Röviden: Sony DSC-T1 teszt

A Sony DSC-T1 külseje leginkább egy cigarettatárcára, esetleg laposüvegre emlékeztetett. Ezt egyrészt fém vázának, másrészt hihetetlen vékonyságának köszönheti. A mindössze 21mm-es vastagság már önmagában is feltűnővé teszi ezt a gépet, de az a tény, hogy a hasonló méretű gépeknél jóval többet tud, igazi kuriózummá avatja.

Úgy látszik a Sony mérnökei megmutatják a másik oldalukat is: az U-sorozat 1"-os LCD-i után most hatalmas, 2,5 inch átmérőjű Hybrid LCD kijelzőt használtak fel. Ez a megjelenítő a gép hátlapjának nagyjából a kétharmadát foglalja el, a nagy méretnek köszönhetően még a nagymama is látni fogja a családi képeket. Ha mégsem, a visszajátszáskor ötszörös nagyítás segítségével nézhetjük meg a részletgazdag képek minden pontját. A képernyőn három lépésben jeleníthető meg az információk sokasága: az akkumulátor állapota, a képminőség, a hátralévő képek száma, a programok és az élő hisztogram. Az LCD frissítése mérete ellenére is igen gyors, hirtelen mozdulatoknál is képes volt követni az élőképet.

A gép nyolc helyszínbeállítással (Scene) segíti gazdáját a legoptimálisabb képek készítésében. Ezen túl, a gépet Program funkcióba kapcsolva, lehetőség van +-2Fé értékben expozíció korrekcióra, a fénymérés (Multi, Center, Spot), illetve öt lépésben manuális fókusz beállítására. Az automata fehéregyensúly mellett öt beállítás közül lehet választani: napos, felhős, neoncső, izzó és vaku. Három ISO érték megadására is lehetőség van: 100, 200 vagy 400-as értékek választhatók, de általában megfogalmazható, hogy magasabb ISO-értékek mellet zajosak lesznek a képek.

A záridő és a blende manuális állítására nincs lehetőség, de ezeknek értékéről minden kép előtt az exponáló gombot félig lenyomva tájékoztatást kap a használó. Egyébként az egy másodperces leghosszab záridő kevésnek tűnhet annak, aki éjszakai képeket szeretne ezzel a géppel készíteni. Ráadásul az éjszaki fotózást nem csak a záridő nehezíti meg, ugyanis a T1-en nincs állványmenet, kisasztalt meg nem szívesen visznek magukkal fotósok. Ebből a meggondolásból az 1 mp-es záridő már teljesen feleslegesenek is tűnik. Aki nem elégszik meg színes képekkel, az a T1-gyel negatív, szépia és solarized képeket készíthet. Külön öröm, hogy a T1-gyel készített képek öt másodpercnyi hanggal kommentálhatók.

Sajnos a T1 sorozatfelvételi képessége nem túl meggyőző, mindössze négy képet készít két másodperc alatt Speed és Framing Burst üzemmódban. Ezt ellensúlyozandó Multi Brust üzemmódban 16 kép készíthető, melyeket a gép egyetlen, mindössze egy megapixel felbontású képre helyez. Természetesen videófelvétel is készíthető a T1-gyel, 640x480-as felbontásban 30 kép/mp sebességgel, aminek hossza csak a kártya kapacitásától függ. Sajnos videófelvételkor a zoom nem használható. Visszajátszáskor akár meg is lehet vágni a filmet, a tíz képenkénti ugrásoknak köszönhetően viszonylag pontosan. A géphez a gyártó videó-kábelt is mellékelt, ennek segítségével akár tévén is megnézhetők a képek és persze a videók.

A vakut három különböző erősségűre lehet állítani: High, Normal, Low. Sajnos teljesítménye így sem jobb egy átlagos kisgép vakujánál. Ráadásul a vaku igen közel került az optikához, ezért még ha be is kapcsoljuk a vörösszem-hatás-csökkentőt, gyakran találhatók vörös szemű egyének a képeken.

A T1-et öt megapixeles effektív felbontása kiemeli a hasonlóan vékony ultra kompakt gépek sorából. A géppel öt különböző méretű képeket kaphatunk: a legnagyobb 2592 x 1944 pixelestől egész a VGA felbontásig van választás, és hogy a fontos képekből ne vágjanak le, amikor papírkép lesz belőle, 3:2-es oldalaránnyal is készíthetjük felvételeinket. A képek megfelelő részletgazdagságúak, de legnagyobb bánatomra már félhomályban, vagy annál kicsit sötétebb helyen fényképezve gyakran előfordult zajosodás. Ráadásul auto beállítás mellett zavarba ejtően lágyak lettek a képek, időnként nehéz volt eldönteni, hogy életlenek, bemozdultak, vagy csak nagyon lágyak. Ezen azonban lehet segíteni, a Saturation, Contrast, Sharpness menükben a képek színtelítettségét, kontrasztját és élességét lehet növelni, vagy éppen csökkenteni.

Az 5 megapixel egy ekkora gépnél talán soknak is tűnhet, de nem árt például akkor, ha egy-egy képet A4-es méretben szeretnénk kinyomtatni és bekeretezni. A feladatot mi a szerkesztőségi Canon i965-ös fotónyomtatón próbáltuk. A Sony DSC-T1 képei nem csak matematikailag, de a gyakorlatban is alkalmasak az A4-es méretben való nyomtatásra.

A gép egyik nagy érdekessége a Carl Zeiss Vario-Tessar gyártmányú optikája. Ugyanis ez egy apró, háromszoros zoomos optika, azaz 7,7-23,1 mm-es gyújtótávolsággal rendelkezik (kisfilmes rendszerbe átszámolva 38-114 mm). A mérnökök munkáját dícséri, hogy az optika nem nyúlik ki a gépből, azt a gépben függőlegesen helyezték el. A hasonló háromszoros optikáktól eltérően a T1 optikája 16 lépésben állítható, ami nagyjából duplája az átlagosnak. A T1 makró tulajdonságai átlagosak, 5 cm a legkisebb közelpont, ahonnan öt és fél cm-es területet képes befogni. De a makró képek kedvelőinek jó hír: Magnifying Glass üzemmódba kapcsolva akár egy cm-re is megközelíthető a téma, ekkor 12 mm-es a legkisebb befogható terület szélessége. Ezzel a T1 messze felűlmúlja kategóriájának gépeit.

• InfoLithium akkumulátor
• dokkolóegység, mely alaptartozék, és érdekessége, hogy azon keresztül tölteni lehet vagy videóhoz kapcsolni, illetve állványként használva visszajátszhatók a képek
• 32MB-os MemoryStick Duo kártya és a hozzávaló adapter. Érdemes rögtön egy legalább 128MB-os kártyát beszerezni, hogy a képeket nagy felbontásban lehessen készíteni.
• csuklószíj, melynek használatát csak ajánlani tudom, egy ilyen vékony gép hajlamos kicsúszni az ember kezéből.

Mindent egybevetve a Sony DSC-T1 egy sor újdonságot felsorakoztató, nagy teljesítményű kompakt gép, mely mind méretében, mind tudásában kielégíti akár a nagyobb igényeket is. Elég kicsi, hogy elférjen egy zsebben, vagy táskában, és elég sokat tud ahhoz, hogy mindig jó képeket készíthessünk vele.