Fotózás éjszaka

0
1 223

Gyakorlatilag minden éjszakai felvételre jellemző, hogy a kevés fény miatt az expozíciós idő hosszabb, mint amit a nappal jó megvilágítás mellett készült képeknél megszoktunk. Sötétben a gyenge fény miatt gyakran kényszerülünk 1 mp-nél hosszabb záridő használatára. A mai amatőr-félprofi fényképezőgépek többsége (főleg a félprofi gépek) már képes hosszú expozícióra, sőt nagy részüknél az expozíciós idő illetve blende rögzítése is lehetséges. Éjszakai felvételek készítéséhez mindenképpen ez utóbbi használata ajánlott.

Lánchíd éjjel
Lehült Coolpix990-essel készült kép
(módosítatlan)

Állítsuk a fényképezőgépet blende előválasztási (aperture priority) módba. Az objektívek többségének rajzolata a beállítható blendeértékek középső tartományában (félig becsukott blendénél)a legjobb. Ezért ha a fényképezőgép f4-es és f11-es blendeértékek között tud fényképezni, akkor érdemes a blendét f8-as érték körül rögzíeni. Mivel a fényképezőgép ilyenkor a záridőt automatikusan választja, a kép nem lesz sem túl sem alulexponált. Figyelni kell arra, hogy a kívánt expozíciós idő ne legyen hosszabb a gép által támogatott záridőnél!

A kép elkészítése előtt a gép fényt mér és a beállított fénymérési mód függvényében választja ki a beállított blendéhez leginkább megfelelő záridőt. A legtöbb fényképezőgépen három féle fénymérési program közül választhatunk: középpontosan súlyozott, szpot illetve mátrix program. Éjszakai felvételeknél, ha a téma nem a kép közepére esik, vagy ha a környezet a lényeghez képest nagyon sötét, akkor érdemes a fényképezőgépet szpot fénymérésre állítani. Ilyenkor ha a téma nem a kép közepére esik, akkor az expozíciós gombot lenyomva úgy kell fényt mérni, hogy a téma a kép közepén legyen. Ezután a gombot félig nyomva tartva kell a fényképezőgépet visszafordítani, hogy elérjük a megfelelő képkivágást. Szpot fénymérésnél kevésbé valószínű, hogy a fényes részek beégnek.

Természetesen ha az automatika nem exponál megfelelően hosszan, vagy a fénykpezőgép nem rendelkezik blende előválasztási programmal, akkor a záridő rögzítésével is elérhetjük a kívánt hatást. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy a kiválasztott záridőhöz a fényképezőgép tudjon megfelelő blendét választani. Ilyenkor is igaz, hogy a legjobb képet az esetek többségében félig csukott rekesznél kapjuk.
Teljesen manuális állásban a felhasználónak lehetősége van arra, hogy mind a záridőt, mind pedig a blendét maga állítsa be. A fényképezőgépek többsége ilyenkor szintén jelzi, hogy az adott beállítások mellett a fénykép mennyire lesz alul- vagy túlexponált. Így az LCD monitoron ellenőrizve a fotós döntheti el, hogy milyen mértékben kíván eltérni az automatika által optimálisnak ítélt expozíciós értékektől.

Minden esetben igaz, hogy a fényképezőgépet állványra kell tenni, hogy elkerüljük a gép exponálás alatti elmozdulását. Szintén ajánlott a fényképezőgép önkioldó programjának a használata, így biztosan nem mozdul meg a gép mikor lenyomjuk az exponálógombot.

Vaku használata
A fényképezőgépekbe épített belső vaku fényereje (és így hatótávolsága) meglehetősen kicsi, így használata távol lévő téma fényképezésénél teljesen felesleges. Néhány méterre lévő téma fényképezésére azonban jól használható, így olyan képeknél, amikor szeretnénk, hogy az előtérben (a géphez közel) álló személy és a háttérben lévő téma (mondjuk egy város fényei) is jól látszódjanak hosszú záridő és vaku együttes használata szükséges. Ilyenkor ha van rá mód, akkor érdemes a vakut az expozíció végén elvillantani, így rögzíthetjük az előtérben lévő témát. Ez főleg egy adott irányba mozgó témánál lehet érdekes.

Zaj
Hosszabb expozíciós érték választásakor a CCD (vagy CMOS) több információt képes összegyűjteni, így a képek élethűbbnek, szebbnek hathatnak. A hosszabb záridő és több információ több zajt (apró, színes pixelek a képen, természetesen nem megfelelő környezetben) is jelent. A gépek többségénél 8 mp-es záridővel készült felvételeknél már feltünő (mondhatni zavaró) mennyiségű zaj látható a képen. A zaj mennyisége többféleképpen csökkenthető. Azoknál a gépeknél, ahol be lehet állítani a CCD érzékenységét ott válasszunk minél alacsonyabb értéket. Nagyobb érzékenységnél a zaj is jobban felerősödik és előfordulhat színváltozás is.

A CCD által generált ‘hibás’ pixelek száma a CCD hőmérsékletével is kapcsolatban áll. Melegben, egy felmelegedett géppel készített felvételen a zaj mennyisége sokkal jelentősebb, mint egy lehült gép esetén. Ezért hosszú záridős felvételek előtt érdemes lehűteni a fényképezőgépet. Ha a külső hőmérséklet alacsony, akkor a megoldás egyszerű: hagyjuk a fényképezőgépet 15-20 percig a szabadban, hogy lehűljön és csak utána fényképezzünk vele. A képek észrevehetően tisztábbak lesznek. Ügyeljünk arra, hogy hirtelen nagy hőmérsékletváltozásnál a fényképezőgép sérülhet, ezért minden esetben hagyjuk a gépet aklimatizálódni! Soha ne használjunk hűtőgépet a fényképezőgép lehűtéséhez!

Egy sokkal egyszerűbben használható, bár kevésbé elegáns technika a összemontírozás. Ilyenkor az éjszakai felvétel mellett az eredeti kép expozíciós értékeivel készítünk egy teljesen fekete képet is. Ennek legegyszerűbb módja, ha feltesszük az objektívre annak sapkáját. Ezt a képet célszerű rögtön az eredeti felvétel után elkészíteni a hőmérsékletváltozásból eredő problémák elkerülésére. A két felvételt ezután meg kell nyitni a megfelelő képmanipulátor szoftverben (pl.: Photo Shop vagy Paint Shop Pro), ahol a fekete (de természetesen az eredeti képhez hasonlóan zajos) képet az eredeti felvétel fölé egy új rétegre (layer) kell helyezni. A fekete felvételt érdemes enyhén elmosni (gaussian blur, 0,30). Ha kész, állítsuk a fekete képet tartalmazó réteg fajtáját különbségre (Difference). A két réteg együtt szinte teljesen zajmentes képet eredményez. Végleges felvétel a két réteg összeillesztésével (Merge all visible layers) nyerhető.


Eredeti felvétel
(részlet nagyítás nélkül)

A teljes fájlért kattintson a képre!
Záridő: 8 mp
Blende: f9.0
Érzékenység: 100
Fekete felvétel
(részlet nagyítás nélkül)

A teljes fájlért kattintson a képre!
Záridő: 8 mp
Blende: f9.0
Érzékenység: 100
Javított felvétel
(részlet nagyítás nélkül)
Eredeti felvétel
(3x nagyításban)

Javított felvétel
(3x nagyításban)


A képeken jól látszik, hogy ezzel a technikával a zavaró pixelek jelentős része eltüntethető.

Nem dokumentált funkciók
Vannak olyan digitális fényképezőgépek, amelyek annak ellenére, hogy ezt a használati utasítás nem jelzi alkalmasak hosszú záridővel exponálni. Jelenleg három ilyen fényképezőgép ismert: az Olympus C-2000Z és a Casio QV-2000EX illetve QV-3000EX modelljei.

Olympus C-2000Z
Tegyük a gépet ‘S’ (Shutter Priority – záridő prioritás) módba. Ekkor a záridő 1/800 és 1/2 mp közt változtatható, a megfelelő blendét pedig az automatika választja ki. A hosszabb záridők előcsalogatásához állítsuk azt fél másodpercre. Ha most lenyomjuk az OK gombot, akkor a záridő 1 másodpercre növelhető. Az OK gomb felengedése után pedig megjelennek a hosszabb záridők.
1 mp-es vagy annál hosszabb záridőnél az automatikus blendeállítás kikapcsol, amit a egy piros ikon jelez a kijelzőn. Ilyenkor 11-es illetve 2.0/2.2-es (nagylátószög/tele) rekeszek közül választhatunk.

Casio QV-2000UX/QV-3000EX
Az említett két Casio modell alapállapotban maximum 1/2 illetve 2 mp-es expozíciós lehetőséget kínálnak záridő előválasztás módban. Ha beállítjuk az expozíciót az elérhető legmagasabb értékre és megnyomjuk (és nyomva tartjuk) a SET gombot, akkor a fényképezőgép átugrik a hosszabb expozíciós módba. Ilyenkor a négyirányú gombbal a QV-2000UX-en 16, a QV-3000EX-en pedig akár 60 másodpercig nyújthatjuk az expozíciót. Ilyen hosszú expozíció esetén természetesen már nagyon könnyű túlexponálni a képet. Mindenképpen érdemes több értékkel próbálkozni.