A gyakorlatban
A gyakorlatban
Nagyjából 20-30 perces használati utasítás böngészés után egész jól képbe kerülhetünk a kezelést illetően, de mivel csak egy fél délutánunk volt a készülék kipróbálására, nem akartunk mindent a véletlenre bízni. Épp ezért megkértünk két panoráma gurut, hogy legyenek segítségünkre, és mondjanak véleményt a készülékről (lásd a keretes írást). Bár a délután inkább csak laza próbálgatással és az EPIC Pro nyüstölésével telt, azért sikerült valami értékelhetőt is kihoznunk a találkából, sőt határozott vélemények is születtek a használhatóságával és hasznosságával kapcsolatban, jobbára pozitív csengésűek.
Helyszínnek a szeles dunai rakpartot választottuk, átellenben az Országházzal, mely jó témának bizonyult. Az EPIC Pro alá strapabíró, 12 kg-os teherbírású Manfrotto 058B stúdióállványunk került, fotóapparáttal pedig a Nikon Kft sietett a segítségünkre, egy kiváló D800-at és egy káprázatos 300mm F2,8G ED AF-S VR II-t rendelkezésünkre bocsátva.
A téma miatt egy nagyméretű síkpanoráma elkészítése volt az elsődleges célunk a parlament épületéről, amit aztán részletekbe menően nagyíthatunk. A szél és a rakpart folyamatos autóforgalma kicsit megtréfálta az élességünket, illetve a kósza felhők is megvicceltek néha, de sikerült egy használható, 6 x 21 képes sorozatot készítenünk az épületről és közvetlen környezetéről. Jobban mondva az EPIC Pro-nak sikerült. Mi csak összeszereltük, nyomkodtuk pár percet, majd mindent egymaga csinált. A következő videón működés közben látható a készülék:
De álljon itt egy profi vélemény is egyik segítőnktől, Benkó Jánostól:
Szeretem az új eszközöket. Magam is több, panorámafotózással kapcsolatos eszközt terveztem az évek során: panorámafejeket, állványokat, ezért nagy izgalommal vártam a találkozást.
Az első panorámaképeinket még alap, jó esetben nagylátószögű objektívvel készítettük. Ezért az automatizálás ötlete évekkel ezelőtt felmerült. (Egy alap optikával, az átfedések miatt, elég sok képet kell készíteni a teljes 360 fokos képhez. A gömbpanorámákról nem is beszélve…) A jó minőségű halszemoptikák megjelenése megoldotta ezt a problémát, és feleslegessé tette az automatikus forgatást. A gigapano, és az extrém felbontások térhódítása miatt újra előkerültek a normál és telefotó lencsék, ismét 20-30 vagy akár 60 képből rakjuk össze a képeket, így nem meglepő, hogy megjelentek a fotós dolgát megkönnyítő professzionális rendszerek is.
A GigaPan EPIC PRO robot panorámafej pontosan azt hozza amit a fotós egy ilyen rendszertől elvárhat. Megkönnyíti a dolgát! Egyszerű menürendszerével gyors kezelést, a beállítási lehetőségek sokaságával személyre és feladatra szabhatóságot kínál.
Mivel szeretjük a „kütyüket” és a kihívásokat, természetesen a felhasználói kézikönyv alapos tanulmányozása nélkül vettük át tesztelésre a cikk alanyát, de így is nagyszerűen boldogultunk. Voltak nehézségek. Szó szerint. Ugyanis a D800 és a 300 mm-es optika kicsit nehéznek bizonyult, ezért az előre megbecsült nodális pontunkat fel kellett áldozni az egyensúly oltárán. A gép és az obi súlya erőteljesen hátrahúzta az egész szerkezetet. Igaz, 10-20 méternél nagyobb távolságok esetén elhanyagolható a paralaxis hiba amit a nodális pont gondatlan beállítása okoz, ezért hamar túl is lendültünk ezen a problémán.
Szerettük volna beállítani a gép és az objektív típusát, de erre a mérnökök sokkal leleményesebb, mondhatni hülye biztosabb technikát talált ki. Nemes egyszerűséggel az alsó és a felső pont beállítása után – amit az obektív „lát” – a szerkezet mindent kiszámol. Hát nem nagyszerű?
Ezt követően a bal-felső és jobb alsó sarkok beállítása után jöhet a felvételkészítés. Írhatnék róla részletesen, de az az igazság, hogy ennyire egyszerű.
A készüléket azoknak ajánlom, akik rendszeresen, nagy mennyiségben készítenek professzionális felhasználásra gigapanoráma képeket. Nyilván nem fogjuk a szerkezetet egy családi kirándulás alkalmával a hátizsákunkba dobni, de a profi időt spórolhat vele. Koncentrálhat a témára, figyelhet a fényekre… A többit a robotfej elvégzi.
Másik szaktanácsadónk Takács István a www.kerekterek.hu (Panoblog) készítője volt, aki a találkozó után saját munkamódszerével (elmondása szerint a PTGui panoráma összeillesztővel) esett neki a képeknek. A végeredmény pedig ez lett.
Maga a panoráma fej mind kialakításában, mind kezelhetőségében nagyon meggyőző volt. A menürendszer egyszerű és logikus, az adott helyszínen a beállításokat néhány lépésben, pár perc alatt meg tudtuk csinálni még úgy is, hogy korábban ezt az eszközt még egyikünk sem használta. A fotózás teljesen automatikus, erről túl sok mindent nem lehet írni. Az nagyon tetszett, hogy a folyamat leállítható és folyatható, a mi esetünkben is szükség volt erre a felhők vonulása, illetve 1-1 hajó miatt.
A panorámakép elkészítésénél maga a fotózás általában gyorsan megvan,a számítógépes utómunka viszont általában több órányi munkát jelent. A képeket először LR4 -ben kicsit megpiszkáltam, majd az általam favorizált PTgui-val próbáltam meg összerakni. Ez egy fizetős program, de nem drága, és szerintem nagyon megéri az árát. A jelenlegi 9.1.3 -as verzió támogatja a hasonló fejek használatát: meg lehet adni, hogy hány sorban és oszlopban, milyen átfedéssel készültek a képek. Ez főleg azért fontos, mert a nagy fókusztávolság miatt nagyon sok homogén felületünk lesz, ahol nincs illeszthető pont két kép között. (ég, víz, belógó mozgó járművek).
A Nikon D800, amit használtunk 36,3 megapixeles képeket készít, tiff-ben ezek darabonként 100mega körül vannak és a teszt panorámához 6×43 ilyen képet használtam… Sejthető hogy ilyen mennyiségű adat kezeléséhez erős számítógép kell. Én egy SSD-vel, 3,6 GHz-es, 4 magos i5 CPU-val, 8 giga rammal és 64 bites operációs rendszerrel rendelkező gépet használtam. A Ptgui-val egy 201822×19151 pixeles PSB fájlba számoltattam le, ami az Adobe speciális fájl formátuma. Ez támogatja a több gigabájtos fájlméretet is, amire jelen esetben szükség is van, mivel a kapott fájl végül 22 gigabájtos lett. Meg kell jegyeznem, hogy részben magához az összefűzési folyamathoz, részben a Photoshopban való megnyitáshoz kb 40giga szabad helyre volt szükségem (tmp fájokhoz).
Végül a majdnem kész (nem javítgattam hibákat a képen) panorámát, a Krpano nevű panoráma megjelenítő program segítségével alakítottam át úgy, hogy az megnézhető legyen: a nagy képet több lépcsőben bontja kockalapokra, – ennél a panorámánál közel 7000 darabra – és a böngészőben mindig csak azokat a részeket tölti be amik látszódnak.
A jelenleg bemutatott panoráma távoli statikus részei nagyon szépen illeszkednek, viszont látszik, hogy még további munkára lenne szükség a közeli részeknél található hibáknál, amiket a nodális ponthoz való beállítás hiánya miatt vannak. A D800 + 300 mm-es objektív nagy és nehéz, ezért szinte képtelenség beállítani. A távoli, de mozgó járműveket pedig nehéz lenne körbelőni.
