Hogy mennyire helytálló a lepel alá nézés, azt mi sem igazolja jobban, minthogy a kiállítás helyszíne legalább 2 emelettel Párizs üzleti negyede alatt terült el. Nade ne szaladjunk ennyire előre, kezdjünk mindent az elején.
 |
 |
| Az első előadást a La Defense legfelső szintjén tartották. Az dőjárás nem nekünk dolgozott. | Az épület előtti teret teljes egészében a Canon Expo uralta. A kiállítás a tér és az épületek alatt húzódó kiállítócsarnokban vol. |
Canon Expo 2005 in Paris
A Canon 5 évente egy speciális kiállításra invitálja az újságírókat és a kereskedőket a Föld három pontjára, New Yorkba, Párizsba és Tokióba. A Digicam a közelség okán a Párizsi eseményre kapott meghívót. A kiállítás célja, hogy a Canon összegezze az előző 5 évben elért eredményeket és felvázolja a meghívottak, és rajtuk keresztül a világ számára, hogy milyennek látják ők a következő 5 évet.
A szakmai napot a Canon Europe épp leköszönő és frissen megválasztott marketing vezetői nyitották, akik összefoglalták az eddig elért eredményeket és egy-egy félmondat erejéig említést tettek azon újdonságok némelyikéről, amelyek drasztikus változásokat okozhatnak a piacon.
 |
 |
| Az európai marketing új felelőse | Fujio Mitarai, a Canon Inc. elnök vezérigazgatója |
Az előadások sorát a Canon Inc-t immár 10 éve elnök vezérigazgatóként vezető Mitarai úr folytatta, aki a Canon-t a 90-es évek mélypontjáról egy szigorúan és következetesen betartott hosszú távú programmal napjainkra egy stabilan nyereséges vállalattá alakította.
Az eddig eltelt kétszer öt éves fázisban gőzerővel folyt azoknak a termékeknek a fejlesztése, amelyek biztosítják a Canon meghatározó pozícióját a digitális képalkotás több területén is. A cél az volt, hogy a legfontosabb technológiák minél nagyobb részét házon belül állítsák elő. Ennek a célkitűzésnek az eredményeként született meg a CMOS érzékelőlapka, a DiGiC processzor és a FINE nyomtatási eljárás. Ezeket egészíti ki a Canon nagy hagyományokkal rendelkező optika tervező és gyártó kapacitása, így a cég a termékek képességeit és minőségét legjobban befolyásoló részegységek fölött teljes kontrollal rendelkezik.
Kijelzők: SED, OLED, rear-projection
Az idei Canon Expo talán legnagyobb híre, hogy a Canon hosszú csöndes fejlesztés után belép a színes képernyők és televíziók piacára. Közel 20 évnyi fejlesztés után végre termék lett a SED (Surface-conduction Electron-emitter Display) technológiából, így a Canon hamarosan ezekkel próbál betörni oda, ahol eddig a plazma és az LCD volt az úr. A fényképezőgépekben sem sokáig lesz már LCD, hiszen gyártásra érettnek tekinthető már az OLED tecnológia is. Az igazán nagy felületű kijelzőkhöz pedig hátulról vetítő (projektoros) tv-t fognak kínálni (bár minden termék mellett az volt olvasható, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a kiállított prototípus valaha is megjelenik a boltokban).
SED
 |
Bátran állíthatom, hogy az LCD és a plazma tv-k kora lejárt. Ha csak fele igaz annak amit láttunk, akkor a mostani technológia gyártóinak vagy fel kell adniuk ezt piacot, vagy drasztikus árcsökkentésbe kell kezdeniük. A SED képernyők lényege ugyanis, hogy minden képpontba azt a technikát építik, ami minden katódsugárcsöves tv-ben működik. Így a színek, illetve a fekete és a fehér olyan mint a hagyományos TV-n, az élesség semmihez sem mérhető, a készülék vastagsága pedig olyan, mint amit a plazmáknál már megszokhattunk.
A SED technológiát 1986-ban kezdték el fejleszteni, majd a 90-es évek végétől a Toshibával közösen kezdtek dolgozni a projekten. A két cég egy 1,3 milliárd eurós költséggel felépített közös gyárban 2007-től havi 75.000, 2010-től évi 3 millió panel gyártását tervezi.
 |
 |
| SED tévék az előtérben, projektoros készülékek a háttérben; az előtérben álló oszlopokon OLED kijelzők láthatók |
plazma – SED – LCD bal oldalon a fogyasztási adatok SED, LCD, plazma sorrendben |
A kiállításon az összehasonlításnál folyamatosan mérték a három típusú kijelző fogyasztását is, így kiderült, hogy az új technológiának nem csak a képminősége jobb, de a fogyasztása is alacsonyabb. Az i-re a pontot a várhatóan 20%-kal alacsonyabb ár teszi majd fel, jelenlegi információink szerint Európában 2006 júniusától.
OLED
Mivel a SED paneleken minden képpontban egy komplett katódsugárcső található, a miniatürizálásnak nyilván van egy alsó határa (egyelőre). Amíg ezt a határt nem tudják átlépni, addig digitális fényképezőgépekben nem számíthatunk az ilyen képernyők megjelenésére. Mobil készülékekben ezt a képminőséget az OLED panelekkel próbálják elérni, a kiállított darabokat látva nem kevés sikerrel. Az OLED szinte bármilyen szögből azonos minőségű és színű képet mutat, ráadásul erős napsütésben is jobban látható, mint az LCD. Bár a technológia megjelenésének dátuma után érdeklődve nem kaptunk választ, az azért sokat sejtet, hogy dátum helyett a „közeli jövő” kifejezést használták.
 |
 |
| Az OLED kijelző képe lapos szögből is jól látható | Az első példaalkalmazás üvegkalitkában |
Rear-projection
 |
| A projektoros tévék képe is nagyon szép volt, de viszonyítási alap nélkül hiba lenne véleményt alkotni |
A projektoros televíziók alapegysége, a projektor gyártása terén a Canonnak van már némi tapasztalata, így ilyen készülékek bemutatása szinte kötelező gyakorlatnak számít. A vállalat dolgát már csak az nehezítheti, hogy az igényes felhasználók nagy része már elkönyvelte ezt a technológiát a futottak még kategóriában. Nem lesz egyszerű azt kommunikálni, hogy a Canon új technológiája jobb minőséget produkál, mint a többi projektoros készülék. Bár a felállított mintapéldány képe tetszetős volt, összehasonlítás híján nehéz igazán véleményt mondani róla.
WI-FI
A wi-fi, bár külön csak egy kis sarkot kapott, az egyik legfontosabb kiegészítője volt sok kiállított eszköznek. Ott volt a nyomtatókban, a tv-kben, a képrendelő állomásokban és természetesen a fényképezőgépekben. Bár a Canon-nak ebben pillanatban még nincs ilyen készüléke, az Expo-n minden második japán mérnök kezében ott lapult egy Digital Ixus szerű, természetesen minden felirattól mentes készülék, ami rendelkezett a wi-fi kapcsolathoz szükséges hardverrel és szoftverrel. A készülék olyannyira kidolgozott darab, hogy azt sem bánták, ha a látogató belelapozott a készülék menüjébe. A „mikor lesz kapható” kérdésre a szokásos „nem tudjuk még” volt a válasz, más külsővel ugyan, de biztosan ott lesz 2006 elején az amerikai PMA kiállításon.
 |
 |
| Az előtérben lévő fényképezőgép gyártásra érett modellnek tűnt. | A wi-fi adapter Pixma nyomtatóban |
A wi-fi kapcsolat demonstrálásakor nem estünk hanyatt attól, hogy a készülékről némi kavarás után kábel nélkül is sikerült nyomtatni, de amikor az elkészült képek 2-3 másodperc késlekedéssel teljesen automatikusan megjelentek a SED képernyőn, már felkaptuk a fejünket. A szánk akkor maradt tátva, mikor a bemutatót tartó hölgy a fényképezőgéppel a TV felé suhintott, aminek hatására elindult a TV-n a fényképezőgépen lévő képek vetítése. (Mivel ez egy jövőt bemutató kiállítás, elképzelhető, hogy az egészet a háttérből egy számítógép irányította, de ha néhány éven belül ez így elterjed, akkor az egy igazán nagy lépés lenne a folyamatok valódi egyszerűsítése terén.)
 |
 |
| Vetítés a SED tévén | Képek rendszerezése a speciális távirányítóval |
 |
 |
| a speciális távirányító egyik oldal… | … és a hátlap |
HD
A Canon Expo 2005 egyik kulcs kifejezése a high-definition, rövidítve a HD volt. Ezzel a névvel a nagy felbontású tv és videó technológiát szokták illetni, ami Amerikában és Ázsia egyes országaiban már terjed, Európában azonban még igencsak gyerekcipőben jár. A Canon marketingesei az első komolyabb lökést a 2006-os foci VB-től várják, amit a francia Canal Plus és a britt Sky is HD formátumban tervez közvetíteni.
 |
 |
| Canon XL-H1 | Az új HD kamera akcióban |
Azt nyilván nem kell ecsetelni, hogy a 2006-ban piacra kerülő SED tv(k) HD kompatibilisak (abból is a nagyobb felbontású 1080i technológiát támogatják), de a Canon a másik oldalon, a képrögzítés terén is igyekszik megvetni a lábát a HD világában. A napokban mutatták be az első profiknak szánt HD kamerát a Canon XL-H1-et, ami 9.000 eurós árával itthon biztosan nem lesz tömegtermék, pedig képességei folytán akár nagyobb tévétársaságok közvetítőkamerájaként is megállja majd a helyét.
Üzemanyagcella
A lítium-ion akkumulátorok leváltására készülő üzemanyagcellából ugyan kiállítottak működő példányokat is, a technológia megjelenését a távoli jövőbe prognosztizálták a cellákat bemutató mérnökök. A hidrogént tartalmazó akku a levegőben lévő oxigén és a hidrogén találkozásakor keletkező energiát adja le. Az így keletkező víz vízpára formájában tűnik el. A demonstrációhoz használt akkumulátorok kapacitás terén a jelenlegi akkukhoz hasonlíthatók, de mire tömeggyártásra érik a termék, addigra legalább a mostani teljesítmény négyszeresére lesznek képesek. Az olyan kérdésekre, hogy miként lehet majd az akkut újra hidrogénnel feltölteni, egyelőre még nincs kész válasza a Canonnak.
Mosoly prioritás
A legaranyosabb innovatív fejlesztés az az általam csak mosoly prioritásnak elnevezett funkció, ami a készülő képen nem csak az arcokat ismeri fel, de azt is észreveszi, hogy ki mosolyog és ki nem. Az LCD-n a mosolygó arcok zöld, míg a komorak piros keretet kapnak. A kép abban a pillanatban készül, amikor mindenkin látszik, hogy élvezi amit csinál. Bár a technológia megjelenése az arcelemzéshez szükséges nagy számítási igény miatt jövő év elején még biztosan nem várható a szoftvert már demonstrálták és meglepően jól működött. A képen megjelenő fejeket pillanatok alatt felismerte és a legtöbb esetben a vidámságot is jól azonosította.
 |
 |
Színkezelés
A Microsoft és a Canon együttműködéséről nem is olyan régen adtunk hírt. Ennek lényege többek között az volt, hogy a szoftveróriás a Canon technológiáját választotta a jövőre megjelenő Vista operációs rendszer standard színkezelő eljárásának. Az eredmény: a Vistához kapcsolt összes periféria színtere automatikusan egymáshoz hangolódik, így remélhetőleg elérhető lesz majd az a színhelyesség, amit a pavilon egy eldugott sarkában falra tűzött ruhadarabokkal és azok eredeti méretben kinyomtatott fotóival demonstráltak (az első pillanatban nehéz volt megmondani, hogy melyik az eredeti és melyik a nyomat).
Nagy formátumú nyomtatás
 |
Bár nagy formátumú nyomtatók ma is léteznek, ezek minősége is megfelelő, hiszen általában méterekről nézzük az eredményt, a Canon sátor rögtönzött étteremének paravánjaira kifüggesztett fotók mindenkit tüzetesebb vizsgálatra sarkalltak. A fotók nyomtatásához használt, egyszerűen csak Y nyomtatóként emlegetett masinát meg is találtuk a pavilonban. A prototípus képminősége már messze túlteljesíti az elfogadhatóság feltételeit.
A Bubble Jet technológia a Canon egyik legnagyobb jolly jókere. Nem csak a teljes Pixma család épül erre az évtizedes eljárásra, de a SED panelek gyártásától a DNS molekulák tárgylemezre való nyomtatásáig számos helyen megtalálható.
További fotók a kiállításról
 |
 |
| Konferenciaterem intelligens vetítővel… | … és egérrel |
 |
 |
| HD televíziós kamera prototípus | Profi EF optikák |
 |
 |
| Automatikus témakövetés | Ígéretes, bár egyelőre még könnyen átverhető |
 |
 |
|
Integrált áramkör levilágító optika 1995-ből (összehasonlításként mellé tettek egy nagyobb EF objektívet) |
CMOS lapka |
 |
 |
| A jövő videokamerája | Hogy miért pont kerek, az nem derült ki |
 |
 |
| Hordozható fotónyomtató | Digitális fotóalbum |
 |
 |
| Átlátszó gépek a jövőből? | Érdekes fikció |
 |
 |
Canon Expo 2010
A helyszínen csak kapkodtuk a fejünket – hiszen lényegében egy délután alatt kellett mindent kipróbálnunk – itthon azonban alig győztem összeszedni a gondolataimat. Az 5 évvel ezelőtt bejelentett Bubble Jet nyomtatós fényképezőgépből ugyan sosem lett sorozatgyártott termék, az az elgondolás képzi a mai Seplhy nyomtatók alapját. A Párizsban látottak nagy része valószínűleg szintén a prototípusok múzeumában végzi, de a SED tv, a wi-fi-s fényképezőgép és az OLED monitorok megjelenésére 2006-ban szinte biztosan sor kerül.
