Kipróbáltuk: Canon PowerShot SX210 IS teszt

Bevezetés és újdonságok

Bevezetés

Igény mindig is volt a nagy zoomra. Sőt a legfontosabb szempontok egyike ez sok választónál. Úgy tíz éve mindez a nagy, DSLR méret közeli monstrumok kiváltsága volt, akkoriban még 6-10x-es átfogással. Aztán néhány éve néhány gyártó gondolt egy merészet, vagy inkább konstruált, és elkezdték ontani a zsebben hordható nagy zoomátfogású kompaktokat is. A nép pedig rámozdult és úgy tűnik veszi, hiszen manapság majd minden nagyobb gyártó kínál ilyen apróságot, amin büszkén virít a ’10x’. A Canon a PowerShot SX100 IS-sel kezdte a sort, majd az SX110 IS és SX120IS modellekkel folytatta, hogy aztán 2009-ben már a szinte ultrakompakt méretű SX200 IS képviselje náluk ezt a kategóriát. Az idei jelölt az SX210 IS nevet kapta, és mind méretében, mind hihetetlen zoomátfogásában sikerült újat hoznia.

Változás három generáció alatt
balra: Canon PowerShot SX110 IS
jobbra: Canon PowerShot SX210 IS

SX200 IS vs. SX210 IS

Ha egymás mellé tesszük a tavalyi és az idei modellt szemből alig fedezhető fel a változás, fentről nézve azonban nyilvánvaló, hogy az új gép sokkal vékonyabb lett, szinte megidézve az ultrakompakt kategóriát. Már-már földöntúlinak tűnik, hogyan férhetett el, egy ilyen vékony kis vázban egy 14x-es átfogású zoomoptika, mert bizony az SX210 IS ezt kínálja a korábbi 12x-es átfogáshoz képest. Az ezúttal is 28mm-nek megfelelő nagylátószög fényerején is sikerült egy cseppet javítani, a tele vég nagyobb, ekv. 392mm-es gyújtótávolsága viszont ront egy kissé az elérhető fényerőn. Az új optika egy kissé az élességállítási távolságokat is átrendezte. Elfelejthetjük a 0 cm-es munkatávot és a Super Macro módot. Helyette 5 cm-ről lőhetünk makró képeket.

A szenzor mérete maradt a régi, felbontása viszont újra nőtt, mégpedig 14,5 megapixelre, ami néhány új képfelbontást is hoz. Ugyanaz a feldolgozó processzorunk is és persze az érzékenységi tartomány is változatlan. Egyetlen kivétel a Kevés fény témamód, amely most egy egész fényértékkel jobb érzékenységet, ISO6400-es maximumot kínál. A nagyobb felbontás persze a sorozat módnak nem tett jót, lassabb képfrissítésre számíthatunk, bár nem számottevően. A „sötét” helyzetet az új, gyorsabb sorozatmód talán egy kicsit színesíti.

balra: Panasonic Lumix DMC-TZ10
jobbra: Canon PowerShot SX210 IS

A külső különbségek nem csak a vastagságban , de a két gép hátuljára pillantva is nyilvánvalóak, és itt a kijelzőre gondolok. Az SX210 IS-ben ugyanakkora képátlójú és felbontású LCD monitor található, mint az elődben, csupán az oldalarányuk különbözik. Az új gép 16:9 oldalarányút kapott, a hagyományos 4:3-ossal szemben, amely emellett jobb képminőséggel is kecsegtet.

A videó szintén a régi, annyi különbséggel, hogy a hangot sztereóban képes rögzíteni a gép. Az apróbb szoftveres újdonságok közül megemlítenénk az új témamódokat, például a halszem, vagy dioráma (makett) effektust, a legnagyobb kapacitású SDXC, valamint az Eye-Fi memóriakártyák támogatását.