Kipróbáltuk: Fujifilm FinePix X-S1 (teszt)

Petur - 2012. április 2. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A Fujifilm X-sorozatának jó nagyra nőtt kakukktojása járt karmaink közt, mely méretében és kinézetében DSLR, belsejében azonban vérbeli kompakt szív dobog. Igen, a FinePix X-S1-ről, a Fujifilm egyik új büszkeségéről van szó.

Bemutatás

A Fujifilm FinePix X-S1 igazi váratlan vendég volt az X-sorozaton belül. A profi kompakt szériaként indult X gépcsaládot 2010 őszén a retro-távmérős külsőt modern szolgáltatásokkal ötvöző X100 modellel kezdte a gyártó. A gép egyöntetűen jó fogadtatásra talált és talán csak a cserélhető objektív után fájt a többség foga. Ennek ellenére szinte biztosak lehettünk benne, hogy érkezik majd a cserélhető optikás változat is. Időközben a Fujifilm előrukkolt a kisebb, de zoom objektíves X10-zel, ami kistestvérnek ideális volt az X100 utódja utáni várakozásban, még ha érzékelője a kompakt világból átmentett is volt.

Aztán persze megjött a várva-várt nagyágyú, az X-Pro1 és jórészt olyan lett, mint mindenki remélte, de nagyjából a bejelentésével egyidőben egy új jövevény is kopogtatott, melynek látszólag semmi köze nem volt az addigi retro vázakhoz. Az X10 2/3”-os kis érzékelőjét kapta, az eddigiekhez képest hatalmas, 26x-os zoomátfogású beépített objektívvel és középkategóriás tükörreflexesekre hajazó külsővel. Ez lett tesztünk alanya, a FinePix X-S1, a család fekete báránya, vagy inkább kakukktojása.

Az X-S1 inkább látszik a Fujifilm eddigi csúcskompaktjai (HS-sorozat) folytatásának. A HS-széria persze köszöni szépen, továbbra is él és virul, hiszen most jelentették be legújabb képviselőjét, a HS30EXR-t. Az X-S1 szinte ugyanazokat a képességeket viszi tovább, egy tényleg profi érzetű, és kialakítású fémtestben. Valamivel nagyobb érzékelővel (de azért még mindig a kompakt átlaghoz közelítve), valamivel kisebb felbontással - ami talán a zajszintre lesz jó hatással - és olyan extrákkal, mint a nagy képméretet és kiváló felbontást adó EVF kereső, vagy akár a mikrofon bemenet.

balra: FinePix HS20EXR; jobbra: FinePix X-S1

Elődje nincs és igazán konkurenciája sem. A valamivel egyszerűbb kivitelű HS-széria gépei is a nagyzoomos kompaktok elitjéhez tartoztak, ezt a modellt pedig afölé lőtték be.

„Ne azt fotózzam le én is, mint amit az MTI” - interjú Tuba Zoltán fotóriporterrel

Az [Origo] fotósaként Tuba Zoltán fotóriporter az egyike volt azon szerencsés magyar fotósoknak, akik a helyszínen követhették nyomon a nyári olimpia eseményeit. A munka nehézségeiről, kihívásairól, a felszerelésről és az élményekről beszélgetett vele Völgyi Attila fotóriporter.

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„Ez az én életem” - interjú Baricz Kati fotográfussal.

Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.

„Szeretek olyat csinálni, ami még nem volt” - interjú Burger Barna fotóssal

Szét lehet választani a politikát és a politikusokról készült képeket – véli Burger Barna, a nemrég megjelent „Egy kampány krónikája – Orbán Viktor 2010” című fotókönyv szerzője. Interjúnkban az időről, a politikai érettségről és a tapasztalat fontosságáról beszélgettünk.

„Mindig törekedtem arra, hogy mást csináljak” - interjú Bánkuti András fotóriporterrel

Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.

„Ha látod, nincs lefényképezve” – interjú Mirkó István sportfotóssal

Fordított munkarend és rengeteg meccs jellemzi Mirkó István sportfotós életét. A Nemzeti Sport munkatársával többek között arról is beszélgettünk, szabad-e szurkolni, és mi van, ha Overdose elfut az ember mellett.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.