenkor az eredeti helyükön (eredeti mappában) maradnak a virtuális album csak virtuálisan tartalmazza a feltételeknek megfelelő képeket.
A projektek gyűjtő oldalának érdekessége, hogy a projektet jelölő kép (a fotós által természetesen beállítható) fölött az egeret elhúzva, a kép helyén megjelenik a projekthez tartozó összes kép (nagyon sok kép esetén valószínűleg nem mindegyik). Ez nem csak nagyon látványos, de egy-egy kép keresésekor (több hasonló projekt esetén) igazán kényelmes lehet.
A projektek a valós életben nem állnak meg a képek kidolgozásánál, retusálásánál. A legjobban sikerült felvételeket valahogy meg kell mutatni, illetve át kell adni a megrendelőnek is. Az Aperture erre is kínál megoldást, ráadásul közvetlenül a projekten belül. A fotós a következő lehetőségek közül választhat:
- Könyv (Book)
Mutatós nyomtatott albumok készíthetők az előre létrehozott sablonok segítségével, profik portfólió vagy bemutató album, amatőrök pedig családi albumok vagy művészeti portfóliók készítéséhez használhatják. Amerikában az albumok készre gyártva is megrendelhetők, itthon egyelőre magunknak kell kinyomtatni az album oldalait (szerencsére ezt a program engedi). - Átvilágító asztal (Light Table)
Egy-egy sorozat legjobb képei mutathatók meg rajta úgy a megrendelőnek, hogy az lássa az egyes képeket egymás mellett is. Személy szerint a digitális világban ezt már feleslegesnek érzem, de előfordulhat, hogy jól jön. A képek az asztalon szabadon méretezhetők, összehasonlíthatók, rendezhetők. - Web galéria (Web Gallery)
A .Mac rendszer kötött galériájába tölthetnek fel a .Mac felhasználók albumokat. Egyszerű módja a képek megosztásának, ha valaki előfizetője az Apple rendszerének. - Webes napló (Web Journal)
Szabadon módosítható oldalak, ahol a képeket szöveggel lehet kiegészíteni. Hasonló az előzőhöz, de a fotós nincs kötve a .Mac rendszerhez (de oda is feltöltheti az oldalakat). Az Aperture képes kiexportálni az elkészített oldalakat, amit a fotós a saját weblapjára is feltölthet. Így pl. megmutathatók a távol lévő megrendelőnek a képek, vagy közzétehető a fotós portfóliója - Weboldal (Web Page)
Kötött sablonok alapján készíthető galéria, ahol a megjelenő adatok, az egy oldalra kerülő képek száma és mérete és az album stílusa viszonylag szabadon módosítható.
Nyitott rendszer
Az Apple az Aperture 1.5-ös verziója óta lehetővé teszi, hogy külső fejlesztők újabb funkciókkal bővítsék a szoftver képességeit. A bővíthetőség a siker egyik kulcsa. Ha sikerül rávenni nagyobb szoftvercégeket, és a lelkes amatőröket, hogy értelmes funkciókkal bővítsék a programot, akkor ezzel az Aperture megalapozhatja a jövőjét.
Az Aperture 2.1 újdonsága, hogy mostmár olyan kiegészítések is készíthetők, amik a képet módosítják (a korábbiak csak a képfájl kezeléssel foglalkozhattak – feltöltés, exportálás, stb.)
Beépített plugin – Dodge and Burn
Az Aperture 2.1 tartalmaz egy előre telepített plugint, amit Dodge and Burn névre hallgat. A név félrevezető, mert a szoftver többet tud, mint a képek világosítása és sötétítése (szaturálás, deszaturálás, élesítés, elmosás, kontraszt, fade). A lényeg, hogy a kiválasztott funkció csak a képnek egy maszkon megfestett részén aktiválódik, pont úgy, ahogy Photoshopban megszoktuk. A maszk ecsettel vihető fel. Az ecset mérete, lágysága és erőssége állítható. A kép maszk nézetben, eredetiben és módosítva is megnézhető. Minden egyes módosítási típus (világosítás, sötétítés, szaturálás, stb.) önálló maszkkal (réteggel) rendelkezik, így az eszközök egymástó függetlenül használhatók.
A maszkon a festés természetesen törölhető (radír) és elkenhető (toll – a maszk szélein)
Külső fejlesztők kiegészítői
Jelenleg a következő plug-inek érhetők el (vagy lesznek elérhetők hamarosan) az Apertrure 2.1-hez:
- dvGarage dpMatte
Montírozó modul, amivel egy egyszínű (pl. zöld vagy kék) háttér előtt lévő személyt vagy tárgyat tudunk rámontírozni egy háttérre. A plug-in a folyamat minden lépését lefedi, így például portrék készítésekor lehet hasznos eszköz. - Nik Software – Viveza
A Nik Software U Point technológiája Aperture pluginként. A képen szín és terület kiválasztásával lehet nagyon egyszerűen állítani a legfontosabb jellemzőket (szín, fedettség, kontraszt, stb.) - Image Trends – Fisheye-Hemi
A halszem optikák torzításának korrigálására szolgáló plugin. - Tiffen – Dfx plugin
Az objektívek elé feltehető szűrők hatásának szimulálására szolgáló modul.
További modulok a http://www.apple.com/aperture/resources/ és a http://www.aperturepluggedin.com/ oldalakon találhatók.
Miért nem az igazi az Aperture bővíthetősége?
A külső fejlesztők által készített pluginek most egy külön ablakban jelennek meg. Bemenetként megkapják az Aperturetől a RAW konverzió eredményeként megszületett képet, majd a saját ténykedésük eredményét egy JPEG vagy TIFF fájlba mentik. Ha biztosak vagyunk a dolgunkban és már nem akarunk módosítani semmin, akkor ezzel nincs baj. De mi van akkor, ha kicsit finomítanánk az élesítésen, vagy az egyik maszkon az elmosásnál? Kezdhetjük elölről a munkát a pluginnel. A pluginek ebben a formában lényegében teljesen önállóan futó programok, az Aperture annyit tud, hogy kiadja a képet és eltárolja amit eredményként kap.
A helyes megoldás az Aperture bővítésére az lenne, ha a pluginek az Adjustment panelre épülnének be, a módosításaikat pedig a többi Adjustment panelen lévő beállítással együtt mentenék el. Így a pluginek hatásai később is módosíthatók vagy kikapcsolhatók lennének. Persze ez sokkal nagyobb precizitást igényelne a plugin fejlesztőktől, hiszen egy egyszerű programhiba a pluginben nem csak a plugin ablakát, de a teljes Aperturet is magával rántaná.
Ami még hiányzik
Minden kritika és csak a kiegészítésként elérhető pluginekkel elérhető funkciók ellenére az Apple Aperture 2.1 egy önmagában is teljes fotós workflow alkalmazás. Az előző cikkben megfogalmazott kritikáimból talán az archiválás az, ami még mindig él. Van ugyan exportálási lehetőség, sőt az eredeti (Master) fájlok projektből való kimozgatása is lehetséges, de ez szerintem nem a legkorrektebb megoldása a projektek archiválásának és az archívumban való kereshetőség megtartásának.
Az Aperture 2.1-ből két dolgot hiányoltam még komolyabban: az egyik az objektívek hibáinak korrekciója (színi hibák és geometriai hibák), illetve a fejlett zajszűrés. Ez két olyan terület, amivel a fotósok manapság igyekeznek foglalkozni, de az Aperture Adjustment paneljén nem található rájuk megoldás.
Értékelés
Bár a végére több kritikát is megfogalmaztam, ez nem jelenti azt, hogy az Aperture nem jó szoftver. Nem tökéletes, de már nagyon jól használható. Véleményem szerint elérte azt a pontot, ahol felveszi a versenyt a vetélytársaival, és tényleg jól használható arra, amire szánják. Az egyes funkciókat az Apple ráadásul on-line oktatófilmek formájában mutatja meg az érdeklődőknek. Minden Aperture felhasználó számára kötelező tananyag!
Az Apple Aperture 2.1 30 napos próba verziója letölthető az Apple oldaláról. A szoftver ára itthon bruttó 55.000 Ft.
