A kamugép
Amikor, néhány nappal a bejelentése előtt, először hallottam a Nikon D3 specifikációiról, ugyanaz volt a reakcióm, mint szinte mindenkinek. Na, ez kamu! Teljes, kisfilmes képkocka nagyságú (fullframe) érzékelő, 9-11 kép/mp-es sorozattal és kimondani is nagy érzékenységgel, megfejelve egy közel 1 millió képpontos LCD-vel? Nem létezik. Aztán néhány nap múlva már létezett.
Akik követik a japán cég körüli híreket talán emlékeznek még a kétértelmű, sőt inkább a témát megkerülő nyilatkozatokra a Nikon prominensek szájából. Nem tervezik fullframe érzékelős gép bevezetését, tökéletesen elégedettek a DX nyújtotta minőséggel és előnyökkel. Az egyre-másra megjelenő DX-es objektívet is ügyesen altatták a gyanútlan júzereket. Közben pedig már javában rotyogott valami a Nikon kondérban, ami időközben szépen megfőtt. A fogás neve Nikon D3 és a napokban meghívást kaptunk a Nikon képviseletre, hogy – ha kóstolót még nem is – de az illatát megismerhessük a náluk lévő demo példánynak.
Ergonómia
Na, most abba nem mennék bele részletesebben, hogy sportosabb lett a piros csík a markolaton, mert nem sok jelentősége. Különösebben annak sincs, hogy a váz igen masszív és kiválóan összerakott. Ebben a kategóriában ez alap, innen indulunk. Viszont történt néhány apróbb változás a Nikon D2X-hez képest, ami összességében tényleg csak aprócska, de jól mutatja, hogy a gyártó mennyire odafigyelt az apró részletekre.
Néhány gombot kicsit áthelyeztek, így kényelmesebb a kezelésük. Ilyen a korábban magasabban lévő AF-L/AE-L gomb a váz hátulján. Kiemelték a többirányú tárcsát is, de ami legjobban megfogott azok az enyhén döntött szögben elhelyezett vezérlőtárcsák voltak. Elhelyezésüknél figyelembe vették a kéz pozícióját és a kényelmet. Ami viszont nem tetszett, az a portréállás markolatának fogása. Ugyanaz a szögletes, mély, de keskeny markolat, mint a Nikon D2X-nél. A függőleges markolat kényelméhez nem is mérhető.
Apróság, de végre kicserélték a gép elején lévő vakuszinkron- és távkioldó csatlakozójának csavaros fedőkupakjait. A lecsavart sapkákat egy szórakozottabb fotós hamar elveszthette, a mostani gumi fedlapok viszont nem igényelnek „törődést”.
A mostani trendhez igazodva az LCD monitoron is bekapcsolhatjuk a legfontosabb felvételi infók státusz kijelzését, és szintén a részletekre való odafigyelést dicséri, hogy változó fényviszonyok között a feliratok háttere is változik. Mindez a jobb láthatóság kedvéért.
Még egy érdekesség, a repülőgépek műszerfalát idéző horizont mutató. Állványra helyezett fényképezőgépnél vehetjük hasznát, hiszen 1 fokos pontossággal jelzi a gép vízszintjét – vagy annak hiányát. Ugyanezt a szolgáltatást a Nikon D300-as modellnél is megtaláljuk.
A Nikon D3 külsejének két legszembetűnőbb jellegzetessége a nagyobb prizmaház, és a termetesebb LCD kijelző, de ezekről még ejtünk néhány szót. A váz emiatt kissé méretesebb az elődnél és közel negyed kilóval nehezebb, a megnövekedett tömeg viszont egyszersmind biztosabb, masszívabb fogást és jobb súlyelosztású vázat is jelent. A váz természetesen az elődhöz hasonlóan szigetelt az különféle időjárási viszontagságokkal szemben.
Érzékelő
Itt ez a sokat megénekelt érzékelő. Az első fullframe CMOS a Nikontól. Saját tervezés, de a gyártást külső céggel végezteti a Nikon, mivel erre nincsen kapacitása. És, hogy honnan a nagy pálfordulás? Hogyan nőtt mégis fullframe érzékelő egy Nikon vázba. A gyártó hazai képviselője szerint most érett meg a technológia ehhez a formátumhoz, így időszerűvé vált a bevezetése.
A szenzort teljesen átdolgozták a D2X-hez képest. A teljes képkocka rákfenéje ugyebár az érzékelőhelyek előtti mikrolencsék fénygyűjtő képessége. A D3-nál nagyobb mikrolencséket alkalmaznak. Méretüknek köszönhetően az érzékelőhelyek közötti réseket is kitöltik, több fényt „csalogatva” így az adott érzékelőhöz.
A mérete ugyebár közel megegyezik az úgynevezett Leica-kockával, 36 x 23,9 mm. 12,87 millió érzékelőhelyet kapott, amelyből ténylegesen 12,1 megapixelt használ képalkotásra. A DX jelölésű APS-C méretű szenzorok után FX-re keresztelte a Nikon ezt a CMOS-t. Az FX formátum mellett a megszokott DX -ben is használható a gép. Elég csak egy ehhez fejlesztett objektívet a vázhoz csatlakoztatnunk és máris láthatjuk az eredményt a keresőben. A gép egy szürke kerettel kitakarja a teljes képernyős széleket és csak a DX mérethez igazodó középrész lesz aktív. A legnagyobb fotóméret is 5,1 megapixelre redukálódik. A kisebb képkörű objektívtől függetlenül is átválthatunk DX formátumra a gép menüjében. Emellett egy harmadik formátum is rendelkezésre áll, mégpedig az 5:4 oldalarányú, amely a portréfotósok egyik kedvelt képaránya. Így a rövidebb oldal teljes magassága megmarad, csak jobb és bal oldalról veszítünk 352 pixelt. Mindhárom beállításban (FX, DX, 5:4) három-három egyedi képméret közül választhatunk.
Az érzékenység tekintetében aztán tényleg csak úgy repkednek a nagy számok. A szenzor alap érzékenysége ISO 200-6400, melyek között 1/3, 1/2, vagy 1 értékekkel lépdelhetünk. Ezen kívül 1/3 lépésenként ISO 200 alá mehetünk, egészen ISO 100-nak megfelelő értékig, és ugyanezt megtehetjük magas érzékenységnél is. Itt ez egy-egy lépéssel magasabb érzékenység ISO 12 800-at és ISO 25 600-at jelent. Utóbbit egy sebtiben elkattintott képen ellenőrizhettük is, csak úgy a gép kijelzőjén visszanézve. Zajos és mosott, de még használható volt a kép. Ugyanaz a helyzet, mint a kompaktokkal ISO 200 fölött. Randa, de jó ha van.
Bár már szinte kötelezőnek számít a DSLR világban, a Nikon D3-ból mégis kimaradt az érzékelőtisztítás. A dolog már csak azért is furcsa, mert a D300-ban bevezette a gyártó a low-pass szűrő négyirányú rázását. Ennek hatásosságát még nem volt módunk kipróbálni, de a D3 példája azért jól jelzi, hogy profi viszonylatban mennyi reményt fűz hozzá a Nikon.
Élességállítás
Az autofókusz rendszer is számos újdonságot kínál, amelyek közül talán a legérdekesebb a 3D témakövetés. Az AF a háromdimenziós tér bármely irányában képes lekövetni egy elmozduló témát. Működése hasonló a kompakt gépek arcfelismerő módjához, azzal a különbséggel, hogy itt azért egy fejlettebb rendszerrel van dolgunk, amely nem csak az emberi arcot, de bármely befogott témát biztosan követ. Ráállítjuk a fókuszkeretet egy tetszőleges témára, majd félig lenyomjuk az exponáló gombot és a fókuszmező a téma bármely elmozdulására reagál. Úgyszintén követi a témát, ha a gépet mozdítjuk el. A középen befogott, majd a szélre elmozdított arcot, vagy akár versenyautót is hűséges kiskutyaként követi az AF mező.
Az 51 pontos autofókusz rendszer középső 15 mezője keresztérzékelős, nagy pontosságú. A piacon persze már léteznek több keresztszenzorral szerelt profi gépek is, de a Nikon D3 érzékelői gyenge fényerejű objektíveknél is megőrzik pontosságukat, így nem csak F2,8, vagy nagyobb fényerejű optikákkal aktívak.
A Nikon sem volt képes szembeúszni az árral és két új modelljében – köztük a D3-ban – bevezette az élőkép szolgáltatást. Ez a mód a bal oldali tárcsán állítható be, a sorozat és tükörfelcsapás módok mellett, majd az expo gomb enyhe lenyomása és a tükör felcsapása után aktiválódik.
Sarkalatos kérdés az élőkép (Liveview) funkció alatti automata élességállítás problémája. Ezt két módon oldja meg a Nikon D3:
- Kézi módban az AF gomb lenyomásával egy pillanatra kikapcsol az élőkép, lebillen tükör, majd néhány tized másodperc alatt beáll a fázisdetekciós elven működő AF. Ugyanúgy, mint korábban, bármely DSLR fényképezőgép keresőjét használva.
- Állvány módban a hátsó többirányú gombbal állíthatjuk be a fókuszkeretet a teljes képmezőn, több mint 15 000 pozícióba. Ezután az expo gomb enyhe lenyomására indul a kontrasztérzékelős AF rendszer. Ez a mód hasonlít a kompakt fényképezőgépek automata élességállításához.
Az élességállítás további érdekessége az objektívek AF-finomhangolása. Hazai, vagy külföldi technikai fórumokon néha találkozni elégedetlen visszhangokkal, ha egy váz és egy objektív kettőse nem a tulajdonosnak tetsző pontossággal, a téma elé vagy mögé, fókuszál. A fókuszhibák beállítását most a kezünkbe adja a gyártó. Az AF-finomhangolásnál +/- 20 érték között szabályozható a géphez csatlakoztatott objektív. A beállítás 20 programhelyre menthető, így összesen ennyi objektívet észlel a készülék. A Nikon D3 AF pontossága objektívtől függetlenül is beállítható ezzel a módszerrel, így minden felhelyezett „lencse” a beállításnak megfelelő mértékben állít élességet.
Sorozat
A Nikon D3-mat riportergépnek szánja gyártója, ezért nem csak az élességállításra, de a gyors sorozatra is nagy hangsúlyt fektettek. A D3 az eddig bejelentett fullframe érzékelős fényképezőgépek leggyorsabbja. FX formátumban, vagyis teljes képkockán és 12,1 megapixeles felbontáson, 9 kép/mp sebességre képes. Kisebb képmezős, DX módban 11 kép/mp-re kúszik fel ez az érték. Ez több mint duplája a DX érzékelős Nikon D2X másodpercenkénti 5 képes sebességének. Magam is nehezen hittem el. Ez azért hatalmas lépés. A sorozat egyébiránt 70 db, Normal tömörítésű JPEG képet ment egyhuzamban egy SanDisk Extreme IV memóriakártyára, magasabb érzékenységeken viszont ez a szám lecsökkenhet 63-64 darabra. 12 bites RAW fotóból 20 db, 14 bitesből 17 db készülhet sorozatban (FX formátumban).
Képfeldolgozás
Megismerkedtünk egy-két érdekességgel is az új Expeed képfeldolgozó rendszer háza tájáról. Ilyen az Aktív D-lighting. A korábbi Nikon DSLR-ek (sőt a kompaktok is) már rendelkeztek D-lighting móddal, amellyel utólag növelhettük a kép árnyékos területeinek megvilágítottságát. Az aktív változata egy három fokozatú (Low, Normal, High) automatikus szolgáltatás, amely a beállításnak megfelelően, a fotó csúcsfényes részleteinek világosságát megtartva javít a sötétebb részeken.
A képfeldolgozást előre beállított presetekre is bízhatjuk, de lehetőség van ezek kézi finomhangolására is (Set Picture Control). A Nikon D3-nál nagy hangsúlyt fektettek a különböző funkciók grafikus megjelenítésére. Ezen beállításaink is átláthatóbban ellenőrizhetők egy grafikon segítségével.
A Nikon D3-ból nem maradtak ki az előző modellek bevált vívmányai sem, mint a továbbfejlesztett Retouch menü, vagy az egyedi görbék kártyás feltöltésének lehetősége. A Retouch menüben például utólag, egy színpalettán is eltolhatjuk egy rontott kép színhőmérsékletét. A kitűnőre sikerült LCD monitor színvisszaadása szerencsére elég jó ahhoz, hogy meglehetősen pontosan dolgozzunk a különféle színkorrekciókkal.
LCD és kereső
Ha már az LCD-nél tartottunk, akkor dicsérném még, hiszen a 920 000 képpontos, 7,62 cm-es kijelző, pengeéles és színhű képet ad. Betekintési szöge 170 fok, így szinte minden irányból „jóképű”, lefedettsége pedig 100%.
Csakúgy, ahogy a keresőé is. De egy professzionális váznál ez a minimum. A nagyobb képkockához nagyobb pentaprizma és az elődöknél tágasabb keresőkép dukál. Nagyítása kb. 0,7x, vagyis a hasonló kategóriájú konkurens modellekkel közel megegyező méretű. A nagyobb keresőhöz újabb mattüveget kapunk, amely ezúttal Clear Matte VI szériájú.
Sebesség
A Nikon D3 sebessége már sorozatban is kiemelkedő, de azt hiszem bármely működési idejét tekintve az élvonalba sorolhatjuk. Az elődnél gyorsabb bekapcsolás utáni készenléti idővel rendelkezik és a nagy adatmennyiség is gyorsabb feldolgozást igényelt. Ez a modell már 12 csatornás adatkiolvasást használ, ami a szenzor kiolvasását kb. 3x-osára gyorsítja. Összehasonlításképp, a Nikon D80 kétcsatornás szenzor kimenetet használ, a legnagyobb konkurens csúcsmodellje pedig 8 csatornásat. A Nikon D3 többek között ennek köszönhetően képes a rendkívül gyors sorozat sebességre.
Memóriakártya, csatlakotók, akkumulátor
Dupla kártyafoglalat került az új csúcsmodellre, amit már a kissé szélesebb ajtó is jelez. A géphez CompactFlash Type I/I, vagy UDMA kompatibilis, valamint MicroDrive kártyákat használhatunk. Ennek köszönhetően akár egyszerre kettőt. A két kártya nagyobb adatbiztonságot, egyben számos mentési lehetőséget is jelent. Menthetjük ugyanazt a képet egyszerre mindkettőre, de beállítható az egymás utáni mentés is (az egyik beteltével), másolhatjuk egymás között a két adattároló tartalmát, vagy beállíthatjuk, hogy az egyikre csak a JPEG, a másikra pedig RAW formátumú fotóink kerüljenek.
A Nikon D3 az EN-EL4a típusú, nagy kapacitású akkumulátort kapta. A 2500 mAh-es, 11,1V-os energiaforrás elődjénél több mint 30%-al jobb kapacitású. Az előd már azzal az akkuval is elkattogott akár 2-3 ezer expozíciót, így utódjával sem lesz gond. Fontos változás, hogy az új akkutöltő egyszerre két töltési hellyel rendelkezik. Felmérések szerint a géphez adott akku mellé szinte minden fotós vásárol még legalább egyet, vagyis a a dupla töltő biztos sokaknak jelent majd könnyebbséget.
A csatlakozók közül kiemelném a frissen bevezetett HDMI kimenetet. Az eddigi NTSC és PAL külső lejátszás ezzel egy nagy felbontású lehetőséggel bővült.
Képminőség
Sajnos ez az a pont, ahol egyelőre semmi újdonsággal nem tudunk szolgálni. A kipróbálható készüléken még a nem végletesített szoftver futott, így nem készíthettünk és nem publikálhatunk fényképeket.
Megjelenés és ár
Szerencsére az ár és megjelenési idő már nagyjából ismert. A Nikon hazai képviseletének prominense kérdésünkre közölte, hogy mind a Nikon D3, mint a D300 november végétől lesz kapható. A csúcsmodell hazai ajánlott fogyasztó ára 1 119 000, az középkategóriás D300-é pedig 425 000 forint lesz. Természetesen a viszonteladók ezektől az áraktól bizonyos keretek között eltérhetnek.
A fényképezőgépet a Nikon Magyarország jóvoltából próbálhattuk ki. Köszönjük!
