Felépítés II.
LCD és kereső
A tavalyi modell LCD-jére aztán tényleg nem lehetett panasz. Mind méretében (3”), mind felbontásában (920K) igazodott a kor elvárásaihoz. Az EOS-550D-nél mégis egy lépéssel tovább ment a gyártó. Az új ClearView LCD képernyő ugyanúgy 3” képátlójú, mint elődje, de az „elavult” 4:3 oldalarány helyett most a szenzorral megegyező, 3:2-es oldalarányt kapunk. Ez kényelmesebb a fotók visszajátszásakor, vagy élőképes képkomponáláskor, sőt a HD videók is egy kicsit nagyobb méretben jelenhetnek meg.
Ezzel együtt a szinte kiváló felbontáson is sikerült egy kicsit emelni. Az új kijelző 1,04 millió képpontot tartalmaz és a korábbihoz hasonlóan gyönyörű részletességet, színeket, kontrasztot és jó dinamikaátfogást nyújt. Világossága 7 fokozatban állítható. Képminőségét a nagy betekintési szög és a dupla tükröződésmentesítő bevonat is javítja. A betekintési szögnél ~160 fokot ad meg a gyártó, az előd 170 fokos értékével szemben, de a gyakorlatban nem sok különbség vehető észre.
Egyébként a kijelző és a gép keresője egyéb tulajdonságaikban, illetve a megjelenített adatokban pontosan megegyeznek az 500D-nél használttal, ezért engedtessék meg nekem, hogy idemásoljam a korábbi tesztnél írtakat:
„Mivel az EOS-550D nem kapott külön státuszkijelzőt (ez ebben a kategóriában a méret miatt nem jellemző), a felvételi információk a korábbi típusokhoz hasonlóan szintén az LCD-n jelennek meg. A státusz képernyőt a DISP gombbal kapcsolhatjuk be és ki, illetve a menüben meghatározhatjuk a háttér és a betűk színét is. A képernyőadatok elrendezése nem sokat változott, újdonság viszont az úgynevezett Gyorsvezérlés képernyő, amely a SET gomb lenyomása után lehetővé teszi, hogy az összes státusz adat között lépdeljünk, és a vezérlőtárcsával azonnal megváltoztassuk az értéküket. Ezzel tovább javult a gép kezelhetősége, hiszen szinte minden fontos opcióhoz egyszerre hozzáférünk, mintha egy gyorsmenüben válogatnánk. A következő beállítások módosíthatók itt: záridő, rekesz, érzékenység, expozíció kompenzáció, vaku exp. kompenzáció, képstílus, fehéregyensúly, fénymérési mód, képméret/minőség, AF-mód, felvételi üzemmód.
A képek év videók lejátszásához a gép hátulján egy külön gombot kapunk . A képek között a jobb/bal gombbal lapozhatunk egyesével, nagyobb lépésekben pedig a fel-le billentyűkkel. A DISP gomb szintén a képadatok ablakainak váltására szolgál, így a nagy nézőképes és minimális adatkijelzést nyújtó képernyő mellett megjeleníthetjük az adott fotó sorszámát és minőségi adatait, valamint a kisebb nézőképes képernyőn a részletes felvételi információkat, világossági és/vagy RGB hisztogramot, valamint a kiégett területek villogtatását. A hüvelykujji részre eső két gombbal nagyíthatjuk, vagy kicsinyíthetjük a kép nézetét. A bal oldali gomb 4 és 9 képes előnézeti képernyőket is a kijelzőre varázsol, míg a jobb gombbal 10×-es értékig nagyítható a kép. A korábbi modellek nagyítási minősége szerencsére a múlté. Korábban csak egy gyenge felbontású előnézeti képet nagyíthattunk ki, így az élesség pontos ellenőrzése lehetetlen volt. Most jelentősen javult a szolgáltatás és végre már erre is lehetőségünk lesz. Nagyított nézetben az iránygombokkal görgethetjük a kivágást, míg a vezérlőtárcsával léptethetünk egyet-egyet a képeken, így azonos témáról készült fotók esetén rögtön összehasonlítható az adott részlet élessége.
A kereső betekintő nyílása alatti szemérzékelő az optikai keresőbe pillantva kikapcsolja a státusz képernyőt, szemünket eltávolítva pedig újra aktiválja az LCD-t. A keresőkép élessége a szemkagyló jobb oldalán lévő dioptriaszabályzó kerékkel állítható, -3 – +1 dioptria között. Mérete és technikai adatai megegyeznek az előddel. Lefedettsége 95%-os, nagyítása pedig 0,87×-os. Ez egy maximális (elméleti) méretű kisfilmes kereső 51,7%-át jelenti, illetve 20,4 fokos szög alatt látható képet, ami egy 17 colos monitor 96 cm-ről való látványának felel meg.
A kereső státuszsorában szintén a korábbihoz hasonló adatok jelennek meg: AE-zár, vaku készenlét, nagysebességű vakuszinkron, vakuexpozíció, záridő, rekeszérték, expozíciós skála, érzékenység, csúcsfény árnyalat elsőbbség, fehéregyensúly korrekció, fekete-fehér mód, sorozatban hátralévő képek száma, valamint fókusz kijelzés. Ezek közül a csúcsfény árnyalat elsőbbség ikonja nem szerepelt az elődben, mivel ott még nem volt ilyen szolgáltatás.”
Élőkép (Live View)
Változatlan a Canon EOS-550D élőkép szolgáltatása is, azzal a különbséggel, hogy a LiveView szolgáltatás bekapcsolására egy új gombot kapunk, amely egy kicsit kényelmesebb helyre került.
Az automata élességállítás az exponáló- és(vagy) a hátsó * gombbal aktiválható és háromféle lehet:
Élőképes: az automata élességállítás kontrasztérzékelős elven működik, hasonlóan a kompakt gépekhez. Előnye, hogy fókuszálás közben nincs zavaró tükörcsapkodás és a teljes képmezőn 47 × 15 élességállítási mezőt választhatunk ki az iránygombok segítségével. Hátránya, hogy lassúk, ami akár több másodperces élességállítást is jelenthez, ezért főleg nem mozgó témákhoz ajánlott.
Gyors: a készülék a rendszer hagyományos, fáziseltérésen-alapuló, 9 mezős élességállítását használja. Ez a többi DSLR-hez hasonlóan általában gyors (az objektív is meghatározó a sebesség tekintetében), de használatakor a tükröt eredeti helyzetébe kell állítani, ami a beállítás néhány tized másodperce alatt elveszi az élőképet és zavaró tükörhanggal is jár. A beállítás végeztével a tükör újra felcsapódik.
Arcérzékelő: a kontrasztérzékelő AF-rendszer emberi arcot, vagy arcokat keres a képmezőben és ezekre állítja az élességet. Az észlelt arcok körül egy fókuszkeret jelenik meg, amely a helyes élesség megtalálásakor zöldre vált.
Az élőkép mód legfontosabb beállításait a „Q”-gombbal érhetjük el, mely belépést enged a képernyő bal oldalán látható gyorsmenübe. Ha a menü nem látszik a DISP gombbal jeleníthető meg. A gyorsmenüben a fehéregyensúly, a képstílusok, a megvilágítás optimalizáció (ez újdonság ennél a modellnél), a képméret és minőség, a meghajtási mód (egyképes, sorozat, önkioldó), valamint a fenti három AF üzemmód állítható be.
Az élőképes kijelzés alatti státuszsorban nagyjából ugyanazokat a felvételi adatokat kapjuk, mint az optikai keresőben. Ez a záridő, rekeszérték, expozíciós skála, vakumód, hátralévő képek száma, érzékenység, valamint az akku töltöttsége. A DISP gombbal eltüntethetők az adatok, illetve élő hisztogram, valamint kétféle kompozíciós segédrács kijelzést is megjeleníthetünk, ha előzőleg engedélyeztük őket a menüben. A 3:2 oldalarány miatt a státuszsor az élőkép fölött, félig áttetsző háttérrel kapott helyet.
Élességállítás, fénymérés
Ahogy említettem, a fényképezőgép alap fókuszrendszere fáziseltérés elvén alapul és ugyanaz, a 9-mezős rendszer, melyet az EOS-500D-ben megismertünk. A középső zóna keresztszenzoros. A 9 mező gyémánt alakzatban helyezkedik el, és a hátoldal jobb felső sarkában található gombot lenyomva, majd a vezérlőtárcsát elforgatva, választhatjuk ki a nekünk tetszőt. A mezőket jelző kis négyzetek a kereső mattüvegén is megjelennek. Az élesség megtalálásakor a választott mezőt jelző négyzet közepén egy kis piros LED villan fel. A beállított élességet jelzi a kereső alsó státuszsorának jobb oldalán felvillanó zöld lámpácska is. A villogó jelzés a sikertelen élességállításra figyelmeztet.
A jobb iránygombbal előhívható menüben találjuk az automata élességállítás működési módjait, melyek a következők:
- One Shot: egyszeri (rögzített) fókusz. Az exponáló, vagy a *-gombot lenyomva indul és a gomb nyomvatartása alatt a beállított fókuszpontra eső téma távolságán marad. Ha a téma elmozdul a beállítás nem változik.
- AI Servo: folyamatos (követő) fókusz, mely hasonlóan aktiválható, mint az előző mód, de a beállított mező alatti téma elmozdulása esetén – pl. közeledésekor – folyamatosan leköveti azt.
- AI Focus: automata módválasztás, mely a téma jellegétől függően választ a fenti két beállítás között. Statikus témánál egyszeri (rögzített), mozgónál pedig követő fókusz használ.
Az automata élességállítás, normál körülmények között, ISO100 érzékenységnél kb. -0,5 és 18 fényértéktartományban működőképes. Gyenge megvilágítási helyzetben használhatunk AF-segédfényt, melyet a beépített vaku, vagy a külső vaku előzetes felvillanás sorozata biztosít. Az 550D-nél egy plusz opciót is kapunk, amely csak a külső egység infra AF segédfényét engedélyezi.
A kézi élességállítás az ismert módszer szerint, az objektíven lévő fókuszkapcsoló MF állásba kattintásával és a fókuszgyűrűvel történhet. Élőkép módban használhatjuk a jobb felső sarokban lévő nagyító gombot (eredetileg AF mező kiválasztó), melynek lenyomásával 5x, majd 10x-es nagyítás érhető el, ezáltal állványon könnyebb az élesség manuális beállítása.
A fénymérés tekintetében előrelépésről számolhatunk be, hiszen a teljes képterület eddig 35-zónára oszlott, most viszont 63-at kapunk, egyenesen az EOS-7D modellből átmentve. Ez elvileg még pontosabb mérést tesz lehetővé. Egyebekben nincs változás az elődnél megismert fénymérési beállításokban. Most is négy üzemmód választható:
- Kiértékelő: a képkivágás teljes egészén mér (63 mezőben). A legtöbb fotótéma esetén hatásos.
- Részleges: a kép közepének 9%-át használva mér. Tárgy és portréfotózáshoz ideális.
- Szpot: a képközép 4%-án mér. Túlzott világosság különbségű főtéma és háttér esetén, vagy pl. makrofotózásnál alkalmazható.
- Középre súlyozott átlag: a teljes képmezőben mér de fokozott súllyal veszi figyelembe a képközép eredményét.
A fénymérés az exponáló, vagy a * gombbal aktiválható, illetve az utóbbival értékei is rögzíthetők. A fénymérő ISO100 érzékenységnél, EF 50mm F1,4 objektívet használva, kb. 1-20 fényérték tartományban működőképes.
Vaku
A beépített vaku egy kicsivel talán magasabbra, 9,5 cm-re nyílik, mint az 500D-ben, ami egy ilyen kis géphez mérten igen jó érték. Már csak azért is, mert közepesen nagy objektívnél, vagy a napellenzőt fennhagyva sem kell feltétlenül aggódnunk, hogy a belső vaku árnyékot hagy a képen. Nyitására a bal oldalán lévő gomb használható. Lezárnunk kézzel kell. Felnyitni, vagyis bekapcsolni, csak a kreatív felvételi módokban kell, az automatikus témaprogramoknál a gép dönti el, hogy használja, vagy sem.
A vaku az alábbi üzemmódokban használható: kikapcsolt, derítő (mindig villan), vörösszem csökkentő elővillanás (bármely módban), szinkron 1. és 2. redőnyre. A menüben azt is meghatározhatjuk, hogy a beépített vaku kiértékelő, vagy átlagoló mérés alapján működjön, illetve +/-2 fényérték között, 1/3 Fé lépésekben szabályozható a teljesítménye.
Kulcsszáma 13-as, azaz 18mm-en, ISO100 érzékenység és F3,5 rekesz mellett 3,7 m-ig nyújt hatásos megvilágítást.
Persze külső vaku is csatlakoztatható a gép tetején lévő vakupapucsra. Elsősorban a Canon által ajánlott Speedlite sorozatú E-TTL2 rendszervakuk, hiszen ezekkel a legproblémamentesebb a gép kommunikációja. Ilyen az előddel együtt kiadott, 27-es kulcsszámú, Canon Speedlite 270EX is, mely a Canon jelenlegi legolcsóbb rendszervakuja. A vakucsatlakozó hagyományos, középérintkezős villanókat is fogad, de ezeknél ügyelnünk kell az alacsony kapocsfeszültségre.
Csatlakozók, akku, memóriakártya
Ha félrehajtjuk a készülék bal oldalán megbújó gumifedelet négy csatlakozót láthatunk, egyel többet, mint az elődben. A plusz jövevény a már említett sztereó mikrofon bemenet, mely legfölül kapott helyet. Alatta található a vezetékes távkioldó (RS-60E3) aljzata. Az EOS-550D infra-távkioldóval is használható. A gép mellé egy új típust is bejelentett a gyártó RC-6 néven, amely maximum 5 méteres távolságig használható, és nem csak az állóképek rögzítése, de a videofelvétel is elindítható vele. A csatlakozósort az analóg A/V kimenet folytatja, mely egyben USB 2.0 Hi-speed kivezetés is. Legalul egy HDMI (mini-C) aljzat kapott helyet a HDTV-khez való csatlakozáshoz.
Új típusú lítium-ion akkumulátort (LP-E8) és töltőt (LC-E8) kapott az 550D, mely ezúttal 1120 mAh kapacitású, egy apró lépéssel túllicitálva a korábbi modellt. A gyári mérések szerint ez az apró lépés kb. 10%-os pluszt jelent a készíthető képek számában, amely így egy feltöltéssel 440 felvétel. A korábban bemutatott portrémarkolat az akkumulátor, markolatban kialakított foglalatába csatlakozik. A foglalat ajtaja a markolat felhelyezése előtt kipattintható a helyéről.
A markolat jobb oldalán egy hátrahúzható, fémzsanéros műanyagajtó mögött található az SD és SDHC (Secure Digital és Secure Digital High Capacity) memóriakártyák fogadására alkalmas foglalat. A Canon EOS-550D újdonsága, hogy SDXC (eXtended Capacity), tehát 32 GB, vagy afölötti, kártyákat is képes fogadni.
