2007. szeptember 05. 11:00 – Kis magyar különítmény toporog a ferihegyi repülőtér várójában, a milánói gépre várva. A kicsi szinte szó szerint értendő, és „különítménynek” is csak azért nevezhetjük, mert eléri a két főt.
Az időjárás pocsék. A forró nyár a kora szeptemberi dátum ellenére is gyorsan átváltott borongós és hűvös késő őszre. Hőseink már csak a megnyerő olasz klímában reménykedhetnek.
A cél a Milánótól északra fekvő Baveno városka, ahol a Sony nemsokára bemutatja legfrissebb csúcsmodelljét.
Kétségek közt
Már a váróban lázas találgatásba kezd a kis csapat. Vajon milyen újdonsággal áll elő a Sony? A legnagyobb bizonytalanság a felbontás és az érzékelő körül van. A világháló leghangosabb pletykái egy 14 megapixel körüli, 1,25x szorzótényezővel megáldott (APS-H) szenzoros DSLR-ről szólnak. Az ésszerűség azonban a japán cégmonstrum által nemrég bejelentett 12 megapixeles, APS-C CMOS mellett szólna. A gyártó ügyesen titkolódzik. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az új gép a középkategóriás DSLR-ek világába születik és a neve Alpha lesz. Nem sok semmi.
2007. szeptember 05. 12:00 – Enyhe késéssel száll fel a gép és pár perc alatt maga mögött hagyja a zord hazai időjárást. Felül a tiszta kék ég, alul az összefüggő felhőfüggöny, amely az út nagy részén kérlelhetetlenül eltakarja a kilátást. Milánó már derült éggel és 23 fokkal fogadja a 900 kilométerről érkezett vendégeket. A magyar delegáció rövidesen csatlakozik a mellé kijelölt cseh és szlovák csoporthoz, majd a transzfer megindul a Maggiore tó mellett fekvő Baveno felé. Közel egy órás buszozás után feltárul a tóvidék, amelyre a cikkíró gyenge költői vénája a festői szót használná. Az apró, 4500 lakosú Bavenora ugyanez a jelző illik. Jellegzetes, mediterrán hangulatú olasz városka, régi, girbe-gurba utcákkal, lapos tetőkkel. Szemben a tó legszélesebb része, apró, beépült szigetekkel, körülötte magas hegyek, a távolban a svájci Alpok hósipkás csúcsaival.
2007. szeptember 05. 16:00 – A város legnagyobb hotelje ad otthont a Sony rendezvényének és az Európa minden szegletéből érkezett toll-, és billentyűzet koptató újságíróknak. A szálloda a magyar gyomornak talán kissé giccses berendezésű, aranykeretes festmény reprodukcióival és műarany csilláraival az előkelőség látszatát kelti. Az előtér szecessziós hangulatú, színes üvegablaka viszont szép. Ugyanitt osztják ki a „welcome pack”-eket, amiben egy szó sem esik az új gépről, de annál több a kissé feszített másfél napos programról. Na, majd talán később.
A kellemes és kényelmes szobák elfoglalása utáni rövid szabadidő a városka fotózásával telik, az erős szélben és a késő délutáni lapos napfényben. A város szerencsére pár perc alatt bejárható, így szinte minden fontos látványosságra jut idő. A összesített eredmény, megszámlálhatatlan sikátor, két Ferrari, tucatnyi háromkerekű kisteher, sok tucatnyi Piaggio robogó, és néhány, túristákat stírölő „mamma” az erkélykorlátnak támaszkodva.
2007. szeptember 05. 19:00 – Újabb buszozás, ezúttal a 25 pernyire fekvő Mergazzo tavacskához és a mellette elterülő, hasonló nevű kisvároshoz. A tó melletti Piccolo Lago étterem fogadja a nagyjából 250-300 fős összeurópai megszállást. A megszálló erők eleinte átadják magukat a kertben felállított asztalok előétkeinek és italainak, majd a Sony Europe elnökhelyettese mond rövid üdvözlőbeszédet. A beszédből persze újfent semmit sem tudunk meg a készülő gépről, pedig a helyszín amúgy tökéletes lenne egy kis előbemutatóhoz. Helyette van viszont kitűnő vacsora, így a kétségekkel érkező részvevők további gondolatait is lefoglalják az olasz fogások. Az éjszakába nyúló fogadás végén újabb felhívás: „Kérjük mindenki fáradjon ki újra a kertbe!”. Izgatott moraj. Talán mégis lesz valami előzetes.
Star Wars a tó fölött
A tó szélén négy méteres vízfátyol tűnik fel, rajta pedig a Sony Alpha beharangozó videója, „sztárvórszos” zenei aláfestéssel, lángokkal, forgó alfákkal. Most már biztos a bejelentés… igen… lángoló bajonett… (lélegzet visszafojt)… mindjárt… (egy szúnyog zavarja meg a csendet)…és…és…VISSZASZÁMLÁLÓ ÓRA (???). Puff neki! 07:12:45:23 óra múlva minden kiderül, addig is köszönjük, hogy eljöttek!
A visszaút fáradt és csendes. Éjfél elmúlt, a következő reggel biztos több infóval szolgál majd.
2007. szeptember 06. 08:00 – A hosszú éjszakához mérten korai kelés és reggeli után a kis magyar csapat ismét tettre kész, és információra éhes. A délelőtt már a valódi bemutatóké, amelyeket a szálloda konferencia szárnyában tartanak.
Rövid bevezetés után Fujio Nishida a Sony Europe elnöke tart negyed órás kiselőadást a cégről és jövőbeni terveiről. A figyelmesebbek megtudhatják tőle, hogy a DSLR eladások terén a bronz érmet sikerült megszereznie a gyártónak, kb. 7%-os európai részesedéssel. A tervek persze a remélt növekedésről szólnak, aminek egyik mozgatója lehet, a hamarosan bejelentett új fényképezőgép is.
A következő negyedóra Toru Katsumotoé a Sony Japan általános vezérigazgatójáé, és legfőképp az új vázé, melyet bemutat.
Fény derül a titokra.
A termék neve Sony Alpha 700. Mint kiderül, a pletykák alaptalanok voltak. Győzött a racionalitás. Az érzékelő APS-C méretű, 12,2 megapixeles Exmor CMOS, természetesen a Sony saját fejlesztése.
Az előadás külön kiemeli az Exmor szenzor és a továbbfejlesztett Bionz feldolgozó processzor együttműködését, ami alacsony zajszintet ígér. A gép már a szenzoron belül elvégzi a zajszűrést, majd ezt egészíti ki a Bionz processzor digitális zajszűrési lépcsője. Az eredmény, az ígéretek szerint, még ISO 3200 is elfogadhatóan alacsony zajszint.
A bemutató nagy figyelmet szentel a szintén továbbfejlesztett Super SteadyShot képstabilizátornak – amivel már az előző, Alpha 100 modellben is találkozhattunk – és a gép HDTV kimenetének. Az LCD kijelző 3” képátlójú, és 921 000 pixel felbontású, ami a mezőny egyik legjobbja.
A képsorozat sebessége 5 kép/mp, kategóriájában átlagosnak mondható. Az AF rendszer 11-mezős, a középső pont keresztszenzoros. Külön kiemeli az előadás a gép és a markolat ergonómiáját és könnyű kezelhetőségét, valamint időjárás állóságát.
A bemutató vége az újonnan megjelenő kiegészítőkről szól. Négy új zoomobjektív, három szűrő, egy markolat és további apróságok (LCD védők, tokok, vállpántok).
Az utolsó előadást Richard Kalvar a neves Magnum Photos amerikai képviselője tartotta. A téma az Alpha700 használhatósága egy profi szemszögéből. Az előadó a gép könnyű kezelhetőségét és ergonómiáját, valamint relatíve kis méretét és sebességét emeli ki az egy hetes használat után.
A gépet egyelőre kb. 15 méterről látta csak a magyar csapat, de a most következő, kiscsoportos workshopon talán sikerül közelebbről is megismerkedni vele. Addig azonban 40 perc kávészünet, amit inkább egy újabb városi fotózással töltenek, ezúttal délelőtti fényben és szélcsendben. A fényképezőgépek egyelőre az otthonról hozott régi harcostársak.
2007. szeptember 06. 09:30 – A Kelet-, és Dél-Európai szekció workshop termében, nagyjából 25-30 kolléga gyülekezik. Az előadást – vagyis a gép részletesebb bemutatóját – Petr Melcak, a Sony cseh részlegének prominense tartja. Merüljünk el akkor mi is a Sony Alpha700 megismert részleteiben!
Sony A700 szárazon
Ahogy említve volt, a szenzor a Sony legújabb 12,2 megapixeles CMOS-a. Mérete 23,5 * 15,6 mm, így továbbra is 1,5x objektívszorzóval kell számolnunk. Külön nevet is kapott, Exmor, ami két lényeges újdonságot hoz. Ez egyik a chipen belüli, oszloponkénti analóg/digitális (A/D) konverzió, a másik a szenzoron belüli zajszűrési lépcsőfokok. Ez két szűrési lépést jelent, egy analógot, majd az A/D konverzió utáni digitális zajcsökkentést. A neve Dual Noise reduction. A digitális jel ezután kerül a Bionz feldolgozó processzorba amely RAW és JPEG szintű zajkivonást is végez. A végeredmény az ígéretek szerint, magas érzékenységen is alacsony zajszint. A képminőség javítása érdekében a szenzor 3-rétegű low-pass szűrőt kapott, amely kiküszöböli a moiré és színvisszadási hibákat. Érdekesség, hogy a megszokott 3:2 oldalarány mellett 16:9 formátumú képek is készíthetők. Ezek komponálásánál a keresőben lévő segédvonalakat kell figyelembe vennünk.
A szenzor porvédelméről nem esett sok szó. Ugyanúgy a Sony Anti-dust rendszerét kapjuk, mint az A100-ban, ami egy portaszító bevonaton és a készülék kikapcsolásakor a szenzor gyors vibrációján alapul. Mivel csak érintőlegesen esett róla szó, feltételezéseink szerint ugyanazt a rendszert építették a gépbe, mint a kisebb márkatársba.
Az érzékenység ISO 100 és ISO 3200 között állítható, de a menüben kérhetünk kiterjesztett érzékenységet is, ami ISO 6400-as értéket jelent. Ebben az esetben a köztes lépcsőfokok (ISO 4000, 5000) is beállíthatók.
Átdolgozták az Alpha700 Super SteadyShot optikai stabilizátorát. Az kézremegés csökkentő most is az érzékelő elmozdításán alapszik, de míg az Alpha100-ban kb. 2-3,5 fényértéknyi segítséget kaptunk, az Alpha700 2,5-4 Fé előnyt biztosít.
Továbbfejlesztették az AF-rendszert is, ami nem is kínálhat mást, mint gyorsabb és pontosabb élességállítást. A 11-pontos autofókusz rendszer középső érzékelője keresztszenzoros, amely nagy fényerejű (F2,8, vagy nagyobb) objektívek esetén még precízebb élességállítást ad. A rendszer 0-18 Fé értékek között használható nagy biztonsággal. A menüben bekapcsolhatjuk az Eye-Start AF módot is, ami a keresőbe pillantva aktiválja a fókuszállítást. Gyengébb fényben egy 1-7 méter között használható segédfény lámpa támogatja az AF munkáját.
A gépváz hátulján egy AF/MF gombot találunk. Ezzel egy pillanat alatt válthatunk a kézi és az automata fókusz között. A bajonett mellett módváltó kapcsolóval az egyszeri AF, automatikus AF, folyamatos AF és a kézi fókusz állások között válthatunk. Utóbbi sokkal könnyebben elvégezhető, hiszen pontosabb pentaprizmát építettek a gépbe, amit tükröződésmentes bevonattal láttak el. A mattüveg apró barázdái sokkal finomabbak, így kivételesen éles keresőképet kapunk, mindenfajta kósza tükröződés nélkül.
A fénymérés a képmező nagy részét kitöltő, 40 db, hatszöges mintázatú mérőmezőn alapul, amit használhatunk multi szegmenses (40 mérőmező), középre súlyozott (7 mérőmező a kép közepén), vagy szpot (középső mérőmező) állásban.
Az Alpha700 sorozat sebessége 5 kép/mp, ami nem lassú, de nem is kiemelkedő érték. Mondhatjuk, hogy a kategóriától elvárható szint. Egyhuzamban 18 RAW kép készíthető, az újonnan bevezetett cRAW formátumban pedig 25 képkocka. A cRAW-ot a felbontás növekedése hívta életre. Hagyományos RAW-ban egy 12 megapixeles kép már 20 MB körüli tárhelyet igényel. A cRAW kb. 30%-al tömörített, így több kép fér a memóriakártyára és a számítógépes feldolgozásuk is gyorsabb. Érdekes módon extra-finom tömörítésű JPEG-ben kevesebbet fotózhatunk sorozatban (16 kép), mint RAW-ban, de finom és normál tömörítéssel már csak a kártya kapacitása szabhat gátat a fotók számának.
A Sony gépekben már megszokott D-Range képoptimalizáló az Alpha700-ban is megtalálható. Elsődleges feladat a nagy kontrasztátfogású területek kiegyenlítése. Ilyen például egy árnyékban lévő épület és az ég közötti kontraszteltérés. A D-Range Optimizer (DRO) kiegyenlíti a sötét és a világos képterületek közti különbséget. Az Alpha700-ban (a kikapcsolt állás mellett) Standard, Advanced Auto és Advanced Level módokban használható. Utóbbinál öt kiegyenlítési lépés választható. A lépéseket három képes sorozatként is ellőhetjük (DRO Advanced Bracketing), utólag kiválasztva a megfelelő kontrasztkülönbségű fotót. A képfeldolgozás ezen felül öt tényezőben állítható (kontraszt, telítettség, élesség, világosság, képterület egyeztetés), egyenként 5 lépcsőben. Választhatunk kreatív képstílusokat is, amik automatikus beállításokat kínálnak a különféle szituációkhoz, mint például portré, tájkép, naplemente, éjszakai, vagy akár őszi színek. A főtárcsáról a megszokott automata és manuális fotómódok választhatók: Auto, Programozott Auto, Rekesz- és záridő előválasztás, Manuális. A tárcsa MR (Memory Recall) módjában 28 beállítást rögzíthetünk a saját elképzeléseink szerint. Szintén a személyre szabhatóságot segíti a C (Custom) gomb, amihez 21 funkció bármelyikét rendelhetjük.
A fehéregyensúly, az automata módon kívül 6-előre programozott beállításban használható, de max. 3 db saját beállítást és kézi beszabályozást is választhatunk (2500 – 9900 k). A kézi beállítás 19 lépésben finomhangolható. Lőhetünk fehéregyensúly sorozatot is, max 3 fotó erejéig.
A magasra nyíló beépített vaku ISO100 érzékenységnél 12-es kulcsszámú. Stabilizátor nélkül 1/250 mp, stabilizátorral 1/200 mp záridőig szinkronizálható. Természetesen külső vakupapucsot és szinkroncsatlakozót is kapunk, amelyekre vezeték nélkül is vezérelhető Sony rendszervakuk helyezhetők.
Külön misét megér a gép LCD kijelzője. A képátlója 3”, ami mostanában kezd általánossá válni a DSLR-ek között, a felbontása viszont átlag fölötti, 921 000 pixel, ami 640 x 480 (x 3 RGB) pixelt jelent és kitűnő élességet. Fényereje +/- 5 lépésben állítható, lefedettsége 100% és tükröződésmentes bevonatot is kapott. Az elmúlt hetek bejelentéseinek tükrében eléggé hiányoltam az Alpha700-ból az élőkép módot. Úgy tűnik ez lesz az elkövetkezendő idők DSLR slágerfejlesztése, így idővel a Sony sem vonhatja ki magát a Live view bevezetéséből.
A gyártó igen nagy gondot fordított a gép ergonómiájára. Hátuljára egy kis joystick kerül, amivel 11 funkció vezérelhető. A fontosabb információkat az LCD státuszkijelzésével oldották meg, amely kétféle megjelenítési formátumban használható. A keresőbe pillantva a kijelző kikapcsol, a gépet oldalra fordítva pedig a szöveges információk is 90 fokkal döntve láthatók.
Az új markolat (VG-C70AM) elsőre elég furcsa, futurisztikus külsőt kapott, de erre is a kényelmesebb használat miatt volt szükség. A markolat fogó része pontosan megegyezik a gépvázéval, ugyanolyan stabil és eltolt pozíciójával is ugyanazt a tartást kívánja meg a fotóstól. A hátulján lévő gombot pozíciója nagyjából megegyezik a gépváz hátán talált kezelőszervekkel. Ugyanúgy megkapjuk a joystickot, a vezérlőtárcsát és az összes, hüvelykujj alá eső gombot.
Az akkumulátor a Sony InfoLITHIUM fejlesztése. Egy feltöltéssel kb. 650 képet készíthetünk vele. A hátralévő energiaszint egy ötfokozatú ikonos és százalékos kijelzéssel (1% lépésekben) is látható. Markolat esetén mindkét akku ikonja és százalékos kijelzője megjelenik a státusz LCD-n.
A Sony Alpha700 magasabb szériája a gép kialakításán érhető elsőként tetten. Külseje magnézium borítású, belül alumínium alapvázzal. Az összes gomb és kapcsoló por és nedvességálló szigetelést kapott, beleértve a csatlakozók és az akku+memóriakártya ajtajait is. A zárszerkezet a középkategóriától manapság már elvárt 100 000 expozícióra tervezett.
A készülék két memóriakártya helyet kapott. A Sony MemoryStick (Pro) Duo kártyákon kívül CompactFlash memóriákat is használhatunk.
A workshopon is részletesen kiemelték a HD kimenet szolgáltatást, amit személy szerint egy komoly gépnél nem tartok olyan fontosnak. A HD képmegjelenítés igazán a Sony saját gyártású Bravia HDTV-ivel mutatja meg oroszlánkörmeit. Ezeken a hagyományos Full HD minőséget is meghaladó PhotoTV HD megjelenítést kapunk.
A bemutató az Alpha700-al együtt megjelenő kiegészítőkkel zárult. Közülük a négy új zoomobjektív volt a legérdekesebb. Azaz három új objektív, mivel a 70-300mm F4,5-5,6G SSM szuperszonikus AF motorral szerelt telezoomot csak jövő év elején hozzák forgalomba. Még tesztpéldányt sem tudtak mutatni. Sajna a DT 55-200mm F4-5,6 és DT 18-250mm F3,5-6,3 is csak tapogatható volt, mivel egyelőre csak próbamodellek – de a gép megjelenésekor, kb. 2007 októberétől már kaphatók lesznek. Közelebbi ismeretséget a DT 16-105mm F3,5-5,6-tal sikerült kötnünk, pár sebtiben elkattintott belső fotó erejéig. Az objektív jól összerakott és az Alpha gépeken nagyon kényelmes, 24-157,5mm ekvivalens gyújtótávolságot ad. Kimondottan APS-C szenzoros gépekhez fejlesztették, képminőségét egy ED és két aszférikus lencsetag javítja.
A bemutató után az egyik legfontosabb kérdés a gép árára vonatkozott, amiről sajnos nem kaptunk egyértelmű és határozott választ. Az előadó, hosszas unszolás után az 1400 euró körüli hozzávetőleges bevezető árat jelölte meg.
A hosszadalmas workshop után magyar hőseink – európai sáska kollégáikkal egyetemben – az ebéd felé veszik az útirányt. A helyiséget a melegbüfé asztalok mellett a Sony fontosabb termékeinek bemutatópultjai és vitrinei szegélyezik.
2007. szeptember 06. 13:00 – A meleg, napfényes délután az új géppel való közelebbi ismerkedés ideje. A hazai csapat hajókirándulásra indul a közeli szigetekre, melyeket jelen sorok írója – költői véna híján – ismét csak festőiként aposztrofálhat. A 15-20 fős motorcsónakokon kiosztják az Alpha700-akat. Sajnos kb. öt főre jut egy gép. Az objektívek pedig elég változatosak. Élelmes honfitársaink már az elején magukhoz ragadnak egy markolattal és 16-80mm-es objektívvel ellátott példányt.
Célállomás a kb. 1 kilométerre fekvő Isola Bella sziget. Amelyen egy XVII. századi barokk kastély mögötte pedig egy lélegzetelállító, teraszos kert található. A kertben fehér pávák dagonyáznak a napfényben és eszükbe sem jut ünnepi tolldísszel fogadni a vendégeket. Marad tehát a szobrok, teraszrészletek és narancsfák fényképezése, sűrű gép és kártyaváltogatásokkal. A következőkben néhány gyakorlati tapasztalat.
Sony A700 vízen
Nos, a gép inkább ergonómikus, mint szép, de azt nagyon. Minden kézreáll, és látszik, hogy inkább a kényelemre helyezték a hangsúlyt, nem a megjelenésre. A Minolta gépeit régóta ismerő kollégám szerint ez a modell sokkal inkább „minoltás”, mint elődje, amit csak megerősíteni tudok.
Az előadások alatt sem győzték elégszer hangsúlyozni az ergonómia fontosságát. A markolat rendkívül jó fogású, szintúgy a portrémarkolat, amely pontos mása az előbbinek. A tesztfényképezés során meg is talált minket a Sony képviselője és első kérdése rögtön az új markolat kényelmére vonatkozott. Mondanom sem kell, kiváló. A hátsó gombok nagy része a markolatra is átkerült.
A gépváz rendkívül masszív, a zár hangja csendes. A exponáló gomb, a C-betűs márkát használó mutatóujjamnak kicsit magasan van, de csak megszokás kérdése. Nagyon kényelmessé teszi a használatot, hogy a fontosabb funkciók nem csak vezérlőtárcsákkal, de a joystickkel is használhatók. Ugyanígy szabályozhatjuk vele pl. az érzékenységet, vagy a fehéregyensúlyt is. Az AF/MF gomb azonnali fókuszmód váltást tesz lehetővé. Nem kell keresgetnünk a kapcsolót.
A hátsó LCD kijelző képminősége láttán picit megroggyantak a térdeim, egy nagy levegő után újra magamhoz tértem. Tömören összefoglalva az eddig látott LCD-k minősége a nyomába sem ér. A konkurencia ugyan a közelmúltban jött ki hasonló kijelzőkkel, de jelenleg ez a legolcsóbb VGA felbontású LCD-s DSLR. A 3 colos monitor mind képélességben, mint színvisszaadásban kiváló.
A menük feliratai kristálytiszták. Kialakításuk ésszerű és szerencsére nem túlcsicsázott. Csak a géphez illő fekete, fehér, narancs színeket kapjuk a menüben is. Pillanatok alatt megtaláljuk a kívánt beállítást.
A kereső képe talán a legvilágosabb, amit a kategóriában eddig láttam. Látható mérete pontosan megegyezik a Konica Minolta 7D keresőjével. Kézi fókuszra is kitűnő, amit ki is tudunk próbálni egy 300mm F2,8-as Sony nagyágyú segítségével. A továbbfejlesztett, finomabb mattüveg segítségével precízen beállítható az élesség, legalább olyan finoman, mint a konkurencia full frame-es gépeinél.
Az Alpha700 nagyon gyors, de ezt már el is várhatjuk ebben a kategóriában, sőt az olcsóbb készülékeknél is. A képek elkészülte után szinte azonnal újra tettre kész a masina, és a menüben való navigáció, valamint a visszajátszási funkciók is villámgyorsak.
Sajnos korrekt ISO sorozatra nem volt módunk a verőfényes parkban. A kastélyban pedig nem engedték a fotózást. A képek alacsony érzékenységgel készültek és minőségüket inkább ítélje meg az olvasó. Mivel a géphez még nincs kompatibilis RAW konverter a JPEG formátumot kellett választanunk.
A géppel készült, teljes méretű fotók itt találhatók.
2007. szeptember 06. 16:00 – A szigetes séta és vele együtt a gépek próbálgatása gyorsan elrepül. A már szinte sajátnak érzett A700-at „idegen” kezek ragadják magukhoz, a hajó pedig egy nagyobb kanyarral visszaindul kiinduló állomása felé. A magyar team, immár alfátlanítva, átadja magát a hosszú hajóút látnivalóinak.
A délutánból már csak a repülőtéri transzferre való várakozás maradt, a hotel bárjának teraszán. A magas hegyek fölött korán ellaposodó napfény éles, kékes derengéssel vonja be a tavat. Véget ért az Alpha-misszió.
