Kipróbáltuk: Fujifilm FinePix X-S1 (teszt)

Petur - 2012. április 2. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A Fujifilm X-sorozatának jó nagyra nőtt kakukktojása járt karmaink közt, mely méretében és kinézetében DSLR, belsejében azonban vérbeli kompakt szív dobog. Igen, a FinePix X-S1-ről, a Fujifilm egyik új büszkeségéről van szó.

Bemutatás

A Fujifilm FinePix X-S1 igazi váratlan vendég volt az X-sorozaton belül. A profi kompakt szériaként indult X gépcsaládot 2010 őszén a retro-távmérős külsőt modern szolgáltatásokkal ötvöző X100 modellel kezdte a gyártó. A gép egyöntetűen jó fogadtatásra talált és talán csak a cserélhető objektív után fájt a többség foga. Ennek ellenére szinte biztosak lehettünk benne, hogy érkezik majd a cserélhető optikás változat is. Időközben a Fujifilm előrukkolt a kisebb, de zoom objektíves X10-zel, ami kistestvérnek ideális volt az X100 utódja utáni várakozásban, még ha érzékelője a kompakt világból átmentett is volt.

Aztán persze megjött a várva-várt nagyágyú, az X-Pro1 és jórészt olyan lett, mint mindenki remélte, de nagyjából a bejelentésével egyidőben egy új jövevény is kopogtatott, melynek látszólag semmi köze nem volt az addigi retro vázakhoz. Az X10 2/3”-os kis érzékelőjét kapta, az eddigiekhez képest hatalmas, 26x-os zoomátfogású beépített objektívvel és középkategóriás tükörreflexesekre hajazó külsővel. Ez lett tesztünk alanya, a FinePix X-S1, a család fekete báránya, vagy inkább kakukktojása.

Az X-S1 inkább látszik a Fujifilm eddigi csúcskompaktjai (HS-sorozat) folytatásának. A HS-széria persze köszöni szépen, továbbra is él és virul, hiszen most jelentették be legújabb képviselőjét, a HS30EXR-t. Az X-S1 szinte ugyanazokat a képességeket viszi tovább, egy tényleg profi érzetű, és kialakítású fémtestben. Valamivel nagyobb érzékelővel (de azért még mindig a kompakt átlaghoz közelítve), valamivel kisebb felbontással - ami talán a zajszintre lesz jó hatással - és olyan extrákkal, mint a nagy képméretet és kiváló felbontást adó EVF kereső, vagy akár a mikrofon bemenet.

balra: FinePix HS20EXR; jobbra: FinePix X-S1

Elődje nincs és igazán konkurenciája sem. A valamivel egyszerűbb kivitelű HS-széria gépei is a nagyzoomos kompaktok elitjéhez tartoztak, ezt a modellt pedig afölé lőtték be.

Magyar Fotográfiai Múzeum: jelen és jövő

Nemrég ismét előkerült a sajtóban a városligeti múzeum építések ügye, ami a mi számunkra azért érdekes, mert a tervekben egy új FotóMúzeum is szerepel. Ennek kapcsán egy rövid interjú reményében kerestük meg a jelenleg vidéken üzemelő intézmény igazgatóját, Baki Pétert.

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„Előre látni az út végét” - interjú Kudász Gábor Arion fotóművésszel

Fontos tudni, miért készítjük a képeinket – vallja Kudász Gábor Arion. A fotóművész szerint akkor jó a kép, ha lehet nála jobbat csinálni, egy sorozat képei pedig önállóan is meg kell, hogy állják a helyüket.

„Keresni az összefüggéseket a világban” – interjú Szalontai Ábel fotográfussal

Nem feltétlenül kell szeretnie annak a focit, aki focikapukat fényképez – vallja Szalontai Ábel fotóművész. Igaz, a kapuk nem is kötődnek feltétlenül a labdarúgáshoz, inkább segítenek az alkotónak megtalálni a válaszokat az éppen aktuális kérdésekre – bármilyen irányból jöjjenek is.

„Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.

„Ha látod, nincs lefényképezve” – interjú Mirkó István sportfotóssal

Fordított munkarend és rengeteg meccs jellemzi Mirkó István sportfotós életét. A Nemzeti Sport munkatársával többek között arról is beszélgettünk, szabad-e szurkolni, és mi van, ha Overdose elfut az ember mellett.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.