Felépítés
Ergonómia, kezelés
A külső megint változott kicsit, de azért jellegzetesek a canonos vonások. Legalább 1 centivel szélesebb ás leheletnyivel magasabb lett az új modell, tömege viszont nem nőtt számottevően.
A 600D gömbölydedebb formavilága és a drágább modellekre hasonlítani kezdő prizmaháza most újra sarkosabb éleket kapott. Egy hajszálnyival javult a kivitel minősége is, de nekem ezzel az elődnél sem volt dolgom. Azért a 60D minőségét nem éri el a gép, de a kicsit elnagyolt, viszont ezáltal kényelmes kezelőszerv elrendezésű, polikarbonát váz tökéletesen megfelel árkategóriájának. Egyedül a markolat mérete kicsi még mindig, de legalább kényelmes gumiborítású, sőt ez a borítás a készülék bal oldalán is visszaköszön (mint a 600D-n).
Szembetűnő külső változás nincs a gépen. Egyedül a vaku fölötti sztereó mikrofon tűnhet fel mint újdonság. A hátlapon a kereső betekintő nyílása fölé ismét visszatették a szemérzékelőt, mely a korábbi modellről eltűnt.
A gombok elrendezése és formája is ismerős lehet. Minimális apróságokban változtattak csak rajtuk, leginkább a DISP gomb hiánya és a jobban kitapogatható ISO gomb tűnt fel, valamint a bekapcsoló kar harmadik állása, mely videó módba kapcsolja a gépet. Az üzemmód választó tárcsa szintén kényelmes, egy kicsit határozottabban jár, mint elődje. Sajnos a 650D-n sincs programozható funkciógomb. Ez a nagyobb modellek kiváltsága maradt.
Optika
Az EOS-650D marad a Canon jól bevált cserélhető objektíves rendszerénél. A hagyományos, full frame gépekre is csatlakoztatható EF objektívek mellett továbbra is használhatjuk az EF-S jelzésűeket is. A gyártó saját kínálatából kb. 70 objektív közül válogathatunk.
Az érzékelő egyedi APS-C mérete miatt minden csatlakoztatott objektívnél 1,6-os gyújtótávolság szorzóval kell számolnunk. Egy 18-55mm-es objektív esetén ez kb. 29-88mm-nek megfelelő tartományt jelent a látószög szempontjából.
A 650D-vel egy időben a Canon két új objektívet is bejelentett. Egyikük a megújult EF-S 18-135mm F3,5-5,6 IS STM. Nevéből csak az STM jelzés kíván magyarázatot, hiszen az optika zömében ugyanazt nyújtja mint elődje. Az STM egy újfajta léptetőmotoros AF meghajtásra utal, mely rendkívül csendes és egyenletes, főleg videofelvételhez optimalizált automata élességállítást tesz lehetővé. Nagyjából az alap DC és a fejlett USM motor közé sorolhatjuk. Jobb és halkabb a DC-nél, de az USM sebességét azért nem éri el. Pár perces próbám során a csendességét mindenképpen hozta.
Az új 18-135mm-es kiválóan használható majd utazó mindenes optikaként, APS vázakon 29-216mm-es tartománnyal. A most kiadott frissítés jobb építési minőséget és rövidebb közelpontot kapott, alján pedig egy LOCK gombot, mellyel nagylátószög állásban rögzíthető, így saját tömegénél fogva nem tekeredik ki a tubus, és mászik el a zoom.
A másik optika még különlegesebb, mivel ez az első Canon által kiadott pancake objektív, mely mindössze 22,8 mm hosszú és 130 gramm tömegű. EF objektívről van szó, vagyis APS szenzoros gépek mellett fullframe modelleken is gond nélkül használható. 40mm-es gyújtótávolságot, 1:2,8 fényerőt, és kiváló építési minőséget kínál. Ebben is STM motor dolgozik. Videózásra jó választás, ha egy jobb fényerejű normálobjektívre vágyunk, bár elsősorban fullframe szenzorhoz érzem ideálisnak ezt a látószöget. A kézi fókusz gyűrűje az objektív mérete miatt elég kicsi, de precíz és finoman jár. Egyáltalán nem éreztem kényelmetlennek.
Képérzékelő
A képérzékelő méretében és felbontásában sincs változás, de nem teljesen ugyanazt kapjuk, mint az eggyel korábbi modellben. A 650D-be egy APS-C méretű (22,3 x 14,9 mm), kimeneti felbontását tekintve 18 megapixeles, Hibrid CMOS szenzor került. A „hibrid” jelölés az autofókusz rendszerre vonatkozik, mivel az érzékelő bizonyos, a képmező közepén elhelyezett pixeleit fázis-különbségen alapuló élességállításhoz fejlesztették ki.
A Canon hivatalos magyarázata a technológiához (frissítve: 2012.06.08., 11:15):
„Az EOS 650D APS-C érzékelő az új hibrid autofókusz rendszerrel együtt érkezik, amely az érzékelő középső pixeleit használja a folyamatos autofókusz használatához Élő nézet módban vagy EOS videók rögzítésekor*. A hibrid AF rendszer a fázisérzékelést és a kontraszt-autofókuszt együtt használja az élesség gyors és pontos, automatikus beállításához.
* Az Élő nézet módban és filmfelvétel közbeni autofókuszhoz léptetőmotoros (STM) Canon objektív használata szükséges.”
A javított szenzor az elődhöz képest egy fényértékkel nagyobb ISO100 és ISO12800 között állítható érzékenység tartományt kapott. Szükség esetén a csúcsérték ISO25600-ig kiterjeszthető. Új szolgáltatása a többképes zajszűrés, mely 4 sorozatban készült fotó egyesítésével szűri a magas érzékenységen készült zajt.
Új a feldolgozó rendszer is, hiszen DIGIC 5 processzor először került ilyen kategóriájú Canon gépbe. A rendszer 14-bites jelfeldolgozást kínál.
Kereső, LCD
A Canon EOS-650D a világ első érintésérzékeny LCD-vel szerelt tükörreflexes fényképezőgépe. Hogy szükség volt-e erre a lépésre az vitatható. Az azonban nem, hogy nagyon kényelmes és jól használható funkcióról van szó, melyről magam is meggyőződhettem. A kijelző kapacitív érintésvezérlést kapott, és támogatja a multi-touch technológiát is.
Nem csak marketing érintőképernyőről van szó, mely egy-két funkciót vezérel. Gyakorlatilag minden téren használhatjuk. Nagyban megkönnyíti a Q gombbal előhívható gyorsmenü és aktív státuszképernyő vezérlését. Kiválóan használható élőkép módban, egyszerűbben navigálhatunk vele a menükben, és a képek visszajátszásánál is jó szolgálatot tesz. A multi-touchnak köszönhetően a fotók többujjas nagyítására is használhatjuk. Ezen felül a kívánt AF-pont kiválasztása is egy mozdulattal elvégezhető, és engedélyezhetjük az érintésérzékeny expozíciót is, melyek összekapcsolásával a képmező bármely pontját megérintve azonnal odaélesít a készülék, majd a fókusz beállítása után rögtön exponál. Kompaktokban is nagyon hasznos funkció, itt sem lesz haszontalan.
Az LCD 3”-os, 1,04 millió képpontos és kihajtható, elforgatható, mint az elődben. A kihajtható panel méretén látszik, hogy van még hely egy 3,2”-os képernyő számára is, úgyhogy nem lennék meglepve, ha a következő modellben ez lenne az egyik újítás.
Olybá tűnt, és ez a Canon képviselője is megerősítette, hogy a kereső terén semmi változás. Nagyítása 0,85x-ös maradt, lefedettsége pedig 95%.
Vaku
A beépített vaku nem változott, ugyanazokat a beállításokat kapta, mint korábban. Érdekessége a 600D-ben feltűnt Speedlite transmitter, melynek segítségével vezeték nélkül vezérelhetünk külső rendszervakukat.
Csatlakozók, akku, memóriakártya
A bal oldalon sorakozó gumifedelek mögé ugyanazok a csatlakozók kerültek mint a 600D-ben. Először is a külön megvehető vezetékes távkioldó aljzata, majd egy sztereó minijack bemenet külső mikrofon számára. A 650D-ben már sztereó mikrofont találunk, de igazán csendes, a szett működési zajait legkevésbé összeszedő hangfelvételt csak egy külső mikrofonnal csinálhatunk.
A következő csatlakozósorba egy kombinált A/V-USB kimenetet és egy mini-C HDMI kimenetet találunk.
Az akkumulátor az előző modellből került át. Az LP-E8 lítium-ion akkumulátor mellé egy saját hálózati töltőt is kapunk, és csakúgy mint a 600D-ben itt is kb. 440 képet készíthetünk egyetlen feltöltéssel.
Nem változott a memóriakártya foglalata sem, mely most is a markolat jobb oldalán nyílik. SD/SDHC és SDXC (UHS-I kompatibilis) kártyákat fogad, mint elődje.
