Röviden: Sony DSC-P200 teszt

0

Többektől hallottam olyan kirohanásokat az elmúlt fél évben, hogy miért kellett kihoznia egyik vagy másik gyártónak valamelyik régi gépét minimális változtatással teljesen új név alatt. Tény, hogy a gyártók névadási mechanizmusa néhol kicsit kusza, de a fejlesztések és a bejelentések mögötti kényszer okai mindenütt felismerhetők.



Elérkeztünk arra a pontra a digitális fényképezőgépek fejlesztése terén, amikor a felbontást már nem érdemes tovább növelni, mert nincs rá szükség (hogy a növekvő zajról ne is beszéljünk), a fényképezőgépek méretét pedig praktikus okokból nem célszerű tovább csökkenteni. A vevők (mi) azonban továbbra is elvárják, hogy a gyártók félévente újabb és újabb modellekkel jelenjenek meg a piacon. Nekiláttak hát csiszolni a készülékeket, először kívülről, majd belülről (főleg szoftver területén), így születtek az utóbbi időben az elődöktől leginkább csak külsejükben eltérő új modellek. Ilyen frissítés eredménye a Sony CyberShot DSC-P200 is.





A DSC-P150 modelltől paramétereiben alig eltérő fényképezőgép egy jól sikerült, kiforrott darab, a P sorozat csúcsmodelljének sokadik generációja. A vékony felépítésnek, az apró méretnek és a fém borításnak köszönhetően a legelegánsabb gépek közé sorolandó.

Optika

A háromszoros zoomtartományú (38-114 mm) optika nem változott, fényereje nagy látószögnél átlagos, telénél kicsit átlag alatti. Képalkotás terén azonban nem lehet rá panasz: a sarkokban is kellően éles rajzolatú, bár némi fényerőveszteség tapasztalható. A nagyítás 8 lépésben állítható, és a makró mód tele állásban is használható. Ilyenkor legkisebb tárgytávolságból a képet kitöltő téma szélessége kb. 9 cm. Nagy látószög állásban már egy 6,2 cm-es témáról is lehet teljes képet kitöltő fotót készíteni.

A vaku és az optika közötti távolság a gép méreteihez képest igen nagy, 4,5 cm, így a vörös-szem effektus előfordulásának veszélye csak közepesen nagy. A piros szemek esélyeit a menüből kiválasztható vörös-szem csökkentő mód kiválasztásával tovább ronthatjuk. A vakut automatikus, derítés és hosszú szinkron módban lehet használni, de a teljes tiltás is megoldható.

A külső mellett az LCD méretének növekedését érdemes még megemlíteni: míg a P150 képernyője 1,8″-es volt, addig a P200-ra egy új, 130.000 pixel felbontású 2″ képátlójú kijelzőt tettek.

A kezelőfelület lényegében maradt a régi, de nem is baj, hiszen egész jól használható. Ez az a terület, amit a Sony mérnökök a P sorozat korábbi generációin már nagyon precízen kidolgoztak.

Képminőség

Örök probléma, hogy a felbontás növekedésével csökken a pixelek fizikai mérete, így azok egységnyi idő alatt kevesebb fény begyűjtésére képesek. Emiatt nő a jelerősítés mértéke, ami nincs jó hatással a jel/zaj arányra. Ez a képeken mindenféle színű pixelek, illetve homogén részeknél enyhén szemcsés felület formájában jelenik meg. A zaj ugyan szoftveres megoldásokkal csökkenthető, de a szoftver nem képes biztosan eldönteni egy pixelről, hogy annak színe egy szükséges részlet vagy a zaj miatt tér el a környezetétől.

A látszólag megoldhatatlan probléma orvoslására egyre elfogadhatóbb megoldásokat felvonultató gyártók közé tartozik a Sony is. Bár az érzékelőméret (1/1,8″) és a nagy felbontás miatt sok zajra és kevés valódi részletre számítottunk, tesztképeink azt mutatják, hogy a képzajt (legalábbis ISO 100-as érzékenységnél) a Sony mérnökeinek sikerült egész alacsony szinten tartani, miközben a kép részletgazdagsága az 5 megapixeles felbontáshoz képest nőtt (még ha nem is túl sokat). Bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy otthoni kompakt fényképezőgépnek feltétlen 7 megapixelesnek kell lennie (egy maximális felbontású kép JPEG formátumban 2,8-3,3 MB, aminek a kezelése már komolyabb számítógépet is igényel), de a P200-as képminősége nem okozott csalódást.

Az újdonságok között megemlítendő (és a képminőségre is jótékony hatással van), hogy a korábbi automatikus és előre beállított fehéregyensúly értékek mellett a Cyber-shot DSC-P200-ban egyedi érték megadására is van lehetőség.

Áramellátás, memória

Az áramellátás és a memóriakártya terén nincs változás. Az energiáról a Sony InfoLithium technológiája gondoskodik (NP-FR1: 4,4 Wh, 3,6V), aminek előnye, hogy a még hátralévő időt percben mutatja a gép. A képek mentésére Memory Stick Pro használható.



A fényképezőgép mellett a dobozban a következő tartozékokat találtuk:

  • akku
  • 32 MB MS
  • hólózati adapter
  • videó kábel
  • usb kábel
  • szoftver cd
  • használati útmutató

Értékelés


A Sony Cyber-shot DSC-P sorozat aktuálisan legfelső tagja mindig is az igényes vásárlók egyik kedvenc gépe volt. Azzal, hogy a már kiforrottnak tűnő gépeket időről időre előveszik és a vásárlói igények változásainak megfelelően kicsit finomítanak rajta azt eredményezi, hogy ezek a gépek mindig elégedettséggel töltik el tulajdonosaikat. A P200 semmiképpen sem azoknak készült, akik az elmúlt 1-2 évben P100-at, P120-at vagy P150-est vettek. Ők biztosan még ma is elégedettek a gépükkel. Inkább azok érdeklődésére tarthat számot, akik most tervezik nagy felbontású, jó képminőségű és remek felépítésű elegáns gép vásárlását.

A készüléket a Sony Hungáriától kaptuk a kipróbálás idejére. Köszönjük!